A hatodik Bartók Tavasz programjában kortárs táncszínház, búcsúturnézó jazzprodukciók, és arab opera is helyet kapott, ugyanakkor szakmai szempontból nemzetköziesítés, a világzene műfajában pedig sok magyar előadó várható. Minderről a Bartók Tavasz és a Classical:NEXT operatív igazgatóit kérdeztük.
A Bartók Tavasz összművészeti fesztivált idén április 1. és 12. között rendezik meg a főváros több helyszínén. A Müpa próbálta a legnagyobb neveket megszerezni: aki a régizenére kíváncsi, az remélheti a legnagyobb sztárokat, hiszen Vivaldi és Bach műveit az utóbbi évek egyik legnépszerűbb orosz szopránja, Julija Lezsnyeva és a francia Les Accents együttes, illetve a világhírű English Baroque Soloists és a Monteverdi Choir (Monteverdi Kórus) előadásában lesznek hallhatóak. Sir John Eliot Gardiner, az utóbbi kórus alapítója, többszörös Grammy-díjas karmester Bach húsvét második napjára komponált két kantátáját, és a zeneszerző Húsvéti oratóriumát adják elő a szintén általa alapított The Constellation Choir & Orchestrával.
A táncművészet rajongóinak az a jó hír, hogy 15 év után újból Magyarországra látogat a kortárs táncszínház egyik legjelentősebb társulata, a Tanztheater Wuppertal. A társulat az együttes alapítójának művét, Pina Bausch Vollmonddját adja elő. A Lett Nemzeti Opera és Balett a modern balett- és táncművészet ikonja, Vaclav Nyizsinszkij életének meghatározó pillanatait és tragédiáit dolgozza fel.
Egyedi élményt tartogat az egyiptomi-magyar koprodukcióban készülő Szindbád, az ománi tengerész című opera magyarországi bemutatója, amelyben az interkulturalitást boncolgatják az alkotók, és Budapestre érkezik a visszavonulását a közelmúltban bejelentő, amerikai jazzformáció, a The Bad Plus, amely Chris Potterrel és Craig Tabornnal együttműködve a legendás jazzzongorista, Keith Jarrett és zenekara előtt tiszteleg a magyarországi búcsúkoncerten.
Az Akváriumban az elektronikus szcéna egyik legeklektikusabb zenei produciója, a Red Axes is fellép, amely a klubzenét a pszichedelikus rock, a post-punk és az indie műfajaival ötvözi. A világzene hasonlóan kavargó műfajának a Budapest Ritmo rendezvényei és a Magyar Zene Háza ad teret, ahogy Margó Irodalmi Fesztivál is lesz, a korábbi helyszínen.
Szakmázás és netwörkölés a Tavaszon
A fesztivál idén a szakmai találkozások színterévé bővül, hiszen a Bartók Tavasz részeként a 2026-os Classical:NEXT-et is Budapesten szervezik meg. A rendezvényről a koncertipari szakma úgy tartja, hogy a klasszikus és kortárs zene legjelentősebb nemzetközi szakmai expója.
Szomolányi Janina, a Bartók Tavasz operatív igazgatója azt mondja, hogy a Classical:NEXT egyszerre szól a szakmának és a közönségnek, ugyanakkor elismeri, hogy a rendezvény kétharmadát a szakmai konferenciaelőadások teszik ki. “Míg ez elsősorban a hazai és nemzetközi előadók, koncertipari szakemberek és vezetők találkozási pontja, a rendezvény esti programja, azaz a “shocase-koncertek” nyitottak a fesztiválközönség számára”, ecseteli.
Szomolányi szerint a rendezvény várható előadásainak egy része “túlmutat a zenei produkciók megszokott koncepcióin, és már-már színházi előadásként is értékelhető”. A szervező azt mondja, hogy azzal, hogy a fesztivált idén Budapesten rendezik meg, nem csak több érdeklődő várható, de komoly szakmai figyelem és lehetőség arra, hogy a résztvevők megvitassák a koncertipar aktuális jelenségeit, lehetőségeit, és az ágazatra nehezedő kihívásokat.
Nem először szervez a Müpa nemzetközi jelentőségű zenei fesztivált, hiszen az intézmény korábban két alkalommal szállt be a WOMEX (World Music Expo), azaz a Világzene Kiállítás megrendezésébe. Arra a kérdésünkre, hogy egy másik “brand alatt” megrendezett fesztivál képes-e az előadók és a zeneipari szakemberek új körét bevonni és ezáltal új emberekkel megismertetni a magyar zeneipart, Szomolányi kétkedő választ ad. Mint mondja, az idei vendégek és meghívott előadók között sokan ugyanazok, mint akik a két korábbi WOMEX valamelyikén felléptek, vagy megjelentek. Elismeri, hogy a terjeszkedés lehetőségei végesek, lévén ez egy kis piac, szorosabb kapcsolatok alakíthatóak ki szervezők és előadók között. A koncertvilág egy falu: a Bartók Tavasz híre korlátozott emberhez juthat el
“Sajnos vagy nem sajnos, ugyanazok az emberek pörögnek konferenciaelőadók és művészek szintjén is. Például a Söndörgőről soha senki nem gondolná, hogy a Classical:Nextbe beválogatták őket, hiszen ők egy auentikus világzenei együttes, mégis jelentkeztek oda”, mondja.
A Bartók Tavasz sajtótákékoztatóján elhangzottak alapján közel tíz éve próbálják Budapestre csábítani a Classical:Nextet. Az expó ügyvezető igazgatója, Fabienne Kraus az Euronewsnak elmondta, hogy azért telt ennyi időbe Budapestre hozni a rendezvényt, mert a szervezet és a befogadóintézmény pénzügyi helyzetének és az időzítésnek is rendben kellett lennie. Mint mondja, először akkor vetődött fel Magyarország mint helyszín, amikor még a WOMEX projektjein dolgozva kapcsolatba került a Hangvetővel. Abban, hogy München, Rotterdam, Bécs, Hannover és Berlin után most Budapest lesz a helyszín, döntő tényező volt Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző 100. születésnapja.
Mint mondja, nagyonis szempont a döntésben a magyar klasszikus zene történelme és kultúrája, illetve a magyar folklór. Szerinte a nemzetközi közönség és a szakma egyaránt szereti, számontartja, sőt, elismeri a magyar zeneszerzőket, illetve azokat, akiket a magyar kultúra valamilyen módon inspirált. Szóba hozza Kurtágot és Eötvöst, majd Brahmsra hivatkozik. Mint mondja, a rendezvénnyel a szeretnék a reflektorfénybe állítani a BMC-t és a Bartók Tavaszt, amely intézmények szerinte továbbviszik szóbanforgó gazdag zenei hagyományt.
Krause azt mondja, hogy a koncertipar egészen más logika szerint működik ma, mint akár öt évvel ezelőtt. “A koronavírus drámai hatással volt az iparágra, különösen az élőzenei szektorra, és nagyon gyorsan kellett alkalmazkodnunk a felmerülő problémákhoz”, kezdi. “Pozitívuma azonban a világjárvány okozta bezártságnak, hogy sokan ennek hatására kezdték el a projektjeik digitalizálását.”
Az ügyvezető ennek a kényszerhelyzetnek tulajdonítja a legfontosabb friss koncertipari változásokat: mint mondja, emiatt jelentek meg a nappaliból közvetített koncertek, és kezdődött el a jelentős piacot teremtő a streaming is. “Amikor megkaptuk a showcase-ekre érkező pályázatokat, láttuk, hogy a művészek sokkal felkészültebbek lettek a médiamegjelenések és a projektjeikhez kapcsolódó anyagok terén, tehát ebben volt egyfajta tanulási folyamat, ahogy abban is, hogy újra kellett gondolniuk a koncepcióikat, mivel nem támaszkodhattak a korábbi erőforrásaikra”, részletezi, majd hozzáteszi, hogy mára egyértelmű, hogy “az élő koncertélményeket nem lehet pótolni, hiszen azok a művészi pillanatokról szólnak, amelyek egyszeriek és megismételhetetlenek".
“Formálódik a fesztiválpiac”
A Bartók Tavasz operatív igazgatója, Szomolányi Janina szerint “formálódik a fesztiválpiac”. Mint mondja, erre reagálnia kell a Müpának is, hiszen a tavalyi év turbulenciájából (a szerk.: tehát abból, hogy több kisfesztivál jellemzően politikai vagy gazdasági okok miatt kénytelen volt bezárni) profitálni tud az intézmény. “Amikor mi fesztivált szervezünk, azt mondom minden kollégának, hogy a kevesebb sokkal több: a zajban minden elvész. A fesztivál időtartamát is összehúztuk, hiszen ez most épp, hogy két hét. Látszólag a programszám is csökkent, a kínálat azonban nagyon izgalmas” - mondja.
Szomolányi szerint a mostani “összehúzódás” átmeneti. Mint mondja, a Müpa hosszútávú terve az, hogy rendszeres és országosan hozzáférhető fesztivál-csomópontokat építenek ki, amelyek helyszínei a vidéki partnervárosok lennének. A szervező azt mondja, hogy a tervei nem igényelnének különösen nagy infrastruktúrát: hogy egy város fesztiválpartnernek jelentkezzen, “elég, ha van egy jó koncertterme, vannak helyi együttesei, vannak helyi művészeik, esetleg színháza.” Mint mondja, nagy álma lenne, hogy egyszer, amikor a Müpa újból elhívja a Tanztheater Wupperhalt, akkor azt már úgy tudja megtenni, hogy a társualt három előadást tartson Budapesten, hármat Kecskeméten, és hármat Szegeden.