A 2022-es orosz invázió után Európából gyakorlatilag kitiltották az orosz művészeket. Az embargó azonban egyre inkább felpuhul, aminek Ukrajna és az Európai Bizottság sem örül.
Heves viták vannak az európai közvéleményben arról, hogy mit kezdjünk az orosz művészekkel. Az egyik oldal azt mondja, hogy senkit sem lehet megbélyegezni pusztán a származása miatt, a művészet pedig szabad és független a politikától, ezért hagyni kell, hogy az oroszok továbbra is fellépjenek az európai színpadokon. Legfeljebb arra kell figyelni, hogy ne folytassanak háborús propagandát a közönség előtt. A másik oldal viszont azt hangoztatja, hogy az orosz soft power kulcsfontosságú eleme a művészetexport, az orosz művészek befogadásával így Európa lebontaná az Oroszország köré emelt falat és sokak szemében normalizálná a háborút indító országot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az invázió kezdetén egyértelműen ez utóbbi álláspont lett a mainstream Európában. Az EU színpadairól gyakorlatilag eltűntek az orosz művészek, különösen azok, akik nem határolódtak el nagyon egyértelműen Putyin háborújától. Az utóbbi időben azonban a komolyzene legnagyobb orosz csillagai elkezdtek visszaszivárogni Európába a Politico összesítő cikke szerint, ennek a változásnak pedig sem az Európai Bizottság, sem Ukrajna nem örül.
Jövőre Barcelonában lép fel Putyin egyik nagy támogatója
Oroszország egyik leghíresebb karmestere, Valerij Gergijev 2008-ban koncertet adott Chinvaliban, a Grúziából nem sokkal korábban kivált Dél-Oszétia fővárosában. A város még magán viselte az orosz hadsereg beavatkozásának nyomait a koncert idején, így szokatlan környezetben hangzott el a fasizmus elleni küzdelmet ünneplő Leningrád szimfónia a zenekartól, miközben a közöség orosz és oszét zászlókat lengetett.
Gergijev aztán 2012-ben részt vett Vlagyimir Putyin választási kampányában, 2014-ben pedig aláírt egy nyílt levelet, mely a Krím félsziget 2014-es annektálását támogatta. 2022-ben aztán Oroszország átfogó inváziót indított Ukrajna ellen, a karmestert pedig utolérték Putyin-barátságának következményei: a menedzsmentje leállította vele az együttműködést, és megtagadták tőle a fellépés lehetőségét Európában, többek között Milánóban, Münchenben, Rotterdamban és Bécsben. Gergijev így kénytelen volt például Kínában és Iránban koncertezni, Európába több mint három éve nem tehette be a lábát. Ez azonban hamarosan megváltozik.
Jövőre ugyanis több koncertet is ad Gergijev Barcelonában a Marijinszkij zenekar élén, ráadásul egy olyan programsorozat keretében, amit részben uniós támogatásból hoznak tető alá. A főszervező, Josep María Prat a spanyol El Paísnak azt nyilatkozta, hogy jogi akadálya nincs Gergijev fellépésének, így bízik abban, hogy a zene nem a háború, hanem az emberek összehozásának eszköze lesz.
Az Európai Bizottság megpróbálja távol tartani az orosz művészeket az európai színpadoktól
Az Európai Bizottságnak azonban egyáltalán nem tetszik az ötlet, és meg is kereste a spanyol hatóságokat, hogy biztosítsák, hogy Gergijev fellépésére egyetlen eurónyi uniós támogatást sem fizetnek ki. A Politicónak a szervezők azt mondták, hogy sosem kaptak uniós támogatást a koncertjeikhez, és ez a jövőben sem változik, a helyreállítási alapból viszont valóban igényeltek pénzt 2022-ben.
A Bizottságnak azonban még ez sem elég. A kultúrpolitikáért felelős biztos, Glenn Micallef kijelentette, hogy még ha száz százalékban magánpénzből is finanszírozzák a koncertet, „annak sem szabad meggátolnia bennünket attól, hogy határozott politikai állásfoglalásokat tegyünk”. Micallef elmondása szerint egyértelművé akarja tenni, hogy az EU színpadain nincs helye olyanoknak, akik támogatják Putyin háborúját, és a Bizottságnak szorosabban együtt kell működnie a tagállamokkal annak érdekében, hogy ez véletlenül se fordulhasson elő.
Gergijev esete nem egyedi: a kezdeti szigor után az orosz művészeket fokozatosan elkezdték visszaengedni az európai színpadokra. Ez pedig nemcsak az EU-nak, hanem Ukrajnának sem tetszik.
Ukrajna budapesti nagykövete felszólalt egy orosz operaénekesnő fellépése ellen
A világ egyik leghíresebb operaénekesnője, Anna Netrebko már 2023-ban fellépett Berlinben és tavaly februárban koncertet adott Bécsben és Budapesten is, idén pedig már tele van a naptára európai koncerthelyszínekkel. Sőt, februárban az Egyesült Államokban is fellépett.
A szoprán megítélése ellentmondásos a nyugati világban: korábban támogatta a Donyeck megyei orosz szeparatistákat és számos alkalommal találkozott Putyinnal, akiről 2017-ben azt mondta, hogy el sem tud képzelni nála jobb elnököt Oroszország élére. Az Ukrajna elleni orosz invázió kitörése után egy ideig csöndben maradt, végül azonban elítélte azt, és kijelentette, hogy őt pusztán a művészet érdekli, nem akarja belekeverni magát a politikába.
Netrebko idén márciusban visszatért Budapestre, az Állami Operaházba. A koncert előtt Sándor Fegyir, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete levelet írt az Opera igazgatójának, Ókovács Szilveszternek azzal, hogy az énekesnő nyíltan támogatja Vlagyimir Putyint és az agresszor Oroszország lobbistája, ezért elfogadhatatlannak tartja budapesti fellépését. A nagykövet kiemelte, hogy Netrebko szerepel az Ukrajna ellenségeit gyűjtő Mirotvorec listán (egyébként Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel egyetemben).
„Oroszország propagandaeszközként használja a kultúrát, hogy legitimálja agresszióját és befolyásolja a demokratikus országok közvéleményét. Az orosz rezsimhez kötődő művészek fellépése része ennek a stratégiának. Anna Netrebko fellépésével a Magyar Állami Operaház azt kockáztatja, hogy az európai értékekkel és emberi jogi elvekkel ellentétes narratívák népszerűsítésének platformjává válik. Arra kérjük Önöket, hogy legyenek elvhűek, és mondják le ezt a koncertet, ahogyan a világ más vezető operaházai már megtették, hogy elhatárolódjanak az orosz erőszaktevőktől és gyermekrablóktól” – írta a nagykövet a levélben, amit Ókovács Szilveszter a saját válaszával együtt nyilvánosságra hozott.
Az Opera igazgatója elutasította a nagykövet kérését
Az igazgató azt válaszolta Sándor Fegyirnek, hogy az opera nem politikai vagy harcászati termék, sőt, harcok idején nem szabad elhallgatniuk a múzsáknak, mert a művészetnek „ereje van a jóra". Netrebko pedig a világ legnagyobb szopránja, aki nyugati színpadokon is fellépett, az érdeklődést pedig jól jelzi, hogy az Operaház 141 éves történetének legdrágább jegyeit adták el a márciusi koncertjére.
„Végezetül hadd emlékeztessek arra, hogy Magyarország a béke szigete és benne az OPERA, amely számos kiváló ukrán és orosz művészt foglalkoztat, és szándékai szerint az összművészet erejével nyugtat, vigasztal. Így tettünk a testvérháború kitörése után három héttel, amikor az Ybl palota ünnepélyes újranyitásakor az egyetlen balettbetétet nem magyar, hanem ukrán és orosz művész táncolta el, vagy karácsonyi klipünkben, amelyet a társulatunk egyik csodálatos vegyes házaspárja főszerepelt” – írta Ókovács.
Anna Netrebko áprilisban Pozsonyban is fellépett, de ott több száz tüntető fogadta az orosz énekesnőt. A Szlovákiába akkreditált ukrán nagykövet a magyarhoz hasonlóan szintén tiltakozott a fellépés ellen, szintén eredménytelenül.
Netrebkót már a hazája elárulásával is megvádolták Oroszországban
A koncertnek ottont adó Szlovák Nemzeti Színház igazgatója Netrebko kritikusait egyszerűen primitíveknek nevezte. Zuzana Ťapáková egy szlovák lapnak adott interjújában azokat az embereket külön pellengérre állította, akik rendszerint a művészet szabadságát hangoztatják, de pusztán a származása miatt elítélnek valakit, ha történetesen orosz az illető.
A Politico megkereste a művész menedzserét, Miguel Estebant is, mire ő egy 74 oldalas dokumentumot küldött át a lapnak, tele Netrebko különböző kijelentéseivel Putyinról és az ukrajnai háborúról. Esteban szerint az énekesnő mondandóját gyakran kiragadják a kontextusából a külföldi bírálók, miközben ő komoly kockázatot vállalt azzal, hogy háborúnak hívta az Oroszországban csak különleges katonai akciónak nevezhető inváziót. A menedzser szerint Netrebko ezzel veszélybe sodorta az Oroszországban élő rokonait és barátait, ami különös súlyt ad szavainak, miközben ő maga 2022 februárja óta egyszer sem tért haza.
Esteban állításait alátámasztja, hogy az oroszországi Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin azzal vádolta meg az egyébként osztrák-orosz kettős állampolgár Netrebkót, hogy elárulja Oroszországot, amikor a nyugati karrierje megmentésének érdekében kritizálja az ukrajnai orosz inváziót. A Telegramon Vologyin egészen odáig ment, hogy Netrebkónak hangja ugyan van, de lelkiismerete már nincs.
Ukrajna szerint az a megoldás, ha európai művészekkel helyettesítik az oroszokat
A számos orosz és ukrán művész között lévő kibékíthetetlen ellentétet jól jellemzi Eugene Lavrencsuk ukrán rendező esete. A művész Handel Rinaldo című operáját állította volna színpadra júliusban Jeruzsálemben, azonban felmondta a szerződését, miután meglátta az előadás plakátján, hogy két orosz énekes is van a fellépők listáján. Lavrencsuk előzetesen direkt megkérte a szervezőket, hogy ne szerződtessenek orosz munkatársakat.
„Mi, ukránok nem kulturális vagy művészeti alapon bojkottálunk mindent, ami orosz. Nekünk ez biztonsági kérdés” – mondta a rendező a Politicónak, hozzátéve, hogy Oroszország már évszázadok óta felhasználja a művészei teljesítményét politikai célokra, az alattvalóira pedig erőszakosan kényszerítette rá az orosz nyelv használatát és az orosz kultúra fogyasztását. És miközben az orosz katonák milliókat gyilkoltak meg, Oroszország a nagyszerű balettjeiről és operáiról lett ismert.
„Mi ma nem állhatunk egy színpadon oroszokkal, a kontextustól függetlenül, mert mások arra fogják használni ezt az alkalmat, hogy az ukrán és orosz nép barátságát igazolják vele. Azt fogják mondani, hogy a politikusok ugyan harcolnak, de az átlagemberek egymás szláv testvérei. Ezt nem engedhetjük meg” – jelentette ki Lavrencsuk.
Az ukrán kultúrminiszter, Mikola Tocsickij szerint egyszerűen azt kell csinálni, hogy ukrán és más európai művészeket alkalmaznak oroszok helyett az európai színházak, operaházak és koncerttermek. A miniszter szerint ettől még nem esne a játszóhelyek színvonala, az európai művészek ugyanis sok esetben még jobbak is, mint az oroszok, demokratikus értékrendjük pedig megegyezik a közönségével.