A Centro Dramático Nacional Madridban olyan előadást mutat be, amelyet a siket kultúra szemszögéből hoztak létre; rendezője Ángela Ibáñez Castaño, szereplői Emma Vallejo és Mari López, s Lorcát az erőszak és az álmok elvesztése elleni kiáltásként gondolja újra.
„Vessétek el a szomorúságot és a melankóliát. Az élet szelíd, kevés napja van, és csak most kell élveznünk.” Federico García Lorca költészete inspirálta 'Grito, boda y sangre'-t, egy darabot, amely a 'Bodas de sangre'-t értelmezi újra jelnyelven, a siket közösség kultúráján keresztül, és amelyet a madridi Teatro María Guerrero színházban mutatnak be.
Ángela Ibáñez Castaño az első siket rendező, aki egy előadás élén áll a Nemzeti Színházi Központban (Centro Dramático Nacional), és ezt a darabot a jelnyelv felől, a siket közösség kultúrájára támaszkodva gondolta el.
Az előadást a 'Bodas de sangre' és Federico García Lorca más műveiből vett részletek ihlették. A főszereplők két siket színésznő: Emma Vallejo és Mari López. A darab lorcai kiáltás a diszkrimináció és az erőszak különböző formái ellen, és emlékeztet rá, hogy nincs tragikusabb, mint amikor az álmok vesznek el.
„Csak a titok tart életben bennünket”
Két siket tinédzser lány marad egyedül gimnáziumuk egyik tantermében, miközben a csoport többi tagja egy nem akadálymentesített előadást néz meg. Úgy döntenek, ha ők nem mehetnek színházba, akkor a színháznak kell eljönnie hozzájuk.
Így engedik szabadjára álmaikat, Lorca szövegeivel improvizálva. Ami játéknak indul, álomszerű utazássá válik, amelyben az osztályterem átalakul, és a költészet életre kel.
A 'Bodas de sangre' szimbolikus univerzumán keresztül a főhősök a vágyat, a veszteséget és a derékba tört ifjúság tragédiáját, valamint az álmok halálát vizsgálják, amikor valaki úgy nő fel, hogy nincsenek előképei, nincs tere, ahol jövőt képzelhetne magának.
Ez az álomszerű utazás a teremtés titkához vezet, egy vizuális, költői, kétnyelvű, élő zenével kísért előadáson át, amely a színház megszelídíthetetlen erejét és az álmodás jogát ünnepli – akár hangosan, akár jelnyelven.
Láthatatlan korlátok meghaladása
A darab a siket közösség előtt tornyosuló akadályok kérdését veti fel. Vajon sikerül-e a főszereplőknek túllépniük azokon a láthatatlan korlátokon, amelyeket belsővé tettek? Ez nem csupán tisztelgés Lorca előtt. Vágynyilatkozat is: két fiatalé, akik a művészeten keresztül képzelnek el egy másik, lehetséges helyet, ahol nyelvük és tekintetük nem a periférián, hanem a középpontban van.
A darab főszereplői szabadjára engedik a fantáziájukat, miközben a 'Bodas de sangre'-t és García Lorca más szövegeit játsszák el – Lorca olyan költő, aki azoknak ad hangot, akiket a történelem során elnémítottak, akárcsak őket.
A 'Grito, boda y sangre' nem csupán tisztelgés a költő előtt, hanem egyben szándéknyilatkozat is: két fiatalé, akik példaképek nélkül nőttek fel, és fellázadnak egy valóság ellen, amely veszélyezteti kibontakozásukat, a kultúrához való hozzáférésüket és jövőbeli boldogságukat.
Négy főszereplő, mind az erőszak áldozata
A cselekmény a képzelet síkjára tevődik át, Lorca 'Bodas de sangre' című művének előadásával, a szerelemről, féltékenységről, árulásról és elnyomásról szóló történettel. „Amikor valahol valamit először csinálnak meg, azzal precedenst teremtenek” – mondja Ángela Ibáñez Castaño, az előadás rendezője. „Remélem, jól sikerül, és lehetőségek nyílnak más siket emberek előtt is. Azt szeretném, ha ez a darab vízválasztó lenne.”
De nemcsak arról van szó, hogy „a siket emberek azonos feltételek mellett élvezhessenek egy előadást”, hanem a rendező azt reméli, hogy a halló közönséget is megszólítja: „Legyen felfedezés számukra a siket emberek világa és kultúrája, és lássák meg, milyen gazdag a jelnyelv” – teszi hozzá.
A produkció négy női főszereplője különböző típusú erőszakot él át, amelyek meghatározzák az életüket. „Az anya fizikai erőszak terhét cipeli, hiszen a férjét és a fiát meggyilkolták. A menyasszonyt egy inkább strukturális erőszak sújtja, amely megakadályozza, hogy szegényebb sorból származó férfihoz menjen feleségül. A két siket kamasz lány esetében pedig egy normalizált, láthatatlanná tett erőszakról beszélünk, amely megakadályozza őket abban, hogy vágyaiknak és álmaiknak megfelelően bontakozhassanak ki” – magyarázza a drámaíró, Iker Azkoitia.
A 'Grito, boda y sangre' érzéki élménye
A színpadon a jelnyelv más kifejezésformákkal olvad össze, például visual vernacularral, vizuális költészettel, jelnyelvi tánccal, árnyjátékkal és bábokkal, többek között.
Mari López és Emma Vallejo, a két színésznő, akik életre keltik az előadás 11 szereplőjét, arról mesélnek, mit jelentett számukra a színpadi művészetek széles palettájával dolgozni: „Olyasmit csináltunk, amit korábban soha. Az volt a legnagyobb kihívásunk, hogy egyszerre játsszunk és közben ki is képezzük magunkat ezekben” – mondja Mari López.
A zene alapvető elem a 'Grito, boda y sangre'-ben. Diego Illán és Josete Ordóñez a színpadon kíséri a két színésznőt, és élőben játsszák az előadás zenei anyagát.
Elköteleződés az akadálymentesség mellett
A 'Grito, boda y sangre' bemutatója a Nemzeti Színházi Központban a társulat akadálymentesség iránti elkötelezettségébe illeszkedik. Közszínházként felelősséget vállalnak azért, hogy biztosítsák a kultúrához való hozzáférést egyenlő feltételek mellett, összhangban a hatályos jogi kerettel, amely az akadálymentességet és a kulturális életben való részvételt alapvető jogként ismeri el.
A cél az, hogy megkönnyítsék a hozzáférést és a részvételt, lebontsák az akadályokat, és egy nyitottabb, sokszínűbb, közösen megélt kulturális élmény mellett tegyék le a voksot. Ennek részeként tapintható bejárásokat kínálnak, amelyeket kifejezetten látássérült embereknek szánnak, és amelyek közvetlenebb, érzékszervi kapcsolatot tesznek lehetővé a tartalmakkal.
Ezen túlmenően többféle színlap is elérhető, hogy alkalmazkodjanak a különböző igényekhez. A könnyen érthető olvasmányként készült program segít, hogy értelmi fogyatékossággal élő emberek jobban megértsék az információkat, míg a braille-program QR-kódot tartalmaz, amely egy akadálymentesített digitális verzióhoz ad hozzáférést. Apró gesztusok, amelyek együtt mégis óriási különbséget jelentenek.
A 'Grito, boda y sangre' a Nemzeti Színházi Központ produkciója, amelyet 2026. január 23. és március 1. között láthat a közönség a Teatro María Guerrero Sala de la Princesa termében.