Andrej Koncsalovszkij Tarkovszkijjal kezdte a szakmát, de a lengyel Malgorzata Szumovska is remek kritikákat kapott társadalmi szatírájára.
HIRDETÉS
Andrej Koncsalovszkij, az orosz film nagy öregje rendszeres vendég a világ filmfesztiváljain. Nem csoda, hogy a koronavírus-járvány ellenére megrendezett egyetlen nagy európai filmfesztiválon, Velencében is megjelent, hogy bemutassa új filmjét, és ha már ott volt, hangsúlyozza, hogy mozifilmet márpedig moziban kell nézni.
Koncsalovszkij filmje, a Drága elvtársak az 1962-es, vérbe fojtott sztrájkról szól a novocserkasszki erőműben. Főhőse a kiábrándulófélben lévő kommunista Ljuda, a városi tanács tagja, aki a halmozódó halottak között egy KGB-ügynök segítségével keresi elveszett tinédzser lányát. A kritika a film fekete humorát emeli ki, valamint Koncsalovszkij felesége, Júlia Viszockaja remek alakítását Ljuda szerepében.
Koncsalovszkijnak erős keleti versenytársa akadt. A Soha nem havazik többé egy titokzatos gyógyító erővel felruházott - vagy csak szélhámos - ukrán masszőr történetét meséli el, akit a lengyel felső-középosztály szorongó családjai kézről kézre adnak egy zárt lakóparkban. Malgorzata Szumowska társadalmi szatíráját, a rendezőnő legjobb filmjének látta a kritika.
- A modern társadalomban - nem csak Lengyelországban, mert a film inkább Európáról, az emberi létállapotról szól - van egyfajta vágyódás valami mélyebbre, ami a lélek mélyén rejtőzik - mondta a rendezőnő.