Azerbajdzsán a gránátalmát, a 2000 éves kulturális múlttal rendelkező gyümölcsöt globális márkává teszi: 48,2 millió eurós exporttal és több mint 200 termesztett fajtával Iránnal, Törökországgal és Spanyolországgal verseng.
Azerbajdzsán 2025-ben 48,2 millió euró értékben exportált gránátalmát és gránátalma-alapú termékeket, így a gyümölcs az ország egyik leggyorsabban bővülő nem olajipari exportcikkévé vált.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mintegy 23 ezer hektárnyi ültetvényről szállítanak ma friss gyümölcsöt, levet, koncentrátumot, bort és magolajat 26 országba, az öbölmenti államoktól egészen az ázsiai piacokig. Ez Azerbajdzsánt olyan, régóta bejáratott exportőrökkel állítja versenybe, mint Irán, Törökország vagy Spanyolország, ahol szintén tömegével értékesítenek gránátalmát.
„A gránátalma Azerbajdzsán számára szerves része nemzeti kulturális örökségünknek: csaknem kétezer éves múltra tekint vissza, és a bőséget, a jólétet és az egészséget szimbolizál” – mondta az Euronewsnak Farhad Garashov, az Azerbajdzsáni Gránátalma-termelők és -exportőrök Szövetségének elnöke.
Az azerbajdzsáni termelők szerint fő versenyelőnyük az őshonos fajták sokfélesége, az uniós előírásoknak megfelelő növény-egészségügyi szabványok, valamint az európai és az öbölmenti piacok közelsége. Több mint 200 fajtát termesztenek, elsősorban a Kur-Araz-alföldön és a Goychay körzetben.
Nemzetközi szinten a Guloysha a legismertebb fajta, amelyet vékony héja, magas levetartalma és édeskés-savanykás íze miatt becsülnek. Más fajták, köztük a Valas, a Shah Nar, a Nazik Gabig és a Bala Mursal, eltérő színeket és ízvilágot kínálnak, amelyekkel a termelők igyekeznek kitűnni a külföldi áruházak polcain.
„Ez a gazdag örökség az egyik legfőbb sajátosság, amely megkülönbözteti az azerbajdzsáni gránátalmát a nemzetközi piacokon” – mondta Garashov, akinek szervezete több mint 500 gazdát és exportőrt képvisel.
Az exportőrök számára előnyt jelent a hosszabb eltarthatóság
A friss gyümölcs egyelőre uralja a kínálatot, de a feldolgozott termékek – például a lé, a koncentrátum és az olaj – hosszabb értékesítési szezont biztosítanak a termelőknek.
A hűtőtárolók, a feldolgozóüzemek és a logisztikai infrastruktúra ma már lehetővé teszik számukra, hogy ne csak az őszi betakarítás idején, hanem egész évben ellássák a vevőket.
A külföldi vevők és a nagy áruházláncok egyre szigorúbb növény-egészségügyi előírásokat, egységes gyümölcsméretet és nemzetközi csomagolást követelnek meg. Ezek az elvárások új finanszírozási eszközök és partnerségek felé terelik a kistermelőket.
„Az azerbajdzsáni mezőgazdaság fejlődésének új szakaszába lépett, amelyben nemcsak a termelési volumen növelésére, hanem a magas hozzáadott értékű agrártermékek márkaépítésére is összpontosítunk” – mondta az Euronewsnak Anar Jafarov, a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozó Agrárinnovációs Központ igazgatója.
A klímaváltozás okozta aggodalmak
Yusif Lazgiyev, az Az-Granata működési igazgatója, egy magántulajdonban lévő gyümölcslé- és italgyártó vállalaté, amely 332 hektárnyi saját ültetvényt művel, és koncentrátumot, valamint palackozott levet szállít az exportpiacokra, elmondta, hogy az idei termés jelentősen visszaesett, miután a május végi és június eleji hideg, esős idő megakadályozta a gránátalmafák három szezonális virágzása közül a másodikat.
„A gránátalmafák egy szezonban általában háromszor virágoznak. Idén a kertjeinkben a gránátalma csak egyszer virágzott a klímaváltozás miatt, és ez a termelékenység és a hozam csökkenéséhez vezetett” – mondta Lazgiyev az Euronewsnak. „Az eső egyszerűen lemosta a meglévő virágokat.”
Elmondása szerint egyetlen kimaradó virágzási ciklus 15–20 százalékos terméskiesést okoz, és a nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegségek gyorsabban terjedjenek az ültetvényeken. A bortermelés az idén 30–40 százalékkal maradt el a 2025-ös szinttől.
Garashov szerint az ágazat válaszként a magasabb hőmérsékletre és a gyakoribb aszályokra elsődleges prioritásként a csepegtető öntözést, a digitális vízgazdálkodást és a vízfelhasználás hatékonyságának javítását jelölte meg.
„A klímaváltozás, a növekvő átlaghőmérséklet, az elhúzódó aszályok és a fokozódó vízhiány valamennyi termelő számára komoly aggodalmat jelentenek” – fogalmazott.
A Goychay Gránátalma Fesztivált minden októberben a Goychay járásban, Baku városától mintegy 200 kilométerre nyugatra rendezik meg; az esemény évente több tízezer látogatót vonz, és egyszerre kulturális ünnep és kereskedelmi vásár, ahol a termelők találkoznak a vevőkkel, bemutatják az új fajtákat és exportszerződésekről tárgyalnak.
2024-ben felkerült az UNESCO „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája” című jegyzékére, egy, Mehriban Alijeva első alelnök által kezdeményezett indítvány nyomán. A fesztivált a Mezőgazdasági Minisztérium szervezi, koordinációját pedig annak Agrárinnovációs Központja látja el.
„Ez az UNESCO-elismerés azt mutatja, hogy a gránátalma kiemelkedő kulturális értéket képvisel az azerbajdzsáni nép számára, és tovább növeli a »Made in Azerbaijan« márka nemzetközi láthatóságát” – mondta Garashov.