Donald Trump amerikai elnök akár 100%-os vámot vetett ki az import drónokra és alkatrészeikre; az uniós gyártókra 15, a brit cégekre 10% kedvezményes kulcs vonatkozik, hogy újjáépítsék az amerikai termelést a modern hadviselésben kulcsfontosságú technológiából.
Az importált drónokra akár 100 százalékos vámot vetnek ki annak az elnöki rendeletnek az értelmében, amelyet az Egyesült Államok elnöke csütörtökön hagyott jóvá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az európai gyártók mentesültek a legmagasabb vámtétel alól. A blokkban készült berendezésekre 15 százalékos, a brit gyártású modellekre 10 százalékos vám vonatkozik. Washington érvelése szerint az Egyesült Államok már nem engedheti meg magának, hogy külföldi üzemekre támaszkodjon egy olyan fegyvernél, amely átalakította a hadszínteret, és a modern hadviselés központi elemévé vált.
Donald Trump amerikai elnök a 232. szakaszra hivatkozva vezette be a vámokat; ez a nemzetbiztonsági rendelkezés már vonatkozik az acélra, az alumíniumra, a rézre, az autókra és a gyógyszeripari termékekre is.
A 100 százalékos vámtétel azokra a drónokra vonatkozik, amelyek felszálló tömege meghaladja a 25 kilogrammot, vagy hőkamera-rendszerrel vannak felszerelve, továbbá ezek dokkolóállomásaira és egyes kritikus alkatrészeire. A kisebb, kevésbé fejlett modellekre és más alkatrészekre 25 százalékos vámot vetnek ki.
Az EU mellett a 15 százalékos sávba tartozik Japán, Dél-Korea, Svájc, Liechtenstein és Tajvan, míg a legalacsonyabb, 10 százalékos vámtétel csak az Egyesült Királyságra vonatkozik. A kikötés azonban fontosabb, mint maga a tarifa.
Ahhoz, hogy egy drón bekerüljön az alacsonyabb vámsávba, a hardverének, szoftverének és technológiájának lényegében teljes egészében ezekből az országokból vagy az Egyesült Államokból kell származnia. Ez komoly kihívás az európai gyártók számára, akiknek motorjai, akkumulátorai, kamerái és repülésvezérlői még gyakran a globális termelést uraló kínai beszállítóktól érkeznek.
Az a drón, amely nem felel meg a feltételeknek, nem egyszerűen elveszíti a kedvezményt, hanem méretétől és képességeitől függően visszakerül a 25 vagy 100 százalékos kategóriába.
A vámok a rendelet aláírását követő 21. napon lépnek hatályba – a kevésbé érzékeny alkatrészek esetében 180 nap múlva –, és az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét megbízták egy olyan program kidolgozásával, amely jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek hazatelepítik a gyártást.
Kik érintettek Európában
Az európai drónipar a kontinens technológiai szektorának egyik leggyorsabban növekvő ágazata, az Egyesült Államok pedig a legvágyottabb exportpiaca.
A francia Parrot a leginkább érintett tőzsdén jegyzett gyártó, mivel ANAFI termékcsaládja megfelel az amerikai védelmi beszerzési szabályoknak, és a nyugati rendőri és biztonsági erők alapértelmezett, nem kínai választásának számít.
A több mint 1 milliárd euróra értékelt német Quantum Systems felderítő gépeket szállít amerikai megrendelőknek, míg a több mint 1,1 milliárd euróra értékelt portugál Tekever az Egyesült Államok felé terjeszkedik.
Néhányaknál a földrajzi jelenlét mérsékli a károkat.
A Quantum Systems már most is működtet gyártóüzemeket az Egyesült Államokban, és több versenytárs is amerikai kapacitásokat épít, hogy megfeleljen a hazai beszállítókat előnyben részesítő beszerzési szabályoknak. Számukra a vám inkább érv amellett, hogy felgyorsítsák a már folyamatban lévő terveket.
Trump szélesebb körű katonai átalakításának része
A vámkivetésről szóló elnöki proklamáció több, egyszerre elindított védelmi intézkedés egyike.
Ugyanazon a napon Donald Trump amerikai elnök memorandumot írt alá egy ötödik haditengerészeti hajógyár megépítéséről – ez lenne az első több mint 80 év óta –, hogy növeljék a tengeralattjárók és repülőgéphordozók javítási kapacitását, valamint egy új alkatrészjavító központ létrehozásáról és a Naval Sea Systems Command átszervezéséről.
Ugyanez az utasítás arra kötelezi a haditengerészetet, hogy a legújabb hordozókon hagyjon fel az elektromágneses katapultok használatával, és térjen vissza a gőzmeghajtású rendszerekhez.
A háttérben ellátási probléma is húzódik.
Amerikai médiumok szerint Donald Trump elnök július végén a Camp Davidben vonta felelősségre Pete Hegseth hadügyminisztert a megcsappant lőszerkészletek miatt, miután más beszámolók arról szóltak, hogy az iráni konfliktus felemésztette az amerikai készletek nagy részét.
Az értesüléseket független források nem erősítették meg, a Fehér Ház pedig tagadja, hogy az incidens megtörtént volna; az elnök nyilvánosan ragaszkodik ahhoz, hogy nincs hiány, és az erről szóló tudósításokat hamisnak nevezte.
A jövő évre tervezett amerikai védelmi költségvetés mintegy 1500 milliárd dollár (körülbelül 1,3 milliárd euró).