A pápa gárdistái című képregényben szuperhősökként jelennek meg a Svájci Gárda tagjai.
A pápa gárdistái című képregényben szuperhősökként jelennek meg a Svájci Gárda tagjai, akik a XV. század óta vigyáznak a katolikus egyházfő és a Vatikán biztonságára.
Soraikba csak 18 és 30 év közötti, legalább 1 méter 74 centiméter magas, római katolikusnak keresztelt férfiak jelentkezhetnek.
A képregény egy gárdista kalandjairól szól.
Laurent Bidot, a kötet rajzolója reális és mindenki számára könnyen követhető képregényt akart, egy falusi fiú szemszögéből felfedezve a Vatikánt.
Arnaud Delalande társszerző szerint nem túlzás a képregényt könyvnek nevezni, mert a történeten keresztül sok mindent megtudhatunk a Vatikán zárt ajtóinak világából, az ajtók mögött zajló mindennapokról.
Az egyenruhát a legenda szerint Michelangelo tervezte, valójában Raffaello művészete gyakorolt nagy hatást a gárdisták díszviseletének alakulására. Az első öltözetről keveset tudunk, csak annyi bizonyos, hogy a pápa színeit és jelvényeit viselték.
A pápa elleni 1981-es merénylet is bekerült a képregény cselekményébe. Egy török diák a nyitott járművön szállított II. János Pálra lőtt, a pápa súlyos vérveszteséget szenvedett.
Philippe Morard, a Svájci Gárda parancsnokhelyettese valósághűnek tartja a képregényt. Hűen mutatja meg a gárdisták küldetését és mindennapjait, mondta a parancsnokhelyettes.
A küldetés a Svájci Gárda alapítása óta állandó, fél évezred alatt sem változott. A kiképzés módja és a felszereltség korszerűbb lett, a középkori fegyverzet nem lenne hatékony a mai biztonsági fenyegetésekkel szemben.
Az alabárdot és a hosszú, egyenes kardot továbbra is viselik a pápa gárdistái díszőrség idején.