Az erről szóló hadüzenetet egy szövetségi ügyész fogalmazta meg, és az Igazságügyi Minisztérium tette közzé. A fenyegetés első lépése a globális enciklopédia adókedvezményes (non-profit) státuszának megszüntetése lenne, ami romba döntheti az alapítványt.
HIRDETÉS
Edward R. Martint már Donald Trump választotta a szövetségi kormányzati kerület (D.C.) legfőbb ügyészének, és első igazán jelentős célpontja a Wikipédia. A felületet működtető alapítványnak írt levelében az ügyész azt állítja, hogy a szolgáltatás „olyan tevékenységben vesz részt, amely megsértheti kötelezettségeit” az adóhivatal (IRS) jótékonysági szabályaiba ütközve.
A levél szerint a legnagyobb online enciklopédia „engedélyezte a külföldi szereplőknek, hogy manipulálják az információkat és propagandát terjesszenek az amerikai közvélemény felé”. Az ügyész azt állítja, hogy a WikiMedia Alapítványt egy olyan testület irányítja, amely „elsősorban külföldi állampolgárokból áll, akik sértik az amerikai adófizetők érdekeit”.
Emellett olyan vád is megfogalmazódott, hogy az alapítvány az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és érdekeit sértő tevékenységekben vesz részt, és május 15-ig vár választ több tucat konkrét kérdésre. A nemzetbiztonsági vonal beemelése azért ad különös súlyt a gyanúsításnak, mert a jótékonysági szervezetek adómentességével kapcsolatos vizsgálatokat általában az IRS intézi.
Korábban Martin már fenyegette a Legfelsőbb Bíróság bíráit és Elon Musk Kormányzati Hatékonysági Minisztériumának kritikusait is. Áprilisban vizsgálatot indított egy tudományos folyóirat ellen, amelyet pártos magatartással vádolt meg.
A Missouri-i republikánusok egykori vezetője sosem szolgált ügyészként, és jelenleg is saját irodáján keresztül vizsgálódik. 2021. január 6-án a Capitolium ostromakor ő is a lázongó tömegben volt, de nem indítottak ellene eljárást.
Mindezek mellett az is tény, a Wikipédiát már Martin előtt egyre súlyosabb támadások érték, főként az ukrajnai háború, a Hamász terrortámadása és a gázai háború kitörése óta. A kifogásolt szócikkek, tartalmai és következtetései gyakran buktak el a tényellenőrzési próbákon, és bizonyultak a Hamász-propaganda vagy Moszkva utánközléseinek.
Hasonlóképpen bírálatok érkeztek a holokauszt, a cionizmus és Izrael Állam témáinak hamis ismertetése, valamint a Hamász felszabadító és ellenállási szervezetként történt címkézése miatt.
„A közvéleményt befolyásoló propaganda álcázása információs anyagok rendelkezésre bocsátásának leple alatt ellentétes a Wikimedia oktatási küldetésével” – írta a levélben Martin, azt állítva, hogy irodája olyan információkat kapott, amelyek azt mutatják, hogy a Wikipédia politikája külföldi hatalmak érdekeit szolgálja.
A levél nem részletezi, , hogy mely külföldi szereplők manipulálnak információkat a felületen, de egy Martinhoz közel álló személy aggodalmát fejezte ki a Wikipédia olyan szerkesztései miatt, amelyek az Izrael-Hamász konfliktussal kapcsolatosak, amelyek egyértelműen Izrael ellen irányulnak.
Az Anti-Defamation League márciusban közzétett jelentése azt állította, hogy legalább 30 Wikipédia-szerkesztő szervezkedett annak érdekében, hogy megkerülje a Wikipédia antiszemita-témájú normáit, Izrael-ellenes elfogultságot keltsen, és félrevezető információkat tartalmazó szövegeket szerkesszen be a szócikkekbe.
A Pirate Wires korábbi jelentései szerint a Wikipédia Izrael-ellenes szerkesztői „eltérítették az Izrael-Palesztina narratívát” kulcsfontosságú tények törlésével és a Hamasz-párti propaganda feltöltésével.
Jimmy Wales társalapító szerint a Wikipédiát 2000-ben arra hozták létre, hogy „a lehető legjobb minőségű ingyenes enciklopédiát terjesszen a bolygó minden egyes lakója számára a saját nyelvén”. Az elmúlt években azonban az oldalt sorozatosan vádolták, hogy nem teljesíti a semlegesség iránti elkötelezettségét. 2020-ban Larry Sanger, az enciklopédia társalapítója „rossz irányba elfogultnak” nyilvánította a Wikipédiát, 2023-ban pedig „rossz viccnek” nevezte a semlegesség iránt vállalt elkötelezettséget.
A levélben Martin azt is elmondta, hogy irodája tudatában van annak is, hogy az olyan keresőmotorok, mint a Google beleegyeznek, hogy „előnyben részesítsék a Wikipédiát” (előbbre helyezzék) a keresési eredményekben az olyan Wikipédia-cikkeket is, amelyek „elfogultak, megbízhatatlanok, vagy olyan szervezetektől származnak, amelyek ártani akarnak az Egyesült Államoknak”.
Ha a közölt adatokat manipulálják, különösen külföldi szereplők és entitások által, a Wikipédia és a generatív mesterséges intelligencia platformokkal fennálló kapcsolata lehetőséget ad arra, hogy információkat mosson át külföldi szereplők nevében, teszi hozzá az ügyész.
A hatóság most átnézi azokat a nem nyilvános dokumentumokat, amelyek részletezik azt a módot, ahogyan külföldi IP-címekkel rendelkező személyek ellenséges vagy rosszakaratú országokban szerkesztik a Wikipédia egyes oldalait. Martin azt is vizsgálja, hogy ezek a tartalmi változások hogyan befolyásolhatják a ChatGPT-t vagy más mesterséges intelligencia modelleket.
Ezzel szemben a Wikipédia üdvözli azokat a szerkesztőket, akik az anonimitásra törekednek. Ezt a nézetüket a szólás- és gondolat szabadságára alapozzák, hogy a szabadságjogokkal élő személyeket ne érhesse hátrány vagy üldöztetés. A szolgáltatói bírálói szerint viszont ez a jog másodlagos a közlések valóságtartalmának igénye mellett.
Erre alapozva kérdezi a Wikipédiától az ügyész, hogy „hogyan egyezteti össze ezt a politikát a tágabb szerkesztési normákkal, amelyek általában a közérdek védelmében megkövetelik a forrásmegjelölést, az elszámoltathatóságot és a téma átláthatóságát?” – kiegészítve azzal a kérdéssel, hogy milyen intézkedéseket tesz az Alapítvány a vezető szerkesztők és adminisztrátorok feddhetetlenségének és kompetenciájának felmérésére.