Az Egyesült Államok kiterjesztette a másodlagos szankciókat, hogy elvágja Irán kapcsolatait a világgazdaságtól, és arra figyelmeztet: aki bárhol a világon Teheránnal kereskedik, elveszítheti hozzáférését a dollárrendszerhez.
Washington gyakorlatilag arra kéri a világ összes vállalatát, hogy Irán és az amerikai pénzügyi rendszer között válasszon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A amerikai pénzügyminisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Scott Bessent ismertette azt a kampányt, amelyet Irán pénzügyi kapcsolatai elleni „gazdasági támadásnak” nevezett, és közölte, hogy már a hét végéig „egy jelentős pénzügyi intézmény szankcionálásának bejelentésére” számít.
A „Operation Economic Outcast” névre keresztelt terv Bessent vasárnapi figyelmeztetését követi, amelyben Teherán számára „gazdasági D-napról” beszélt.
Az amerikai pénzügyminisztérium mintegy 60 vállalatot, magánszemélyt és hajót jelölt meg több joghatóság alatt – köztük kínai állampolgárokat –, és felfüggesztette azokat az engedélyeket, amelyek korlátozott üzleti kapcsolatot tettek lehetővé Iránnal.
A külföldi vállalatok számára még fontosabb, hogy a másodlagos szankciók köre a jelenlegi, olajra összpontosító intézkedések mellett kiterjed a tengeri szállításra, a légi közlekedésre, az aranyra, a technológiára és a digitális eszközökre is.
Bessent szerint minden olyan szereplőt, amely Irán nevében pénzmosást végez, ki fognak zárni a dollárrendszerből, majd amikor arról kérdezték, kiterjednek-e a lépések Kínára is, hozzátette: „senki sem áll fölötte” ezeknek az intézkedéseknek.
Az amerikai pénzügyminiszter nem határozott meg határidőt a megfelelésre, de jelezte, hogy Washington türelme nem végtelen, miközben Donald Trump amerikai elnök telefonon kéri a világ vezetőit, hogy állítsák le az Iránnal folytatott kereskedelmet.
Lényeges, hogy az amerikai pénzügyminisztérium egyelőre nem sújtott nyíltan szankcióval egyetlen harmadik országot sem, hanem a legsúlyosabb csapást tartalékban hagyta arra az időszakra, amelyet „türelmi időszaknak” nevez.
Irán megtorlást ígért, és közölte, hogy arra számít: legfontosabb kereskedelmi partnerei ellenállnak Washington nyomásgyakorlásának.
Európa közvetlen kitettsége nagyon csekély
Az európai vállalatoknak a kereskedelem terén már alig maradt veszítenivalójuk Iránnal kapcsolatban.
Az Eurostat adatai szerint az EU és Irán közötti árukereskedelem volumene 2025-ben mindössze 3,72 milliárd eurót tett ki, ebből 2,97 milliárd euró volt az európai export – ez nagyjából az unió külföldi értékesítéseinek 0,1 százaléka –, jócskán elmaradva a 2011-ben mért, 27 milliárd euró feletti csúcstól.
A megmaradt forgalom azonban erősen koncentrált.
Németország az EU–Irán kereskedelem nagyjából 32 százalékát adja, Olaszország 16 százalékot, Hollandia pedig 15 százalékot.
Az európai export túlnyomó része gyógyszeripari termékekből, gépekből és orvosi berendezésekből áll – ezek gyakran humanitárius mentesség alá eső kategóriák –, míg az importot a pisztácia és más élelmiszerek uralják.
Mindezek miatt az európai tőzsdék higgadtan fogadták a hírt kedd reggel.
A cikk írásának időpontjában a Euro Stoxx 50 és a szélesebb, pán-európai Stoxx 600 index egyaránt mintegy 0,2 százalékkal magasabban állt.
A brit FTSE 100, a német DAX 30, a francia CAC 40, az olasz FTSE MIB, a holland AEX és a svájci CH20 egyaránt 0,1 és 0,3 százalék közötti pluszban volt, élén a német indexszel.
A valódi kockázat Európa számára a pénzügyi rendszer „csövezésében” rejlik
A nagyobb veszélyt nem a kereskedelem Iránnal, hanem az amerikai szankciók végrehajtásának hatóköre jelenti.
A bankok, biztosítók, hajózási vállalatok és nyersanyag-kereskedők több tucat ország ügyfeleinek ügyleteit bonyolítják, és általában nem a közvetlen teheráni üzlet, hanem egy másutt lévő, szankciókkal sújtott partnerrel való érintettség váltja ki a büntetéseket.
Az európai igazgatótanácsokban még élénken él a precedens emléke.
A BNP Paribas 2014-ben rekordösszegű, 8,9 milliárd dolláros (7,6 milliárd eurós) bírságot fizetett, és bűnösnek vallotta magát olyan bűncselekményekben, amelyek Iránnal, Szudánnal és Kubával kapcsolatos tranzakciók feldolgozásához kötődtek, majd egy évre elveszítette a jogot, hogy New York-i irodáján keresztül dollárügyleteket bonyolítson.
Az európai vállalatok jogi szorításba is kerültek.
Az EU ún. blokkoló rendelete megtiltja a vállalatoknak, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, hacsak erre az Európai Bizottság külön felhatalmazást nem ad, és az Európai Bíróság kimondta: azoknak a cégeknek, amelyek felmondják iráni szerződéseiket, az amerikai nyomásgyakorlástól eltérő indokokkal kell alátámasztaniuk döntésüket.
A gyakorlatban a legtöbben 2018 óta az amerikai dollár mellett döntöttek, és a mostani hét sem ad nekik sok okot arra, hogy ezt felülvizsgálják.