Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Benjamin Bernheim a szerelemről énekel

euronews_icons_loading
Benjamin Bernheim a szerelemről énekel
Szerzői jogok  euronews
Írta: Andrea Buring

Benjamin Bernheim a színpadon gyakran szerelmes szerepeket alakít: a Salzburgi Fesztiválon is hű maradt hírnevéhez. Brahmstól Brittenig a legmagasabb szinten dicsőítette a szerelmet.

A francia tenor német, angol és francia dalok előadásával bűvölte el a közönséget a Salzburgi Fesztiválon.

Kedvenc darabja a “Poème de l’amour et de la mer” Ernest Chausson francia zeneszerzőtől. Egy szerelmes dal, tele jelképes varázslattal:

Benjamin Bernheim:

„Ez egy utazás, amellyel Chausson bemutatja az életszakaszok szerelmes történeteit. A kezdetektől, az alkotáson, a felfedezésen át a végéig. "Az orgonák ideje nem tér vissza". "Szerelmünk örökre halott", és ez valami nagyon, nagyon erős...”

Kísérője Mathieu Pordoy zongorista.

"Nagyon érzékeny vagyok a romantikának ezekre a témáira. Nagyon régimódinak tűnhet modern, kortárs világunkban, hogy időt szakítsunk arra, hogy gondoljunk magunkra, az érzéseinkre, ez olyasvalami, ami a romantika témájának a szívében van. Úgy vélem, ennek még mindig szólnia kell az emberekhez."

„A romantikát lehet kissé csöpögősnek is látni, de olyan dolgokról is beszélünk, amelyek fájdalmat okoznak, nem csak olyanokról, amelyek szépen be vannak mutatva, csodálatos virágcsokrokkal. Nem erről mesélünk, hanem a romantika fájdalmáról is“ - teszi hozzá a tenor.

A hangverseny bensőséges hangulata nagy kihívás a művészeknek. Varázslatos kötelék szövődik az énekes, a zongorista és a közönség között.

"Ez a legnehezebb dolog, így állni, a közönséggel szemben. Elmesélni ezeket a történeteket a zenekar védelme, a díszlet, a kellékek védelme nélkül."

„Ez kihívás mind a kettőnek... óriási, amit a zongoristának, a kísérőnek csinálnia kell… Mindketten le vagyunk csupaszítva, oly módon, ami félelmetes is lehet, azt hiszem.

„Salzburg olyan hely, amely egész évben lélegzi a zenét, olyan hely, ahol igazán lehet érezni a dallamok vibrálását, bármely kis utcában jár is az ember. Van valami Salzburgban, ami ad nekünk, énekeseknek, művészeknek egyfajta legitimitást.”