Rolando Villazón barokk odüsszeiája

Az operairodalom egyik legelső darabja. Claudio Monteverdi 1640-ben, Velencében komponálta Odüsszeusz hazatérése című művét. A Théâtre des Champs Elysée társulatának előadása az itáliai barokk hajnalát idézi.
A cseh mezzoszoprán, Magdalena Kožená lenyűgöző alakítást nyújt Pénelopé szerepében.
- Amikor átolvastam a szerepet – amit most éneklek először -, azt gondoltam, hm, ez egy kicsit unalmas. Azon siránkozik, hogy 20 éve nincs otthon a férje, és amikor végre megérkezik, még csak fel sem ismeri, pedig a többiek mondják, hogy ő az. Ebben a produkcióban annyit változtattunk a figurán, hogy természetesen azonnal ráismer a férjére. Amikor azonban a férfi mindenkit lemészárol, kijelenti, hogy ez nem ő, “ez nem az én 20 éve megismert férjem”, és így sokkal érdekesebbé válik a játék – magyarázta Magdalena Kožená.
The maiden voyage of Ritorno launches tonight!
TCEOPERA</a> (Photo: Vincent Pontet) <a href="https://t.co/AHXQJkhHJu">pic.twitter.com/AHXQJkhHJu</a></p>— Rolando Villazón (
RolandoVillazon) February 28, 2017
Rolando Villazón játssza Odüsszeuszt. A francia-mexikói tenor barokk odüsszeiája Monteverdivel 12 éve kezdődött Emmanuelle Haïm karmester unszolására.
- Először nemet mondtam: “Ez nem az én világom”. Erre ő mesélt nekem a korabeli költészetről és persze a zeneszerzőről, játszott egy kicsit a csembalón, és így tovább. Fél óra múltán pedig megkérdezett: “Nos?”. Azt válaszoltam: “Ide hallgass, öt perc után még a heavy metalra is igent mondtam volna – mesélte Villazón. – Monteverdi színház. A puszta ének egy idő után monotonná, érdektelenné válik. El kell játszani a szerepet, játszani kell a hangoddal. Vannak olyan hangok, amiket más repertoárban nem alkalmaznánk. Ám ha a partitúra, a dráma megkívánja, akkor bizony muszáj kilépni a komfortzónából, és keresgélni kell.
Az is igen ritkán fordul elő az opera világában, hogy két nő rendezzen egy darabot. Az Odüsszeusz hazatérését Emmanuelle Haïm mellett Mariame Clément álmodta színpadra. A szellemes előadást kortárs és antik utalások színezik.
- Sosem dolgoztam még egyszerre két női rendezővel. Nagyon élveztem. Azt gondolom, hogy tökéletesen megértjük az általam megformált asszonyt, aki szép lassan beleöregszik abba, hogy a férjére vár – mesélte Magdalena Kožená. – Végtelen megnyugtató, konstruktív, szelíd munkafolyamat volt, ami az operaprodukciókra nemigen jellemző. Csodálatosan éreztük magunkat. Mindig így kellene dolgozni.