Nagy-Britanniában régészek új bizonyítékokat tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy az ember sokkal régebb óta képes szándékosan tüzet gyújtani, mint azt az eddigi leletek mutatták.
A tudományos világot régóta foglalkoztatja a kérdés: mikor tanultuk meg először, hogyan kell tüzet gyújtani? Az Egyesült Királyság régészei úgy vélik, hogy sokkal közelebb kerültek a válaszhoz, miután bizonyítékot találtak arra, hogy a korai emberek mintegy 400 000 évvel ezelőtt Kelet-Angliában már szándékosan gyújtottak tüzet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A suffolki Barnhamban, egy kőkorszaki lelőhelyen tett felfedezés jelentős változást jelent a korai tűzgyújtással kapcsolatos ismereteinkben. A Nature folyóiratban közzétett eredmények nagyjából 350 000 évvel hamarabbra teszik a legkorábbi eddig ismert időpontot. A szándékos tűzgyújtás legrégebbi bizonyítéka egy észak-franciaországi neandervölgyi lelőhelyről származott, amely körülbelül 50 000 éves.
"Ez hosszú, 40 éves pályafutásom legizgalmasabb felfedezése" - mondta Nick Ashton, a British Museum paleolitikus gyűjteményeinek kurátora.
Hogyan irányították őseink a lángokat?
A British Museum által vezetett csapat hőkárosodott kovaköves kézi baltákat, egy folt felperzselt földet és apró vaspiritrögöket talált a feltárt helyszínen - ezek mind tábortűz vagy tűzhely többszöri használatára utalnak.
A vaspiriett kovakővel ütögetve szikrákat lehet csiholni. Branhamnál két ilyen darabot fedeztek fel. A régészek szerint, a helyi geológiai adottságait is figyelembe, arra jutottak, hogy a vaspiritet olyan emberek vitték oda, kik értettek a gyújtóspirit gyújtószerként való felhasználásához.
Miért fontos ez a felfedezés?
A tudósok szerint az a képesség, hogy bárhol és bármikor tüzet tudtak gyújtani, fordulópontot jelentett az emberi evolúcióban. A tűz segített a korai embereknek túlélni a hideget és elriasztani a ragadozókat, de lehetővé tette számukra az étel elkészítését is. Ez pedig az ember fejlődését szolgálta. A főzés ugyanis lebontja a gyökerekben lévő méreganyagokat, és elpusztítja a húsban lévő kórokozókat, javítja az emésztést, és több kalóriát szabadít fel a nagyobb agy táplálásához. A tűz a társadalmi életet is átalakította. A tábortüzek olyan központokként működtek, ahol az emberek megerősítették kapcsolataikat, történeteket osztottak meg egymással, és fejlesztették a nyelvüket.
Kik voltak ezek az emberek?
Chris Stringer, a Természettudományi Múzeum emberi evolúcióval foglalkozó szakértője szerint a Nagy-Britanniából és Spanyolországból származó fosszíliák arra utalnak, hogy Barnham lakói korai neandervölgyiek voltak, akiknek koponyacsontja és DNS-e egyre magasabb kognitív és technológiai fejlettségre utal. Nagyjából akkor éltek, amikor a mi fajunk, a Homo sapiens kezdett kialakulni Kelet-Afrikában.