Hogyan keressünk 200 millió dollárt néhány kézikamerával? - Akasztófa

1993-ban meghalt egy diák, mert a gimnáziumi színielőadás egyik kelléke rosszul működött, és a kivégzéses jelenet valóságosra sikerült. Két évtizeddel később újra előadnák a régi darabot az iskola tanulói. A fiatalok nem sejtik, hogy közben valaki figyeli őket.

Az Akasztófa (The Gallows) című filmet Travis Cluff és Chris Lofing írta és rendezte. A premiert a Los Angeles-i Hollywood High Schoolban tartották.

- Mindketten játszottunk színházban. És persze voltak ezek az őrült babonák a színházban lakó kísértetekről. Az iskolák is épp elég félelmetes helyek tudnak lenni a társadalmi feszültségek miatt, de éjjel, ha bennragadsz, például egy próba miatt, akkor tényleg van valami a levegőben. Ezt próbáltuk megjeleníteni ebben a filmben – magyarázza Travis Cluff.

Az Akasztófa az ún. „talált felvétel, ami tehát akár igaz is lehet” sémáját követi, amely külön zsáner lett a horror műfaján belül.

Az első ilyen mozi az 1999-es Ideglelés (The Blair Witch Project volt, amely 22,500 dollárból készült, és 250 milliót kerestek rajta.

- Gerilllastílusban kezdtük. Ryan Shoos többnyire maga filmezett. A rendező felpakolt bennünket a padlásra, és egy rádió adó-vevőn keresztül mondta, mit vegyünk fel – mesélte a film egyik szereplője, Pfeifer Brown.

- Minden nap nálam volt a sminktáskám a forgatáson, ami jól jött, mert egyikünk sem nézett ki valami fényesen. Leginkább úgy festettünk, mint egy roncs. Állandóan bőgtünk. Ha jól néztünk volna ki, nem lett volna hiteles – meséli Cassidy Gifford.

A produkció mögött Jason Blum hollywoodi producer áll, aki a mikroköltségvetésű horrorfilmek szakértője. A Blum-modell első darabja a 2009-es Parajelenségek című film volt, amely 15 ezer dollár befektetéssel 200 milliós jegybevételt hozott.

Az Akasztófa július 9-én érkezik a magyar mozikba.