HIRDETÉSElső alkalommal sikerült kelet-európai országnak elnyernie a jogot, hogy megrendezhesse a világzene legnagyobb fesztiválját, a húsz éve életre hívott World Music Expo-t. Az októberi, budapesti WOMEX-re többezer érdeklődőt, többszáz szakmabelit és a világzene legnagyobbjait várják. De hogyan sikerült elnyerni a rendezés jogát épp nekünk? Mért lesz más ez a WOMEX, mint az előzőek? Milyennek látják a magyar népzenét és minket magyarokat a külföldiek? Weyer Balázzsal, az Origo egykori főszerkesztőjével, a magyarországi szervező, a Hangvető Kft programigazgatójával, és Lelkes Andrással, a cég vezérigazgatójával beszélgettünk.
- A világzenét szeretők számára ismert, a nagyközönség azonban kevésbé tudja, mi is az a WOMEX. Hogyan foglalnátok össze, miről is van itt szó?
Weyer Balázs, programigazgató: A WOMEX, vagy eredeti nevén World Music Expo a népzene és világzene elsőszámú nemzetközi eseménye. Egyszerre vásár, világzenei fesztivál, konferencia, zenei dokumentumfilmek fesztiválja és díjkiosztó ünnepség. Olyan, mint a filmiparnak a cannes-i filmfesztivál, csak mindig máshol rendezik.
- Első alkalommal nyeri el kelet-európai ország a rendezés jogát. Mért épp Budapestet választották és kik voltak a riválisok?
Lelkes András, vezérigazgató: Három évvel ezelőtt hirdették meg a rendezés jogát, amire összesen 22 ország adott be pályázatot. Az első körben kilenc várost, többek között Barcelonát, Varsót, Bécset, Dublint, Götebourgot és Thessalonikit választották ki, vagyis Budapest igazán erős mezőnyben indult. Abban, hogy mi kaptuk meg a rendezés jogát, szerintünk több dolog is közrejátszott.
**- Hogyan zajlik egy WOMEX, hogy kell elképzelnünk ezt az öt napot?**Az első nap hagyományosan a megnyitóé, melyen egy exkluzív, egyórás koncerttel indítják az eseményt – egyben ez az egyetlen alkalom az egész fesztivál alatt, mikor minden résztvevő egy helyen van. A következő három napban délelőtt vásár, konferenciák, hálózatépítés tölti ki az időt. Este kilenctől öt különböző színpadon lépnek fel előadók, az ő koncertjeiket pedig hajnali egytől négyig DJ session-ök egészítik ki. Végül az utolsó napon átadják a WOMEX díjait: az életműdíjat; egy, a zeneipar kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó tagjának járó díjat és az év lemezkiadójának díját is. Az életműdíjat elnyerő művész ilyenkor exkluzív koncerttel lepi meg a közönséget.
Az egyik legfontosabb, hogy egy fővárosról és egyben ismert turisztikai célpontról van szó, ami a több mint háromezer külföldi érdeklődőt tekintve nem elhanyagolható szempont. A második ok az lehetett, hogy Kelet-Európa az utóbbi időben nagyon fontossá vált a szervezők számára, mivel ez a terület eddig fehér folt a WOMEX térképén…
Weyer: … és azzal, hogy minket választottak, WOMEX-perspektívából is ablakot nyitunk végre a régió felé. Ez azért jó, mert egyrészt a térségbeli művészek és menedzsereik sokkal könnyebben ide tudnak jönni: egy szerb vagy macedón együttes csak beugrik a kocsiba és pár óra múlva már itt is van. Másrészt egy ilyen utat jobban meg is engedhetnek maguknak, mintha például Koppenhágába kéne menniük, ami jóval többe kerülne. A harmadik indok pedig talán az lehetett, hogy a magyar népzenei hagyományok mindig is fontos szerepet játszottak a nyugati kultúrában.
A késő hatvanas-hetvenes években, mikor a második nagy népzenei megújulás például Nagy-Britanniában kezdetét vette, ezt valamilyen szinten a magyar táncház-mozgalom is inspirálta – nem beszélve Bartókról, aki megkerülhetetlen alakja a világ népzenéjének. Ő volt az első népzenei művész, aki igazán mélyen kutatta a népzenei hagyományokat. Rengeteg olyan művészt ismerünk, akik a hetvenes-nyolcvanas években Magyarországra és Erdélybe utaztak, Kalotaszegre és Székre, ahol virágzott a népzene és eleven fogalom volt még a táncház. Talán ennek a romantikus kötődésnek is szerepe lehetett abban, hogy minket választottak.
- Miben lesz más ez az idei fesztivál, mint az előzőek? Előnyben részesülnek a magyar zenekarok?
Weyer: Mivel a WOMEX-et minden évben más városban rendezik, minden alkalom más, mint az előző. Mindenki meg akarja mutatni azt, ami csak rá jellemző, rajta akarja hagyni a keze nyomát az eseményen. Mi vagyunk az első kelet-európai rendezők, ami óriási lehetőség, de egyben hatalmas felelősség is, hogy megfelelően mutassuk be a régiót és nyitni tudjunk a nyugat felé.
Lelkes: Nyilvánvaló, hogy szeretnénk a figyelmet Kelet-Európára irányítani. Szeretnénk, ha a látogatók éreznék az atmoszférát, a táncház hangulatot, amit a WOMEX a kezdetektől igyekezett átvenni tőlünk.
MAGYAROK ÉS A WOMEX
A magyar előadóknak hosszú közös múltja van már a Womex-szel. Az Ökrös együttes és Balogh Kálmán voltak az első magyarok, akiket már a fesztivál indulásakor beválogattak a fellépők közé, 2008-ban pedig a Muzsikás nyerte a Womex életműdíját. 2011-ben Koppenhágában Magyarország adta a a Womex nyitóműsorát, a Hungarian HeartBeats-t. Ezt a lehetőséget szintén az idei Womexet is szervező Hangvető nyerte el. A produkció fergeteges sikert aratott,a fellépő Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalmosokat, a Söndörgő Együttest (Tompos Kátyával), Dresch Mihályt, Szalóki Ágit, Both Miklóst és Szokolay „Dongó” Balázst percekig tartó vastapssal ünnepelték, 2012-ben pedig Lajkó Félix aratott nagy sikert. Az úgynevezett hét szamuráj, a Womex fellépőit válogató zsűri tagjai között is szerepeltek már magyarok: 2013-ban Szép Fruzsina, a Sziget programigazgatója, 2014-ben Weyer Balázs, a budapesti szervező csapat tagja és az Origo volt főszerkesztője, idén pedig Lelkes András, a Hangvető vezérigazgatója.
Szeretnénk, hogy több magyar és kelet-európai művészt lássanak-halljanak – nem csak a színpadon, ahol több régióbeli művész fog fellépni, mint eddig valaha is, de a fesztivál szakmai részében is. A fókuszt idén egyértelműen Kelet-Európára irányítjuk, ezen belül pedig a magyarokra. Soha még annyi jelentkezést nem kaptunk magyar művészektől, mind idén – de ugyanez elmondható a tágabb térségből és a világ többi részéből leadott jelentkezések számáról is.
- Milyennek látnak minket a külföldiek? Még mindig a cigányzenés, csizmacsapkodós, esetleg operettes vonal jut eszükbe, ha azt hallják: magyar népzene, világzene? Ismernek egyáltalán magyar világzenei együtteseket, énekeseket?
Lelkes: Ez egy érdekes kérdés. A népzene-szakértők és klasszikus zenészek közül mindenki elismeri, hogy Bartók megkerülhetetlen alakja a világzenének, csakúgy, mint a Muzsikás együttes,Sebestyén Márta, a Zsarátnok, a Vízöntő, vagy a Vasmalom együttesek. Közülük közül sokan turnéztak a hetvenes években Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, szóval ha megkérdezel egy, a világzenét kicsit is ismerő külföldit, legalább egy előadót biztosan fog tudni mondani neked – mondjuk Sebestyén Mártát, akiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy valódi HŐS és a világzene egyik legismertebb magyar ikonja. Ez épp olyan, mint mikor egy külföldivel fociról beszélgettek, és ő egyből felhozza Puskást. Ugyanez a helyzet Mártával is, de általánosságban is elmondható, hogy nagyon jó a megítélésünk külföldön.
Weyer: A cigányzene-klisé nem más, mint egy brand, egy márka, és mint minden márka a világon, ez is egy sztereotípián alapszik. Mivel Magyarországon senki sem foglalkozik azzal, milyen kép terjedt el a világban a magyar népzenéről – amivel más országokban a nálunk nem létező, úgynevezett Music Export Offices (kb. Zeneexport Iroda) foglalkozik – a külföldiek szemében mindez összemosódik. Ha azt mondod nekik, magyar népzene, lesz egy felületes elképzelésük valamiről, ami magába foglalja a kávéházi cigányzenét némi balkán hatással és a táncház képével.
Az elmúlt években sok sikeres magyar előadó szerepelt külföldön – például a Söndörgő, akik nagyon jók, nagyon szeretjük őket, de egy nagyon speciális szeletét képviselik a magyar népzenének. Említhetném Lajkó Félixet is, aki szintén fantasztikus, de ismét csak egy olyan művész, aki zenéjében nagyon eltér a magyar hagyományoktól.
HIRDETÉSLelkes: De ezek a sztereotípiák nem csak a magyar népzenét jellemzik, ez tulajdonképpen az egész kelet-európai népzenére igaz, a Balkántól Lengyelországig, Ukrajnáig. Ez pont olyan, mint amikor az afrikai zenéről beszélünk: ha nem vagyunk szakértők, nem igazán tudjuk megkülönböztetni egymástól például Szenegál és Elefántcsontpart zenéjét. Ugyanez igaz a mi régiónkra is: az emberek nem igazán foglalkoznak vele, hogy amit hallgatnak, az épp cseh, magyar, román vagy szerb zene. Dolgoznunk kell azon, hogy a magyar népzenét megkülönböztessük a többitől.
- Mekkora a fesztivál költségvetése? Mennyire száll be a költségekbe a magyar állam?
Weyer: A fesztivál előkészítéséhez és lebonyolításához az Emberi Erőforrások Minisztériuma 327,2 millió forintos támogatást nyújtott, ebből 237,2 millió forint a vissza nem térítendő támogatás. Fontos elmondani, hogy a WOMEX sehol sem valósult meg külső finanszírozás nélkül, mivel ez nem egy önmagában nyereséget termelő vállalkozás. Szinte mindenhol elég komoly támogatója volt a város vagy az állam.
Az egész úgy működik, mint egy sportvilágverseny, egy vizilabda VB, röplabda EB – ugyanúgy, ahogy ott sem szoktuk megkérdőjelezni, hogy ezeket az eseményeket mért támogatja az állam, itt sem merül fel ez a kérdés. Ez azért van, mert a Womex az adott városnak mindig nyereséget termel. Mi sem azzal mentünk oda a minisztériumhoz, hogy itt van ez a sok szép zene, tessék minket támogatni, hanem azzal, hogy körülbelül ennyi bevételt jelent a városnak, ha idejön egy ilyen fesztivál.
• A Womexet először 1994-ben, Berlinben rendezték meg, alig néhány évvel a világzene, mint fogalom elterjedése után. Azóta vendégül látta már a fesztivált Brüsszel, Marseille, Stockholm, Koppenhága, Rotterdam, Essen, Newcastle, Sevilla, Thessaloniki Cardiff és Santiago de Compostela is. A budapesti esemény lesz az első, amelyet Közép- és Kelet-Európában (Thesszalonikit nem számítva Berlintől keletre vagy a posztszovjet térségben) rendeznek meg. • A legutóbbi WOMEX-re 98 országból érkeztek küldöttek, köztük 500 lemezkiadó és 600 fesztivál illetve koncerthelyszín képviseltette magát. 300-nál is több újságíró vett részt, köztük 130 rádióriporter tudósított az eseményekről. A 70 koncertet 450 zenész és közreműködő adta és 40 konferencia-előadást hallhatott a közönség.
HIRDETÉSNagyjából azt kértük, hogy amennyit ez termelni fog, annyit fordítsanak rá, és minden egyéb – országimázs, brandépítés – az már csak a bónusz. Úgy gondoljuk, hogy ez egy nyereséges vállalkozás, csak a nyereség más szinten csapódik le.
Lelkes: Azokban az országokban, ahol komoly hagyománya van a szakmai összefogásnak és az intézményi rendszernek, ott intézményi összefogásból valósul meg. Az exportirodák, szakmai szervezetek, a fesztiválszövetség, lemezkiadók szövetsége szállnak be a költségekbe, a város pedig adja az épületet vagy a koncerttermet, a vásár területét. Nálunk ez azért más, mert az intézményeknek nincsenek külön erre elkülönített forrásai, a lemezkiadók pedig legfeljebb egy szendvicstál erejéig tudnának beszállni a finanszírozásába. Ezért kértük a magyar állam segítségét a Kulturális Minisztériumon keresztül. Ők az első pillanattól fogva támogattak minket, és mire a szerződést alá kellett írni, gyakorlatilag kormányhatározat biztosította a szükséges forrásokat. Mellettük a főváros és a szakmai szervezetek is segítenek, mindenki ereje szerint próbál támogatni, mert ez a rövidtávú befektetés sokszorosan térül majd meg.
- Hány előadó lép fel és mennyi érdeklődőt várnak? Tudnátok mondani pár nevet a fellépők közül?
Lelkes: 3000 külföldi látogatót, 450-500 kiállítót és 50 fellépőt várunk, és természetesen a magyar közönséget. Azt, hogy ki lép fel, egy héttagú zsűri, az úgynevezett “hét szamuráj” dönti el. A zsűri tagjai minden évben cserélődnek, hogy ne legyen kiszámítható, kit választanak.
HIRDETÉSNagyjából ezer pályázó jelentkezett, nehéz közülük azt az ötvenet kiválasztani, aki végül koncertet adhat. Az első 19 nevet június 18-án jelentettük be, innentől kezdve minden héten 10-20 további fellépőt hirdetünk ki. Eddig négy kontinens előadói közül jutottak be a végső listára – köztük vannak befutott, híres művészek, mint a tavaly az év világzenei lemeze díjat is elnyert Aziza Brahim vagy Avishai Cohen és vannak feltörekvők, mint a guineai Moh! Kouyate vagy a kongói Pierre Kwenders.
A bejutott művészek közt szerepel a magyar Cimbalomduó is, amelynek nemrég megjelent lemeze jelenleg is előkelő helyen áll a világzenei slágerlistán.
A 19 első név:
• Alo Wala (Dánia/USA)
• Aziza Brahim (Nyugat-Szahara/Mali/Spanyolország)
• Baraji (Dél-Korea)
• Bella Hardy (Egyesült Királyság)
• Chouk Bwa Libète (Haiti)
• Cimbalomduó (Magyarország)
• Didier Laloy & Kathy Adam (Belgium)
• Emicida (Brazília)
• Forabandit (Törökország/Franciaország)
• Jaakko Laitinen & Väärä Raha (Finnország)
• Iberi (Grúzia)
• Moh! Kouyate (Guinea/Franciaország)
• Nine Treasures (Kína)
• Palenke Soultribe (Columbia/USA)
• Pat Thomas & Kwashibu Area Band (Ghána)
• Pierre Kwenders (Kongói Demokratikus Köztársaság/Kanada)
• Tarek Abdallah & Adel Shams El-Din (Egyiptom/Franciaország)
• Trumpeter Avishai Cohen’s Triveni (Izrael)
• Vaudou Game (Togo/Franciaország)
A hagyományosan októberben megrendezett World Music Expo 2015 október 21-e és 25-e között lesz Budapesten. Fő helyszínei a Művészetek Palotája, a Bálna és az A38 lesznek. Bővebb információ: www.hangveto.blog.hu
HIRDETÉSCímlapkép: Friday Night Ethicolor 2014-ben, Yannis Psathas fotója, és Moh! Kouyate, Hugues Anhes fotója, a WOMEX tulajdona