Vázlatfüzetnek indult az igazi enciklopédiához, de az önkéntes szerkesztők lelkesedése az internet valódi óriásává tette a Wikipédiát. A 25 éve indult oldal jövője azonban bizonytalan az AI-keresés és a videókból tájékozódó új generációk korában.
Egy enciklopédikus online tudástár létrehozása már a kilencvenes évek kezdetétől foglalkoztatta az internet úttörőit. Létrehozói, Larry Sanger és Jimmy Wales az internetes enciklopédiát először szerkesztőkkel és az akadémikus világban ma is alkalmazott peer review, vagyis kollegiális bírálati rendszerrel képzelték el, ez a projekt volt a Nupedia. Csakhogy a Nupedia cikkei túl lassan készültek, ezért kitalálták, hogy az önkéntesek szabadon ötletelhessenek egy másik felületen, ahol egymással vitatkozva egymást tartják kordában, és a Nupediának ez a vázlatfüzete lett a Wikipedia. Magát a wiki formátumot nem kellett kitalálni, sokkal kisebb tudásterületekre - leginkább programozóknak - már léteztek ilyenek, de az nem jutott eszébe senkinek, hogy a formátumot egy komoly enciklopédia készítéséhez is fel lehetne használni.
A Wikipedia első változata 2001 január 10-én készült még a Nupedia oldalára, onnan január 15-én költözött a saját internetes címére, így az első valódi wikipedia oldal ezen a napon élesedett. A közösségi vázlatfüzetnek indult enciklopédia szinte azonnal robbanásszerű fejlődésnek indult, és a Nupedia nem tudott vele lépést tartani.
4 év alatt lett a világ leghivatkozottabb weboldala
Már az első évben az angolon kívül szűk tucatnyi más nyelven is elindult a Wikipedia - a magyar oldal is. Az első évtől lerakták a szerkesztési irányelveket, kijelölték a semleges nézőpont követelményét. Az anyagi hátteret kezdetben Wales -két másik vállalkozóval közös - Bomis nevű cége állta, amely 2002-ben, az internetes részvénylufi kipukkanása után kiszállt, 2003-ban ezért létrehozták azt a nonprofit szervezetet, a Wikimedia Foundationt, amely a mai napig fenntartja az oldalt. Wales a kezdetektől ragaszkodott hozzá, hogy a Wikipedián ne legyenek reklámok, ezért azt a kezdetektől legnagyobb részben adományokból tartják fenn.
A Wikipedia elképesztő tempót diktált körülbelül a 2010-es évek végéig. 2003-at az angol oldal 100 000 szócikkel kezdte, a többi nyelv ehhez képest az apró volt. 2004 elején körülbelül félmillió szócikk volt az oldalon, 2005. elejére egymillió. Ebben az évben az internetes forgalmat mérő Hitwise szerint a Wikipédia az internet legtöbbet hivatkozott oldalává vált. Csak az angol oldal 2007-ben már kétmillió szócikket számlált. az évtized végére a növekedés lelassult, a Wikipedia működtetői a szócikkek minőségére is egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek.
Önkéntes hozzájárulás a közjóhoz
A siker titka a működési modellben, a szabad szerkesztésben rejlett. Az internet hőskorából származó gondolat az, hogy a technológia előmozdítja az önkéntes hozzájárulást a közjóhoz, ami legkönnyebben a tudás megosztásában nyilvánul meg. És az így létrejött közjavakhoz bárki ingyen férhessen hozzá - csak akkor fizessen érte, ha ő maga is pénzt akar vele keresni - azzal a feltétellel, hogy maga is hozzátesz a közöshöz. Az egymást is ellenőrző, az alapelveket betartó és betartató, olykor aprólékos vitákba bonyolódó önkéntes szerkesztők által létrehozott tartalom a kezdeti kételyek ellenére jobbára kiállta az idő próbáját. Egy 2005-ben a Nature folyóiratban publikált tanulmány azt találta, hogy a pontosság tekintetében az internetes enciklopédia angol oldala nem maradt el számottevően az Encyclopedia Britannicától.
Ugyanakkor a Wikipediát nem kerülték el a viták és botrányok sem. 2005-ben kiderült, hogy a több mint 120 napig lehettek kint egyértelműen fals információk egy közszereplőről, mert a rosszindulatú változtatásokat a szócikkén senki nem vette észre (Seigenthaler-ügy). 2006-ban amerikai képviselők stábjának tagjai szintén rosszhiszeműen szerkesztgették a főnökeikről szóló szócikkeket. A Wikipédia minden ilyen esetből leszűrte a szükséges tanulságokat, új szabályokat, ellenőrző mechanizmusokat és korlátozásokat vezetett be.
Ma a Wikipédia még mindig az internet gigásza, mintegy 65 millió szócikkel 342 nyelven, amiből nagyjából 7 milliót tesz ki az angol oldal. A site-ot naponta körülbelül 508 millió ember látogatja. Ugyanakkor a látogatottsága csökken, ahogy a szerkesztők száma is: sokan közülük is a vészharangot kongatják.
Az AI-összefoglalók legnagyobb vesztese
A köznyelvben mesterséges intelligenciának nevezett nagynyelvi modellek (LLM) eljövetelével, és különösen az AI-vezérelt kereséssel a Wikipédia rengeteg direkt forgalmat veszít, mivel a látogatóknak már nem kell felkeresni az oldalt információkért. Ezzel az enciklopédia nem csak pénzt veszít - hiszen oldalletöltések híján az adományok is fogyatkoznak - de szerkesztőket is, hiszen a szerkesztők is a látogatókból lettek korábban.
Pénzügyileg a Wikipédia igyekezett további lábakat is növeszteni, hiszen a világ egyik legnagyobb internetes oldalának működtetése közben beszerzett tudás piacosítható. Ugyanakkor a projekt szellemisége nem engedi, hogy kiárusítsák az oldal látogatóinak adatait, ezért a vállalkozási tevékenységnek is megvannak a korlátai. 2024-ben a Wikipedia a saját bevallása szerint mintegy 180 millió dollárból működött, míg a Wikimedia Enterprise 3,1 millió dollár bevételt jelentett.
Az ingyen tudás vége?
Bár a Wikipédia még mindig hatalmas, a forgalma csökken, miközben az internet teljes forgalma továbbra is irgalmatlan tempóban növekszik. Egy, a huszonötödik évfordulóra megjelent vitairat szerint miközben az internet a globális délről újonnan a netre csatlakozók miatt növekszik, a Wikipédia megmaradt az északi félteke és azon belül is a Nyugat információforrásának. Oroszország saját, államilag kontrollált Wikipédia-pótlékot épített az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta. Kína időről időre blokkolja az online enciklopédiát, de hasonlóan tesznek számos autoriter berendezkedésű országban.
A chatbotokon és a globális folyamatokon túl az sem segít a Wikipédián, hogy a látogatók háromnegyede okostelefonon lép fel az internetre. Megváltoztak az információszerzési szokások: az új generációk hamarabb néznek meg egy videót, vagy hallgatnak meg egy podcastot, mint hogy végigolvassanak egy hosszú szöveget. Az olvasók távozásával viszont bealkonyulhat annak az elképesztő eredménynek is, ami az alapítók álma volt: hogy az emberiség kollektív tudása - nem tökéletes, de többnyire megbízható formában - bárki számára ingyen elérhető az interneten.