Kiderült, honnan hozták a hétméteres kovás homokkő sziklákat.
Régi rejtélyre derítettek fényt a brightoni egyetem tudósai: kiderült, honnan származnak a Stonehenge jellegzetes hármaskövei. A belső kör kisebb kékkő szikláiról már lehetett tudni, hogy Wales-ből kerültek a helyszínre, de a hét méter magas kovás homokkő sziklák - a szarszenek - származási helye mostanáig titok volt. Több potenciális származási hely közül nem lehetett dönteni, mert a pontos elemzéshez a szarszenek belsejéből kellett volna mintát venni, érthető okokból azonban a tudósok ódzkodtak tőle, hogy szétfúrják a több ezer éves létesítményt.
Tavaly előkerült egy 1958-ban az egyik kőtömb belsejéből kivájt furat, amit az akkori munkálatok egyik kivitelezője, egy ma már kilencven éves férfi magával, de több mint hatvan év után feltámadt benne alelkifurdalás, és visszaadta. Ennek a segítségével sikerült azonosítani a szarszenek származási helyét Stonehenge-től nagyjából huszonöt kilométerre északra, Marlborough közelében.