Globális akciók, mint a Black Friday, évtizedek óta tartanak, közben a Buy Nothing Day mozgalom egyre több követőt vonz a túlfogyasztás ellen.
A túlfogyasztás (legyen szó közösségi médiáról, online vásárlási platformokról vagy fizikai üzletekről) az elmúlt néhány évben tartós trenddé vált, amit a közösségi média térnyerése, az influenszerek, a gyakori akciók és a marketingkampányok tovább súlyosbítottak.
A nagy vásárlási események, mint a Black Friday, amelyre holnap kerül sor és megnyitja az éves ünnepi bevásárlási szezont, szintén tovább rontották a helyzetet.
A korábban egynapos Black Friday ma már egész hétvégét felölel, beleszámítva a Cyber Mondayt is. Egyes régiókban ez teljes hétté bővül, amit Cyber Week néven emlegetnek.
Mostanra azonban egyre több fogyasztásellenes mozgalom jelent meg, hogy ellensúlyozza a Black Fridayt és az általános globális költekezési és fogyasztási kultúrát. Az egyik legismertebb mozgalom a Buy Nothing Day, amely ugyanazon a napon zajlik, mint a Black Friday.
Mi az a Buy Nothing Day?
A Buy Nothing Day egy nemzetközi tiltakozónap a széles körű, globális fogyasztás ellen. Arra ösztönzi a résztvevőket, hogy 24 órán át semmit ne vásároljanak, online és személyesen sem, hogy felhívja a figyelmet a túlzott fogyasztás káros hatásaira.
1992-ben indította el Ted Dave kanadai művész, később az Adbusters fogyasztásellenes magazin tette igazán ismertté.
Elindulása óta a mozgalom világszerte több mint 60 országban terjedt el.
Arra is ösztönzi az embereket, hogy csökkentsék a hulladékot, és gondolják át általános költési szokásaikat. A résztvevők segíthetnek visszaszorítani a csomagolási hulladékot, valamint a szállítás és a gyártás szén-dioxid-lábnyomát.
A nap arra is bátorít, hogy a résztvevők helyezzenek előtérbe tartalmas, nem kereskedelmi jellegű tevékenységeket, építsenek erősebb közösséget, és vizsgálják felül az anyagiasság és a boldogság kapcsolatát. Ide tartozik például a közös időtöltés háziállatokkal, barátokkal és családdal, közösségi programokon való részvétel és a szabadtéri séták.
A Buy Nothing Day szélesebb kérdésekhez is kapcsolódik, például a társadalmi egyenlőtlenséghez és a környezeti hatásokhoz. Felhívja a figyelmet az újrafelhasználásra és a használtcikkekkel foglalkozó jótékonysági szervezetekre, amelyek megakadályozzák, hogy tárgyak hulladéklerakókba kerüljenek, miközben az alacsony jövedelmű háztartásokat is segítik.
Mivel ugyanazon a napon van, mint a Black Friday, valódi ellenszere lett a világszintű vásárlási kultúrának, és az évek során sok követőt gyűjtött, ugyanakkor jelentősen megosztotta az internetet is.
Egyes közösségi médiafelhasználók egyetértenek a takarékosság, a tudatos költekezés, a használtcikk-kultúra és a fenntartható vásárlás eszméjével. Mások inkább a YOLO-táborhoz és a „kis jutalom” kultúrához tartoznak. Úgy vélik, hogy mivel a nagyobb életcélok, mint az ingatlanvásárlás vagy elegendő nyugdíj-megtakarítás, a fiatalabb generációk nagy részének elérhetetlenek, a kisebb jutalmak, például egy vásárlókörút, nem érdemelnek rosszallást.
A fogyasztásellenes mozgalmak robbanásszerű terjedése
Az idei Black Friday a szokásosnál több vitát váltott ki, látványosan megszaporodtak a fogyasztásellenes mozgalmak és a bojkottok. Ide tartozik a Buy Nothing Day, a „We Ain’t Buying It” és a „Make Amazon Pay Day”, mind a Black Friday napján vagy annak környékén.
Átfogó bojkottot is hirdettek november 25. és december 1. között, elsősorban az olyan nagyvállalatokat célozva, mint az Amazon, a Home Depot és a Target, többek között. Ezzel a munkavállalói jogok megsértése, a kiskereskedelmi láncok Donald Trump támogatása, valamint a diverzitást, esélyegyenlőséget és inklúziót célzó programoktól való visszalépésük ellen tiltakoznak.
„Az Amazon, Jeff Bezos és politikai szövetségeseik egy techno-autoritárius jövőre tesznek, de a Make Amazon Pay Day alkalmából világszerte azt mondják a dolgozók: elég”, mondta Christy Hoffman, az UNI Global Union főtitkára egy közleményben.
„Évek óta elfojtja a dolgozók munkahelyi demokráciához való jogát a szakszervezetek elleni fellépéssel és autoriter politikai szereplők támogatásával. Modellje mélyíti az egyenlőtlenséget, és aláássa a munkavállalók alapvető jogait, hogy szerveződjenek, kollektívan tárgyaljanak, és biztonságos, tisztességes munkahelyeket követeljenek.”
Ezek a fogyasztásellenes és bojkottkampányok arra is buzdítják a vásárlókat, hogy helyi, fenntartható és használtcikkekkel foglalkozó kisvállalkozásokat támogassanak, különösen azokat, amelyeket fekete, bevándorló vagy más kisebbségi tulajdonosok működtetnek, valamint azokat, amelyek eddig ellenálltak Trump befolyásának.