Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Mindent bele – a Fradi-kolbásztól a generációs szakadékig

Mucsi Zoltán, Kádár Kinga, Olasz Renátó
Mucsi Zoltán, Kádár Kinga, Olasz Renátó Szerzői jogok  Horváth Máté
Szerzői jogok Horváth Máté
Írta: Kiss Gábor
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Két neves magyar kortárs színpadi szerző művéből Keresztes Tamás rendezett egyfelvonásos darabot az Átriumban.

HIRDETÉS

„Nem nyughat az Égben egy halhatatlan lélek, amíg a csepeli Rózsakertben lecsókolbászt tesznek a Jókai-bablevesbe. Az Úr tehát elküldi három angyalát, hogy oldják meg ezt a kényes ügyet. És ha már úgyis a Földön járnak, vigyenek magukkal egy titokzatos dobozkát is. Ezzel kezdődik apák és fiúk párhuzamos története, amit persze, ahogy általában, most is a lányok tesznek kiszámíthatatlanul szövevényessé” – írja az egyik mű szerzője, Németh Gábor.

Különös kísérlet látható az Átrium színpadán a Delta Produkció előadásában: felkértek két írót, Németh Gábort és Biró Zsombor Aurélt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Így született meg a két kortárs egyfelvonásos, amelyeket Keresztes Tamás rendező szőtt egymásba, Mindent bele, avagy a lelkek nyugalma címmel.

"A vasárnap délutáni meccsnézésben az a jó, hogy lehet egy kicsit szeretni egymást közben. Eszed a kolbászt, és szinte elfelejted, hogy a fiad egyáltalán nem olyan, amilyennek lennie kéne. Iszod a sört, és eszedbe se jut, hogy az apád képtelen elfogadni a másmilyenséged. Ordítva szidjátok a bírót, a csatárotok kihagyja az összes helyzetet, és néhány órára olyan, mintha nem lenne teljes káosz a világ. Csak hát néha úgy alakul a vasárnap, hogy a kolbász belelóg a mustárba. És akkor már muszáj kimondani, hogy mire jött rá az ember, amikor egyszer régen ráhúzott az arcára egy női bugyit" – meséli történetéről Biró Zsombor Aurél.

Kádár Kinga, Mucsi Zoltán és Olasz Renátó először angyalként, majd kocsmai vendégként, pincérként, illetve egy család tagjaiként is sok árnyalatot felvillantanak szereplőik motivációiból, kitűnően egyensúlyozva a szövegek komikus és tragikus rétegei között. A Jóisten és Gyula hangjaként Thuróczy Szabolcs is nagyban hozzájárul az előadás különös atmoszférájához.

Tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk? A szerzők által "generációs kíntornának" nevezett előadásból pár lépéssel közelebb kerülünk a válaszhoz.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Színházi és filmes képzés indul Pécsen

Szinte kilátástalan helyzetben a magyarországi színházak

"Elveszett Shtetl": Litvánia múzeumot nyit az egykori zsidó város emlékére