Bad Bunny Portugáliában: a reggaeton slágereken túl Puerto Rico történelmét és kultúráját is színpadra viszi.
A „DeBÍ TiRAR MáS FOToS” című világkörüli turné jelentette Bad Bunny portugáliai bemutatkozását. A barcelonai állomás után a háromszoros Grammy- és tizenegyszeres Latin Grammy-díjas puertoricói énekes két egymást követő estén lépett fel az Estádio da Luzban, több tízezer rajongó előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A két lisszaboni koncert nem hivatalos setlistjében Benito mintegy 30 dalt hozott el, többségük a hatodik albumáról, a „Debí Tirar Más Fotos”-ról, amely 2025 januárjában jelent meg, és azóta a legdíjazottabbak közé került. A DTMF az első teljes egészében spanyol nyelvű album, amely elnyerte az Év Albuma Grammy-díjat, és ez az a lemez, amely végképp globális sztárrá tette a 32 éves énekest.
Fény, színek és rengeteg szeretet lengte be a stadiont a puertoricói előadó két portugáliai koncertjén. Bad Bunny nemcsak énekelt, hanem szeretetről és reményről szóló üzeneteket is küldött a gondosan kiöltözött 120 ezres közönségnek. „Amíg élünk, szeressünk a lehető legtöbbet” – mondta Benito.
A második koncerten Bad Bunny hosszú percekig elnyújtotta a nyitó köszöntést. Ő és latin szalsazenekara mozdulatlanul, némán nézték a közönséget, miközben az euforikus tömeg fényárba és színekbe borította a stadiont, szinte elkábítva a jelenlévőket a hangzással. „Ma este megismétlődik. Tegnap őrület volt. Mondom az egész városnak, a második este szinte mindig jobb” – mondta Benito spanyolul.
Az Estádio da Luz trópusi szigetté változott, ahol salsa ritmusára táncoltak a nézők a májushoz képest szokatlan hőségben, ami még inkább trópusivá tette a lisszaboni estét. Szinte az összes nagy sláger elhangzott. Talán csak a „LO QUE LE PASÓ A HAWAii” maradt ki, cserébe volt egy külön blokk meghívott vendégénekessel és egy oda Xutos & Pontapéshez. De kezdjük az elején.
A nem hivatalos második esti setlistben olyan dalok is felcsendültek, mint a „Callaíta”, a „PIToRRO DE COCO”, a „WELTiTA”, a „TURiSTA”, a „BAILE INoLVIDABLE”, a „NUEVAYoL” és még sok más, amelyek mind a puertoricói küzdelmek történeteit mesélik el – ezeket a dalokat a luz-i második estén jelenlévő 60 ezres közönség együtt énekelte. De vajon ismerik-e a dalok mögötti történeteket, jelentéseket?
„Úgy gondolom, hogy a portugál rajongók, bár ismerik a dalokat – főleg a reggaeton-számokat –, nem igazán vannak tisztában Puerto Rico politikai történelmével és az ottani eseményekkel. Szerintem most jött el az ideje, hogy beszélni kezdjünk ezekről a témákról” – mondta telefonon az Euronewsnak Gustavo Garcia-Lopez, puertoricói kutató, a Coimbrai Egyetem munkatársa.
Az Euronews ott volt a második koncerten, és több rajongót is megkérdezett.
„Tudom, hogy puertoricói, ismerem a DTMF-et, a „NUEVAYoL”-t és a „BAILE INoLVIDABLE”-t” – mondja Rosa az egyik bejáratnál. „Puerto Rico történelméről viszont nagyon keveset tudok” – teszi hozzá.
„Ismerem a dalait, és nagyon szeretem. Kifejezetten miatta jöttem el Mozambikból, nagyon emberi, sokat segít a hazájának” – mondja Patrícia. „Tudom, hogy tíz éve még egy szupermarketben dolgozott, most meg világszerte telt házas arénákat tölt meg a turnéin” – teszi hozzá Carolina.
„Nagyon szeretem a legutóbbi albumát, a DTMF-et, és tudom, hogy sokat mesél Puerto Rico történetéről, és hogy a YouTube-videóiban is bemutatja az ország különböző részeit. Olyasvalaki, aki sokat beszél a puertoricói emberek kitartásáról, és arról, hogy mindig higgyünk magunkban” – mondja még Carolina a koncert kezdete előtt.
Minden a „Mudanza”-val kezdődik
A „LA MUDANZA” nyitotta mindkét lisszaboni koncertet, és ez a dal meséli el Benito Antonio Martínez Ocasio életének kezdetét is: hogyan kellett már csecsemőként másik városba költöznie a szüleivel. A számban Benito utal az 1970-es vieques-i lázongásokra, amelyek az amerikai hadsereg katonai bázisai által elfoglalt sziget ellen irányultak, valamint a Gag-törvényre, amely tiltotta és büntetni rendelte a puertoricói zászló kitűzését.
A videoklipben Bad Bunny fekete-fehér felvételeket montíroz bele a puertoricóiak amerikai haderő elleni tüntetéseiről a vieques-i térségben. A vieques-i Roosevelt Roads haditengerészeti támaszpontot 2004-ben felszámolták és elhagyták; azóta csupán turisztikai látványosság. A Trump-kormányzat 2025 közepe táján újraaktiválta a kábítószer-kereskedelem elleni harcra hivatkozva, és állítólag innen irányították a venezuelai Nicolás Maduro elfogását is. Ez az egyik legnagyobb, az Egyesült Államokon kívüli haditengerészeti bázis.
A „DeBÍ TiRAR MáS FOToS ToUr” során a puertoricói rapper a műsorba beépítette az energiaproblémákra („El Apagón”), a korrupcióra és a turizmusra („Turista”) való utalásokat is, amelyek tömeges kivándorlásba kényszerítik a lakosságot – ez a téma a „NUEVAYoL” és a „DTMF” szövegeiben is visszaköszön.
Az „El Apagón” – amelyet a koncert vége felé énekelt – egy pusztító, Maria nevű hurrikán emlékét dolgozza fel, amelynek katasztrofális utókezelése korrupcióba fulladt. Ennek következményei az egész szigeten sorozatos áramszünetek, amelyek felháborodást és tiltakozásokat váltanak ki.
A „TURiSTA” a túlzott turizmust, a dzsentrifikációt és az identitását makacsul őrző diaszpóra kényszerű elvándorlását mutatja be.
Az Egyesült Államok több mint száz éve szállta meg Puerto Ricót
„Puerto Ricót megszállták – annektálták – az 1898-as Párizsi Szerződéssel, amely az Egyesült Államok fennhatósága alá rendelte a szigetet, és rákényszerítette Spanyolországot, hogy átadja néhány utolsó gyarmatát” – magyarázza Gustavo Garcia-Lopez, a Coimbrai Egyetem puertoricói kutatója, aki a lisszaboni első koncertnapot nézte végig.
Puerto Rico 1898-as megszállása mellett Washington a polinéz Hawaii felett is átvette az irányítást – annektálta, militarizálta, a turizmusra építette és dzsentrifikálta –, innen a „LO QUE LE PASÓ A HAWAii” című dal, amely ugyan nem hangzott el Lisszabonban, de amelyben Benito a Puerto Ricót fenyegető annektálás és kulturális asszimiláció veszélyeire figyelmeztet: a boricua-identitás és a „lelolai” néven ismert hagyományos zene eltűnésére, valamint olyan bennszülött fajok kihalására, mint a concho béka. Utóbbi feltűnik a DTMF-album videoklipjeiben is, és a stadion óriáskivetítőjén is megjelent, hogy elmagyarázza a puertoricói spanyol sajátosságait.
„A puertoricói spanyol a mi nyelvünk. Én inkább boricua spanyolnak nevezném, ez a gyökereinkhez kapcsolódik. A szigetet régen az őslakosok Boriquennek hívták, innen származik a boricua elnevezés, amellyel a puertoricóiakat illetjük, és Benito ezt a hanghordozást, ezt az identitást nagyon erősen beépíti a fellépéseibe” – mondja a kutató. A concho figurája „egy környezetvédelmi küzdelem szimbóluma is, amelynek célja a Puerto Ricóban a kihalás szélére sodródott béka megmentése” – teszi hozzá Gustavo Garcia-Lopez, rámutatva, hogy a faj egyik fő ellensége a nagyszabású turisztikai beruházások sora és a velük járó zöldterület-pusztítás.
„Először mezőgazdasági, majd ipari kiaknázásra rendezték be Puerto Ricót, és mivel egy szigetről van szó, a haditengerészeti bázisok tömegének koncentrációja geopolitikai ellenőrzőpontra tette a térséget. Rengeteg katonai bázis volt, sok gyakorlatozással és bombázással – mint Vieques és Culebra esetében –, ami súlyos környezetszennyezést okozott” – idézi fel a kutató az Euronewsnak adott interjúban.
„Hozzászokni a gyarmatosításhoz lassú halál”
„Hozzászokni a gyarmatosításhoz lassú halál egy formája” – teszi hozzá Gustavo Garcia-Lopez. „Ez a gyarmati helyzet egyrészt erőszakot jelent a terület és az emberek kizsákmányolása révén, másrészt óriási szennyezést okoz.
Még ha a rajongók nem is értenek minden szót, amikor kórusban éneklik a dalokat, a szövegek olyan jelentést hordoznak, amely közvetlenül a neokolonializmusról, a megszorításokról és az identitásról szól. Puerto Rico a világ legrégebbi gyarmata – emlékeztet a kutató az Euronewsnak. A puertoricóiak amerikai állampolgárok, de ez pusztán formalitás: nem szavazhatnak az elnökválasztáson, és alapvető jogokhoz sem jutnak hozzá. Bad Bunny számaiban erős antikolonialista üzenet jelenik meg.
A „NUEVAYoL” volt az este egyik csúcspontja, és egyben átvezetésként szolgált Benito főszínpadi és „La Casita”-beli fellépése között.
„Az Egyesült Államokban, New Yorkban nagyon erős puertoricói közösség él. A NUEVAYoL ezt a valóságot tükrözi, a puertoricói diaszpóra előtt tiszteleg” – magyarázza a puertoricói kutató. A dal a minden évben megrendezett, hatalmas Puerto Rican Day Parade felvonulás hangulatát idézi, amelyen milliónyi puertoricói vesz részt New Yorkban, és amelynek nyomán létrejött a helyi gazdaságuk és kultúrájuk – például a salsa, amely ott született a kubaiakkal közösen.
„A Puerto Ricóban élő puertoricóiaknak nincsenek politikai jogaik, nem szavazhatnak az amerikai választásokon, ami azt jelenti, hogy az összes amerikai törvény, a kongresszus döntései felülírják a puertoricói jogszabályokat. Egy másik példa [a neokolonializmusra], hogy befizetjük az amerikai társadalombiztosítási járulékokat és más adókat, de nem férünk hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, semmit sem kapunk vissza. Vagyis a munkánkat kisajátítják, miközben egyenlőtlenséget termelnek; mivel nem szavazhatunk, nem tudjuk megváltoztatni a politikát” – fejti ki.
A „NUEVAYoL”-ban Bad Bunny a diaszpórára, július 4-re – az Egyesült Államok nemzeti ünnepére – és a puertoricói mozgalmakra, például a Young Lordsra utal, akik a vieques-i bázis ellen küzdöttek. Innen a Szabadság-szoborra kitűzött zászló képe, amely a Young Lords akciójára emlékeztet: akkor foglalták el a szobrot, és tűzték ki rá a puertoricói lobogót.
Mielőtt Benito bevonult volna az Estádio da Luzban felállított „La Casitába”, a zenekar egyik gitárosa felment a főszínpadra a saját cuarto hangszerével (puertoricói gitár), és belekezdett az Xutos & Pontapés „A minha casinha” című dalába – a teljes stadion egy emberként énekelte.
Ezt követte az előre beígért meglepetésdal: a panamai zenész, Sech lépett fel a Casitában, hogy Bad Bunnyval közösen adja elő az „ignorantes”-t, majd egyedül az „Otro Trago”-t.
Majdnem a végén hangzott el a DTMF
Amikor Benito a DTMF-et játssza, „az egyik dolog, amit mindig megtesz, hogy tiszteleg az ősi kultúra, különösen a jíbaro – a puertoricói paraszt – előtt, aki balát (szalmakalapot) és machetét visel” – mondja a professzor.
„Ők azok, akik a földön dolgoznak, a cukornádon, a kávén, ősi agroökológiai módszerekkel, a földből élve” – ezekre a hagyományokra utal a „PIToRRO DE COCO” is. Benito gyakran használja a „lelolai” motívumot, amely a jíbaro zenéhez tartozik. A Casitában előadott „CAFé CON RON”-ban „szintén erre tesz utalást” – magyarázza.
„Nagyon jó volt elhozni Puerto Ricót Portugáliába, bemutatni az országunk sokszínűségét – a reggaetontól a szalszáig, a plenáig – olyan közönségnek, amely eddig keveset tudott rólunk. Gyönyörű volt ezt látni a koncerten” – összegez a Coimbrai Egyetem puertoricói professzora és kutatója.
Benito Antonio Martínez Ocasio, aki egykor szupermarketben dolgozott, miközben a SoundCloudra töltötte fel dalait és audiovizuális kommunikációt tanult, mára Bad Bunnyként világsztár lett. Harminckét évesen a világ egyik legnépszerűbb hangja, számai sorra döntik a hallgatottsági rekordokat a Spotify-on.
Mindez – a reggaeton és a latin trap ritmusaival, a bomba és a plena hangzásával összekeverve – a perreóban csúcsosodik ki, abban a tánc- és zenei stílusban, amelyet az 1990-es években betiltottak, majd újraéledt, és az urbánus küzdelem és önrendelkezés formájává vált.
A puertoricói önrendelkezésért folytatott küzdelem, amely albumainak aktivizmusában egyértelműen tetten érhető, éles ellentétben áll azzal, hogy a rapper más, a világ más részein zajló harcokkal kapcsolatban többnyire hallgat, és ez nem akadályozza meg abban sem, hogy olyan milliárdosok, mint Jeff Bezos szponzorálta eseményeken lépjen fel, vagy hogy többmilliós szerződéseket kössön olyan márkákkal, mint a Calvin Klein, illetve legújabban a ruházati óriás Inditex-csoporthoz tartozó Zara.
Csütörtökön a rapper visszatér Spanyolországba, ahol tíz koncertet ad Madridban. Ezután Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Lengyelország, Olaszország és Belgium következik.