20 éve először kiállítják Londonban az olasz mester, Caravaggio legutolsó festményét. A Szent Orsolya mártíromságát a kalandos életű Caravaggio 1610-ben alkotta meg, halála előtt egy hónappal.
HIRDETÉSA festő arról vált ismertté, hogy hűvös távolságtartás helyett olyan közel hozza a vallásos jeleneteket a nézőhöz, amennyire csak lehetséges. A művész a saját arcát is odafestette a vászonra, jobb oldalon, a szent mögött látható.
A festmény ingyenesen megtekinthető július végéig a Londoni Nemzeti Galériában.
Caravaggio lázadt korának művészeti elvárásai ellen. Viharos életének sok eseményét az utókor rendőri jegyzőkönyvekből ismeri. Rendszeresen keveredett különböző verekedésekbe, botrányokba, egy festőtársa pedig feljelentette becsületsértésért is. Gazdag és magas állású pártfogói mindig kisegítették.
Caravaggiót egyházi részről nem elsősorban megbotránkoztató életvitele, hanem vallásos témájú képei miatt támadták, amelyek oka – nem utolsósorban – a modellnek felkért személyek kiléte volt. Caravaggio képein a kor embere felismerte az utcai csavargót, a prostituáltat és a római éjszakai élet több ismert figuráját. Az Emmausi vacsora Londonban található változata Krisztusának modellje valószínűleg ugyanaz a fiúprostituált, aki a Diadalmas Ámoron látható.
A legnagyobb botrányt a Mária halála című képpel kavarta. Nem elég, hogy Krisztus anyjának halálát minden pátosz nélkül a legnagyobb realizmussal ábrázolta, felpuffadt hassal, elszíneződött lábakkal, és a helyszín is egy szegényházhoz hasonlít, hanem ráadásul a modellnek felkért nő Róma egyik legismertebb prostituáltja volt.