Angine de Poitrine: űrlényszerű pöttyös szerelés, kísérleti math rock, villámgyors netes hírnév – múló szenzáció vagy tartós jelenség?
Az Angine de Poitrine most egyszerűen megkerülhetetlen.
Kanadai duóról van szó, amelyet a franciaországi Rennes-ben, a Trans Musicales fesztivál 48. kiadásán rögzített KEXP-session repített virális sikerbe.
Mindenkit lenyűgözött a vizuális világuk és a hangzásbeli karnevál: két, nyilvánvalóan tehetséges zenész óriási papírmasé maszkokban és pöttyös jelmezekben, disszonáns rockra jammel.
Az egyiknek hosszú, cérnavékony haja van, Pinokkió-orr, két nyakú gitáron játszik, és úgy fest, mintha felülről egy fordított fehér piramis csapta volna fejbe. A másik úgy néz ki, mint egy dalmata és a Monty Python Gyalog galopp című filmjének Fekete Lovagja törvénytelen szerelemgyereke.
A februári fellépésük rakétaként lőtt az égbe, milliós YouTube-megtekintésekkel. Az Angine-jelenség kontinenseken kezdett átgyűrűzni, aminek hatására az őszi brit és uniós turnéjuk minden állomása pillanatok alatt telt házas lett.
A villámgyors siker együtt jár a találgatásokkal... és a zenekar nem árul el sokat magáról.
Annyit biztosan tudni, hogy az Angine de Poitrine Québecből származik, és 2019-ben, poénból alakult. A Klek de Poitrine (a dobos lovag) és Khn de Poitrine (a gitár- és basszuscsoda) művészneveket használják. Első albumuk, a „Vol. I” 2024-ben jelent meg, az önkiadásban napvilágot látott „Vol. II” pedig idén április elején. Saját meghatározásuk szerint „tér-idő utazók”, akik egy „mantra-rock, dadaista, püthagoreus-kubista zenekart” alkotnak.
Na, ez már tényleg rétegpiac.
Mellesleg az „Angine de Poitrine” szó szerint annyit tesz: „mellkasi angina”, és ha önnek a szívizom elégtelen vérellátása miatt jelentkezik erős, szorító mellkasi fájdalma, vegye komolyan. Pihenjen, és forduljon szakemberhez. Az orvos várhatóan nitroglicerint ír fel a tünetek enyhítésére.
Nem lenne nagy kunszt ezekre ketten annyit forgatni a szemünket, hogy az ember kómába essen, és elsőre leírni őket, mint egy újabb múló, goût du jour hóbortot, amely csak a fura manírjaiból él, amit csak erősít, hogy háromszög-formákat mutogatva kommunikálnak, és a számcímeik is legalább olyan különösek, mint a jelmezeik.
Példának okáért: a második albumon olyan számcímek szerepelnek, mint a „Mata Zyklek”, a „Sarniezz” és az „Utzp”.
Hogy mit jelentenek, arra mi sem tudjuk a választ.
Nem ők az első zenekar, amely a misztikum kedvéért ráerősít a teatralitásra és saját legendáriumot épít. Kiss-től Daft Punkon át Slipknotig a maszkos-sminkes trükk nem éppen új találmány.
A zenéjüket viszont nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni.
A számaik nagyrészt instrumentális szerzemények, a math rock egy olyan válfaját képviselik, amely rétegzett loopokkal, szokatlan ütemmutatókkal, funky groove-okkal, némi közel-keleti hatással és annyi lendülettel operál, hogy a King Gizzard & The Lizard Wizard hívei is úgy egyenesednek ki rá, mint a riadt szurikáták.
És ami a lényeg: szórakoztató.
Ha valakinek még egy rockisten áldására is szüksége lenne, azt a Foo Fighters frontembere, Dave Grohl már megadta: teljesen levette a lábáról az Angine de Poitrine fura bája, a zenekart pedig „teljesen őrültnek” nevezte.
Grohl a Logan Sounds Off című podcastben Logannek nyilatkozva áradozott az Angine-ról, és egy ponton még a telefonját is előkapta, hogy megmutasson egy videót a duóról.
„Tegnap küldte át egy barátom, és egyszerűen szétrobbantotta az agyam.”
Ez azért nem akármilyen dicséret.
Akkor hát jogos a felhajtás?
Igen. Bizonyos mértékig. A zenekar legfrissebb kiadványa, a „Vol. II” hat számból áll, amelyek nem találják fel újra a mikrotónusos spanyolviaszt. A műfaj szomszédaikat sem homályosítják el. Mindezek mellett őrülten szórakoztató anyag, és ne feledjük, még csak a második lemezről beszélünk. Van idejük bőven.
Amiért az Angine de Poitrine igazán izgalmas vírusjelenség, az a kontextus.
Tekintve, hogy a dadaizmus, amely nyíltan hat a zenekarra, eredetileg a háborúra és a modern élet nyomasztó terhére adott válaszként született, ennek a frissített változatnak a célja is nagyjából ugyanaznak hallható és látható.
Bár talán kissé merész lenne azt állítani, hogy az Angine de Poitrine a zűrzavaros jelenkor ellenszere, vagy gyógyír a mesterséges intelligencia által gyártott zene térnyerésére, mégis megnyugtató látni, mennyire népszerűek a fiatalabb hallgatók körében, akik láthatóan hátat fordítanak a steril alternatíváknak.
Igen, önökre nézünk, aktuális listavezetők: Ella Langley, BTS, Alex Warren, Luke Combs...
(Olivia Dean, ha esetleg olvasod, csak így tovább, imádjuk, amit 2026 eddig veled és a toplistás helyezéseiddel művel.)
Ha az Angine de Poitrine tartja az irányt és továbbra is uralja a terepet, azt bizony érdemes ünnepelni. A furcsaság jó dolog. És ha közben a hallgatóikat is rávezetik arra, mennyivel értékesebb az emberi kreativitás a mindenütt jelen lévő AI-masszához képest, annál jobb.
Ahogy egy hallgató fogalmazott a KEXP-fellépésük alatti YouTube-kommentek között: „MI: az embereknek befellegzett a zenében. Angine de Poitrine: fogd meg a háromszög alakú marsi sörömet.”
És ha az Angine de Poitrine belépőzenekar lesz ahhoz, hogy egyes hallgatók merészebben kalandozzanak kísérletezőbb műfajok és előadók felé (elsőre mondjuk Captain Beefheart és King Crimson ugrik be), akkor csak ennyit tudunk mondani: engedjék szabadjára a furcsaságot, és vive l’Angine!
Az Angine de Poitrine „Vol. II” című albuma már megjelent.