Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lahij – az azeri rézművesek bölcsője

euronews_icons_loading
Lahij – az azeri rézművesek bölcsője
Szerzői jogok  euronews
Írta: Euronews

A lahiji rézművesek munkája a világörökség része. Az azeri falu műhelyeiben még mindig szinte ugyanúgy zajlik a munka, mint évszázadokkal korábban.

Lahij egy meseszép falu Azerbajdzsánban, nagyjából három órányira Bakutól nyugatra. A keskeny macskaköves utcák, a házak, amelyek építőköveit a folyó formálta, a műhelyek és az üzletek ugyanúgy néznek ki, mint évszázadokkal ezelőtt. Lahij régóta a kézművesek falujaként ismert, olyan kétkezi szakmákkal, mint a bőrgyártás vagy a szőnyegszövés. De a település hírnevét a rézművesek is öregbítették. Az itt gyártott rézedények ennek a falunak a szimbólumává váltak.

Generációk műhelye

- Ez a műhely 300 éves. 1725-ben nyílt és még ma is működik. Az őseim, a családom minden tagja, a dédapáim, a nagybátyáim, az ő gyerekeik, mind itt dolgoztak ebben a műhelyben. Ötéves korom óta minden nap ide járok dolgozni. Most 50 éves vagyok, és az én gyerekeim lesznek a nyolcadik generáció, amelyik itt dolgozik – mondta Kebleyi Aliyev, az egyik műhely tulajdonosa.

A rézművesség a fémmegmunkálás egyik legrégebbi formája. A rézedények megformálásának és díszítésének gyakorlata több ezer évre nyúlik vissza, egészen odáig, amikor az emberiség először rájött, hogyan lehet rezet bányászni. A módszerek pedig nem sokat változtak – a helyi rézművesek még most is olyan hagyományos eszközöket használnak, mint a kalapács és a véső. Kemény munka ez – erőt, kitartást és türelmet igényel.

- Kebleyi nyers rézből formál egy edényt, befedi a ónréteggel, és idehozza nekem. Én a díszítést készítem. Minden tál egyedi. Nem lehet ugyanazt a mintát használni, mindig változik, hiszen az edény alakja is mindig más és más. Ez a véső az egyetlen eszköz, amit használok, nem használok vázlatrajzoláshoz sem ceruzát. Csak a fejemben képzelem el mindig, mielőtt elkezdem a rajzolást – mesélte az Euronews-nak Kebleyi munkatársa, Haji Alijev rézműves.

A világ is elismeri

Ma a Lahijban készült rézedényeket a világ leghíresebb múzeumaiban, köztük a párizsi Louvre -ban is kiállítják, és itt helyben is nagyra értékelik.

- Az itteni rézművesség nagyon régre nyúlik vissza. Azt biztosan tudjuk, hogy míves étkészleteket már készítettek itt a 11. században is. Ezen kívül Azerbajdzsán különböző régióiban is találtak a középkorból származó, Lahij-ban gyártott rézérméket. Azt is tudjuk, hogy 1923-ban több mint 200 működő rézműhely volt a településen – magyarázta Kamal Aliyev, Lahij történelmi és kulturális örökségéért felelős igazgató.

2015 -ben a lahiji rézművesség felkerült az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.