Ahogy az Egyesült Államokban erősödik az ellenállás a vízigényes adatközpontokkal szemben, a techóriások szerint az új hűtőrendszerek csökkenthetik a vízigényt, de a kevesebb víz több áramot igényelhet.
Az MI‑boom vízproblémával küzd.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az adatközpontokkal szemben az Egyesült Államokban egyre nagyobb a társadalmi felháborodás amiatt, hogy mennyi vizet és áramot fogyasztanak. A technológiai óriáscégek, amelyek milliárdokat költenek ezekre a létesítményekre, azt állítják, hogy legalább a vízhasználat problémája kezelhető.
Az adatközpontok lényegében raktárak, tele számítógépes szerverekkel, amelyek az internetet, és egyre inkább a mesterséges intelligenciát működtetik.
Ezek a gépek hőt termelnek, és a hűtésük gyakran óriási mennyiségű vizet igényel.
A Rystad Energy tanácsadó cég becslése szerint az adatközpontok világszerte 2025‑ben 222 milliárd liter (59 milliárd gallon) vizet használtak fel hűtésre.
Intézkedések hiányában ez az érték 2030‑ra majdnem a háromszorosára, 644 milliárd literre nőhet, véli a Rystad, amely szerint a vízfogyasztás mérséklésére tett lépések az emelkedést 100 százalék alatt tarthatják.
Az amerikai chipgyártó, az Nvidia júniusban közzétett jelentésében azt írta, hogy az MI‑adatközpontok tervezésére és üzemeltetésére szolgáló legújabb rendszere, a DSX bizonyos létesítményekben szinte teljesen megszüntetheti a vízfelhasználást.
Merész állítás, amelynek teljesítésére az iparágra egyre nagyobb nyomás nehezedik.
Az Nvidia rendszere zárt hűtőkört alkalmaz: a hűtőfolyadék közvetlenül átáramlik a szervereken, egészen a chipekig, amelyek hőmérséklete 80 °C fölé (176 °F) is emelkedhet.
A vízfelhasználás csökkentése azonban nincs ingyen.
„Elég közvetlen az összefüggés aközött, hogy mennyi vizet és mennyi energiát használunk a hőmérséklet szabályozására” – mondta Andy Masley, MI‑t és adatközpontokat kutató független szakértő.
A kevesebb víz használata általában több áramot igényel, mivel a zárt csövekben keringő folyadékot így is le kell hűteni, gyakran úgy, hogy levegőt fújnak rá.
Az Nvidia részben úgy kerüli el ezt, hogy a hűtőfolyadékot szokásosnál melegebben, 45 °C‑on engedi be a szerverekbe.
Az Uptime Institute, amely adatközpontokat minősít, szerint 2024‑ben a legtöbb más zárt rendszer nagyjából 32 °C‑on működött.
A melegebb víz használatával az Nvidia‑nak nem kell egész évben hűtött levegőt befújnia.
„A levegőt keringető, egyszerű ventilátorok” gyakran elegendők, bár időnként többféle módszer kombinációjára van szükség – mondta Josh Parker, az Nvidia fenntarthatósági vezetője.
Szélsőségesen meleg éghajlatú helyszíneken, illetve hőhullámok idején azonban továbbra is szükség lehet hűtött levegőre vagy párologtatásos hűtésre.
A vízhasználat miatti társadalmi nyomás
A Microsoft, az Amazon Web Services (AWS) és a Meta az AFP‑nek azt mondta, hogy szintén zárt hűtőköröket alkalmaznak, amelyek szerintük nem járnak tényleges vízveszteséggel.
A világ két legnagyobb felhőszolgáltatója, a Microsoft és az AWS ugyanakkor összességében több vizet használt fel 2022 és 2025 között, ahogy adatközponti tevékenységüket bővítették.
Legutóbbi fenntarthatósági jelentéseik szerint ugyanakkor javult a vízhasználat hatékonysága: a Microsoftnál 25, az AWS‑nél 37 százalékkal.
Az összehasonlítás azonban nehéz, mivel nem létezik ágazati szabvány arra, hogyan számoljanak be a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményükről.
Elon Musk űripari vállalata, a SpaceX, amely azután vált jelentős adatközpont‑üzemeltetővé, hogy felvásárolta mesterségesintelligencia‑cégét, az xAI‑t, még soha nem tett közzé ESG‑jelentést.
A hitelminősítőként is működő MSCI júniusban a SpaceX‑nek a legalacsonyabb ESG‑besorolást adta.
„Mivel a víz általában jóval olcsóbb, mint az áram”, a vállalatoknak pusztán költségszempontból kevés ösztönzőjük van a vízfelhasználás csökkentésére – mondta Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem riverside‑i campusának mérnökprofesszora.
Ren szerint „vannak ugyan ösztönzők, de ezeket inkább a kommunikációs szempontok határozzák meg, miközben az Egyesült Államokban egyre erősödik az adatközpontokkal szembeni ellenállás”.
További gondot jelent az idősebb adatközpontok korszerűbb, kevesebb vizet igénylő technológiára való átállításának költsége.
Minh K. Le, a Rystad Energy adatközpontokkal és hidrogénnel foglalkozó vezető kutatója szerint ugyanakkor a régebbi létesítmények általában kisebbek és kevésbé nagy teljesítményűek, mint az újonnan épülő óriás adatközpontok, így eleve kevesebb hűtést igényelnek.
Az adatközpontok közvetlen vízfelhasználása is csak egy szelete teljes vízlábnyomuknak.
Vízre van szükség az őket ellátó villamos energia termeléséhez, valamint a chipek és szerverek gyártásához is.
Az Egyesült Államokban ez a közvetett vízhasználat akár kétszerese is lehet annak a mennyiségnek, amelyet maguk az adatközpontok közvetlenül elfogyasztanak.