A párizsi Musée du quai Branly új műkritikusa, Berenson egyszerű, de igen hatásos módon jelzi értékítéletét: mosolyog, vagy lebiggyeszti a száját és
A párizsi Musée du quai Branly új műkritikusa, Berenson egyszerű, de igen hatásos módon jelzi értékítéletét: mosolyog, vagy lebiggyeszti a száját és összevonja a szemöldökét.
Az a célunk, hogy egy olyan robotot fejlesszünk ki, amely képes a világot esztétikai értelemben felfedezni.
Berenson, aki Bernard Berenson amerikai művészettörténészről kapta a nevét, két francia, Philippe Gaussier mérnök és Denis Vidal antropológus agyszüleménye.
- Mesterséges ízlés alapján alkalmazkodik a környezethez, az a célunk, hogy egy olyan robotot fejlesszünk ki, amely képes a világot esztétikai értelemben felfedezni. Különböző mesterséges ízléssel rendelkező robotokat alkotunk, hogy megnézzük, miként fedezik fel a körülöttük lévő világot, és hogy vannak-e érdekes különbségek köztük – magyarázza az antropológus.
A robot a látogatók arckifejezését is elemzi, pozitív vagy negatív reakcióik alapján csoportosítja őket, az adatokat pedig elraktározza ideghálózat-szimulátorába, és figyelembe veszi saját véleményének kialakításához. Nem túl kifinomult ítész, de a látogatók rajonganak érte.
- Egy robot és Charlie Chaplin keveréke, nagyon mókás, ugyanakkor megfog a tekintete: összeköti az embert és a gépet – mondta egy toulouse-i látogató.
A Berenson-projekt annak a kutatásnak a része, amely azt az érdekes kérdést vizsgálja, hogy mitől ember az ember, írja legújabb könyvében (Aux Frontieres de l’Humain) a neves francia antropológus, Denis Vidal. A párizsi Musée du quai Branly mű műkritikusa november végéig várja az érdeklődőket.