Magyar Péter abban bízott, hogy Budapest vendégül láthat tekintélyes európai vezetőket az 1956-os forradalom 70. évfordulóján, de a késői meghívók és a Párizzsal, Kijevvel való viták miatt Macron, Tusk és Zelenszkij távol maradt. Von der Leyen és Costa elfogadta a meghívást.
Magyar Péter szerette volna elérni, hogy tekintélyes európai vezetők jöjjenek Budapestre az 1956-os forradalom 70. évfordulójának nagyszabású megemlékezésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Végül azonban az uniós vezetés részéről csak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke vesz részt az eseményen.
A késve kiküldött meghívók és a diplomáciai feszültségek is hozzájárultak ahhoz, hogy több kulcsszereplő, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő távol maradt.
Magyar október 23-ára nagyszabású nemzetközi megemlékezést tervezett a szovjetellenes felkelés évfordulójára, és elsöprő választási győzelme másnapján úgy fogalmazott, hogy a világ legmagasabb rangú vezetői közül is többeket szeretne Budapesten üdvözölni.
„Nagyon reméljük, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulóján, október 23-án, amikor világvezetőket látunk itt vendégül, az Egyesült Államok külügyminisztere, alelnöke vagy elnöke is el tud látogatni ide” – mondta Magyar újságíróknak április 13-án.
Júniusban Magyar személyesen hívta meg Macront Párizsban, és hasonló meghívást küldött Tusknak Varsóba, Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, Christian Stocker osztrák kancellárnak és Friedrich Merz német kancellárnak is.
Mintegy 40 ország küldött delegációt Budapestre, de az uniós tagállamok többségét miniszterek vagy házelnökök képviselik, nem pedig kormányfők. A moldovai elnök, Maia Sandu és Irakli Kobahidze grúz miniszterelnök szintén a magyar fővárosba utazott.
„Hiba volt, hogy ennyire magasra tették a lécet” – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt diplomata az Euronewsnak.
„Európa és az egyes tagállamok is ezernyi problémával küzdenek, és nem érezték úgy, hogy érdemes lenne eljönniük” – tette hozzá.
Az Euronews megkereste a magyar kormányt, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
Későn kiküldött meghívók
A magyar kormányhoz közel álló, név nélkül nyilatkozó források szerint a ceremóniát az is nehezítette, hogy az ünnepség hivatalos meghívóit késve küldték ki, sokat csak szeptemberben adtak postára, amikor a vezetők naptára már tele volt.
Tusk már korábban indiai útját tervezte, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig kuvaiti látogatást vett fel programjába.
Egy forrás szerint a kormány jóhiszeműen járt el, de a miniszterelnöki hivatal és a külügyminisztérium közötti kommunikáció nem működött megfelelően.
„A jövőben ennél jobbak leszünk” – tette hozzá a forrás.
Párizst és Kijevet is felbőszítették a megjegyzések
Magyar Franciaországban történt zavargásokat a migrációval összekapcsoló kijelentései is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Macron végül nem vesz részt a megemlékezésen.
„Ha látjuk ezt az értelmetlen pusztítást és indokolatlan erőszakot, talán most már mindenki számára világos, miért képvisel Magyarország a lehető legkeményebb álláspontot a migrációval szemben” – írta Magyar múlt vasárnap egy közösségi médiás bejegyzésben, amelyet Magyarországon és Franciaországban is sokan bíráltak.
Másnap Franciaország budapesti nagykövetsége bejelentette, hogy Macron nem jön el az ünnepségre, és hozzátette: a látogatása soha nem is volt hivatalosan megerősítve.
Macron szerdán „ostoba megjegyzéseknek” nevezte azoknak a külföldi vezetőknek a nyilatkozatait, akik a migrációval hozzák összefüggésbe a zavargásokat. Magyaron kívül Donald Trump amerikai elnök és Donald Tusk is hasonlóan fogalmazott.
„Akadtak, akik azt állították, hogy migránsok és iszlamisták hordái szálltak meg bennünket, ami teljes mértékben hamis állítás” – fogalmazott Macron. – „Az a helyzet, hogy akik most rosszindulatúan beszélnek országunkról, valójában nem szeretik azt. És ezek az emberek bosszantanak engem.”
Magyart Zelenszkij meghívása miatt is bírálatok érték, amiről az Euronews múlt héten számolt be először.
Az uniós csúcson Brüsszelben Zelenszkij nyitottnak mutatkozott arra, hogy Budapestre látogasson, Magyar azonban néhány nappal később már igyekezett kisebbíteni ennek esélyét. Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Litvin is visszautasította a kijelentéseket.
Ukrajnát a mai megemlékezésen a parlament elnöke képviseli. Az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy az ő látogatását önállóan szervezték, és nem Zelenszkij részvételének pótlására szolgál.
Hegedűs Dániel, az Institut für Europäische Politik igazgatóhelyettese szerint Magyar nyilvános megszólalásai nem segítették a megemlékezés előkészítését.
„Ezeket a közösségimédia-megjelenéseket úgy is lehet értelmezni, mint beavatkozást a francia belpolitikába, és nyilvánvalóan nem könnyítették meg Macron látogatását” – mondta.
Hozzátette, hogy Magyar Zelenszkij meghívására adott válasza, miszerint mindenkit meghívtak, azt az üzenetet küldi a partnereknek, hogy „stratégiai szempontból mindegy, eljönnek-e vagy sem”.
A grúz miniszterelnök jelenléte is vitát kelt
A vendéglista Irakli Kobahidze, Grúzia vitatott miniszterelnöke nevét is tartalmazza, akit oroszbarát politikája és az eltérő vélemények elnyomása miatt ér éles bírálat.
Brüsszel bírálta Kobahidze Grúz Álom pártját Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai, Georgia uniós integrációjának kisiklatása és a tiltakozások leverésében játszott szerepe miatt.
„Tudjuk, hogy egy oroszbarát, elnyomó rezsimről van szó, amelynek igazából semmi keresnivalója nincs itt, az 1956-os forradalom emlékművének közelében. De itt azt mondják, hogy protokollról van szó, mindenkit meghívtak, ő pedig jelezte, hogy eljön” – fogalmazott Szent-Iványi.
A héten Grúzia alkotmánybírósága tárgyalni kezdte a kormányzó párt beadványát öt nyugatbarát politikai erő betiltásáról.
Von der Leyen és Costa is Budapestre érkezett
Von der Leyen és Costa a megemlékezésen jelen lévő legmagasabb rangú uniós vezetők, részvételük pedig azt jelzi, hogy Brüsszel támogatja Magyar Péter Európa-párti politikáját, amely Viktor Orbán távozásával új lendületet kapott.
„Hat hónappal ezelőtt a magyarok új fejezetre szavaztak: szakítani akartak az évek óta tartó megosztottsággal, a megingott bizalommal, a visszafogott szabadságjogokkal és a veszélybe sodort jóléttel” – mondta von der Leyen Budapesten.
Von der Leyenről és Costáról korábban úgy tudni, hogy nem tudnak részt venni az ünnepségen, mert szombaton Rijádban EU–Öböl Menti Együttműködési Tanács-találkozót tartottak volna. A múlt héten bejelentett halasztás azonban lehetővé tette, hogy mindketten Budapestre jöjjenek.
Szent-Iványi szerint az, hogy több vezető európai politikus távol maradt, nem jelenti azt, hogy hátat fordítanának Magyarnak.
„Tény, hogy szerény a résztvevők listája. De úgy gondolom, Von der Leyen jelenléte megerősítette azt az üzenetet, hogy ez a választás Magyarország Európához való visszatérését jelentette.”