A 2026-ban Spanyolországban leégett terület majdnem fele a tavalyinak, az oltás 1 723–3 275 millió euróba kerülhet. A turizmus és a mezőgazdaság veszteségei tovább növelik a kárt, a szakértők a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák.
Miközben Madridban, Ávilában és Toledóban továbbra is tűzoltók százai dolgoznak azon, hogy megfékezzék Spanyolország történetének eddig feljegyzett legsúlyosabb erdőtüzét, egyelőre korai lenne pontosan megmondani, mekkora terhet ró majd idén az államkasszára a lángok pusztítása. Az viszont a 2025-ös év adatai alapján már most jól látszik: a végszámla magas lesz.
A Greenpeace „Grandes incendios forestales (forrás: spanyol)” (Nagy erdőtüzek) című, a Nemzeti Erdészeti Vállalatokat Tömörítő Szövetség (Asemfo) adatai alapján készült jelentése szerint a spanyol kormány tavaly becslések szerint 3,548 és 6,741 milliárd euró közötti összeget fordított azokra a tüzekre, amelyek a Belügyminisztérium (forrás: spanyol) adatai szerint mintegy 354 793 hektárnyi területet perzseltek fel az országban, összesen 8 189 nyilvántartásba vett incidens során.
A számítás attól függően változik, hogy Navarra Erdészeti Ügynökségének hektáronkénti, 10 000 eurós költségbecslését vesszük-e alapul, vagy az Asemfo által használt adatokat, amelyek szerint egy hektárra vetítve nagyjából 19 000 euróval kell számolni. Ezek a becslések mindenesetre kizárólag az oltási munkálatok átlagos költségével számolnak, a károsodott területek helyreállítását nem veszik figyelembe.
Figyelembe véve, hogy az Ökológiai Átállás Minisztériumának legutóbbi tájékoztatója (forrás: spanyol) szerint az év eleje óta Spanyolországban már 172 396 hektárnyi erdőterületet érintettek a tüzek – vagyis gyakorlatilag az összes, 2025-ben leégett terület felét –, az idei év eddig eltelt szakaszának számlája 1,723 és 3,275 milliárd euró között mozoghat.
Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ez a számítás kizárólag az oltási feladatokat tartalmazza. A lángok által sújtott tájak helyreállítása „általában többe kerül, mint maga az oltás” – mondta a Műszaki Erdőmérnökök Hivatalos Kamarájának (COITF) dékánja, Ana Belén Noriega az „Infobae”-nek adott nyilatkozatában.
Viszonyításképpen az Európai Parlament jóváhagyott (forrás: spanyol) ebben a hónapban egy Spanyolországnak nyújtott rendkívüli segélyt, 120,55 millió euró értékben, az aszályok, hőhullámok és erdőtüzek okozta károk enyhítésére.
A megelőzés jelentősége
Az Asemfo becslései szerint, amelyek az Ökológiai Átállás Minisztériuma által kezelt adatokon alapulnak, az erdőtüzek elleni küzdelemre fordított közpénzek jelentős része az oltási, és jóval kisebb hányada a megelőzési munkálatokra megy el.
„Valószínűleg nagyon hasonló számoknál járunk, mint az előző években: összességében nagyjából 1 200–1 300 millió [euróról] beszélhetünk, amelyből körülbelül 400 millió az oltásra megy el” – magyarázta a „Ser” rádiónak Miguel Ángel Duralde, az Asemfo elnöke. Vagyis körülbelül 800 millió eurót fordítanak megelőző intézkedésekre. Meg kell jegyezni, hogy ezek a számítások az Ökológiai Átállás Minisztériumához az illetékes közigazgatási szervek által benyújtott hivatalos adatokon alapulnak, ezért csak hozzávetőleges becslésnek tekinthetők.
Duralde, aki úgy fogalmaz, hogy „veszteségeink óriásiak”, és hangsúlyozza, hogy „az erdőtüzeket télen oltják el”, a megelőzésre fordított források növelése mellett érvel. Számításai szerint minden, a tűzvészek megelőzésére időben elköltött egy euró mintegy száz eurónyi megtakarítást jelentene az oltási költségekben.
„Az előttünk álló tájátalakulás, a víz minősége és mennyisége, az elveszített biodiverzitás, a fa-, gomba- és gyantarészben rejlő erőforrások, a károsodott talaj, amelynek hosszú időbe telik, míg regenerálódik és újra képes lesz olyan ökoszisztémát fenntartani, mint korábban… az arány mindezeknél egy az százhoz lenne” – foglalta össze.
Ennek fényében a szakértő úgy véli, hogy mivel Spanyolország területének valamivel több mint a fele erdő, évente mintegy 3 milliárd eurót kellene befektetni „nem repülőgépek vásárlására (...), hanem erdőgazdálkodásra”. „Így már érzékelhető, az erdőtüzek alakulására is ható változásokat látnánk” – teszi hozzá.
A leginkább sújtott ágazatok: turizmus és mezőgazdaság
Az erdőtüzek nemcsak súlyos környezeti károkat okoznak, hanem jelentős gazdasági hatásuk is van. Egy 2023-ban, a „Journal of Environmental Economics and Management” tudományos folyóiratban megjelent tanulmány (forrás: spanyol) arra jutott, hogy a nagy erdőtüzek által érintett dél-európai régiók éves GDP-növekedésükből 0,11–0,18 százalékot veszítenek. A legsúlyosabb években a kumulált visszaesés elérheti a 3,3–4,8 százalékot is.
A tanulmány közvetlen hatást mutatott ki a turizmushoz kötődő foglalkoztatásban is. A közlekedéshez, szálláshoz és vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek éves növekedésében 0,09–0,15 százalékos csökkenés tapasztalható, ami Dél-Európa egészét tekintve szezononként becslések szerint 5 700–9 600 munkahely elvesztésének felel meg.
Nem meglepő tehát, hogy a Munkaügyi Minisztérium rendkívüli intézkedéscsomagot dolgozott ki azoknak a munkavállalóknak a védelmére, akik az erdőtüzek miatt nem tudnak munkába járni. A terv szerint az állam teljes egészében átvállalja az adott időszakban felmerülő munkaügyi költségeket – beleértve a béreket és a társadalombiztosítási járulékokat is –, hogy megakadályozza, hogy a dolgozók és a vállalkozások viseljék a vészhelyzet gazdasági következményeit.
Emellett közvetlenül érinti a mezőgazdasági ágazatot is, amely különösen kitett az ilyen jellegű katasztrófáknak. Hétfőn a belügyminiszter, Fernando Grande-Marlaska felfüggesztette azokat a betakarítási munkákat, amelyek nehézgépek használatával járnak Madrid közösségében, valamint Ávila és Toledo tartományokban, amíg fennáll az erdőtüzek miatti rendkívüli helyzet.
A lángok miatt emellett haszonállat-állományok ezrei pusztultak el, illetve maradtak elszigetelten, víz- és takarmányellátás nélkül a Pireneusi-félsziget középső részén. Ennek nyomán Madrid autonóm közösség úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt azon gazdaságoknak, amelyek a régió nyugati hegyvidékén tomboló tűz miatt károkat szenvedtek.