Az EU-ban a nyugdíjkorhatár a 2060-as évek végére a férfiaknál 64,7-ről 66,9 évre, a nőknél 64-ről 66,6 évre emelkedik.
A férfiak esetében várhatóan az európai országok mintegy kétharmada emeli a nyugdíjkorhatárt, a nőknél pedig az államok körülbelül háromnegyede.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 32 országra vonatkozó adatok Euronews által készített elemzése szerint 21 országban a férfiaknak, 24-ben pedig a nőknek kell magasabb nyugdíjkorhatárral számolniuk.
Az EU-ban a törvényes nyugdíjkorhatár várhatóan átlagosan 2,1 évvel emelkedik a férfiak, és 2,6 évvel a nők esetében, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pensions at a Glance 2025 című jelentése szerint.
Az összehasonlítás a 2024-ben nyugdíjba vonulókat vetíti össze azokkal, akik ugyanabban az évben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, és megszakítás nélküli munkaviszonyt feltételez. Ez utóbbi csoport tipikusan a 2060-as évek végén vonulna nyugdíjba.
„A nyugdíjkorhatár emelése továbbra is gyakori eszköz a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának javítására anélkül, hogy csökkenteni kellene a nyugdíjak összegét,” áll a jelentésben.
„Alternatív megoldásként a pénzügyi fenntarthatóságot a befizetett járulékok emelésével vagy az ellátások szintjének csökkentésével lehet biztosítani.”
Hol emelkedik majd leginkább a nyugdíjkorhatár, és mely országokban lesz a legmagasabb?
Hol mennek ma a férfiak a legkorábban, illetve a legkésőbb nyugdíjba?
Az OECD 2024-es adatai szerint a férfiak számára a legmagasabb nyugdíjkorhatár 67 év, Dániában, Norvégiában, Izlandon és Hollandiában. Az EU-átlag 64,7 év.
Jelentős kivételt Törökország jelent, ahol 52 év a nyugdíjkorhatár. A következő legalacsonyabb érték 62 év, Görögországban, Szlovéniában és Luxemburgban.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül a férfiak esetében Németországban a legmagasabb a nyugdíjkorhatár, 66,2 év, míg Franciaországban a legalacsonyabb, 64,3 év.
Hol éri majd el a férfiak nyugdíjkorhatára a 70 évet vagy annál is többet?
Az EU-ban azok a férfiak, akik 2024-ben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, várhatóan átlagosan 66,9 évesen mennek majd nyugdíjba, nagyjából 2069-ben.
Dániában lesz a legmagasabb a férfiak nyugdíjkorhatára, 74 év. A 2060-as évek végére Észtországban 71, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Cipruson pedig 70 évre emelkedik.
A legalacsonyabb férfi nyugdíjkorhatár 62 év lesz Szlovéniában és Luxemburgban.
Európa legnagyobb gazdaságai közül Olaszországban lesz a legmagasabb jövőbeni férfi nyugdíjkorhatár, 70 év, ezt követi az Egyesült Királyság 68, valamint Németország 67 évvel. Franciaországban és Spanyolországban a férfiak nyugdíjkorhatára 65 év lesz.
Törökországban emelkedik a legtöbbet a férfiak nyugdíjkorhatára: 13 évvel
Törökországban a férfiak számára várható a legnagyobb emelés: a nyugdíjkorhatár előrejelzések szerint 13 évvel, 52-ről 65 évre nő.
Dániában hét évvel emelkedik a férfiak nyugdíjkorhatára, ezt követi Észtország, Olaszország, Szlovákia és Ciprus, ahol legalább öt évvel nő a korhatár.
A férfiak nyugdíjkorhatára Svédországban négy évvel, 70 évre, Görögországban pedig szintén négy évvel, 66 évre emelkedik. Hollandiában három évvel, 70-re, Finnországban pedig 68 évre nő a korhatár.
Legalább két évvel emelkedik a korhatár Portugáliában és az Egyesült Királyságban is, ahol 68 év lesz, valamint Csehországban, Romániában és Belgiumban, ahol 67 évre nő.
Németországban és Franciaországban a férfiak kevesebb mint egyéves emeléssel számolhatnak, miközben több más országban változatlan marad a nyugdíjkorhatár.
Hol lesz a legmagasabb a nők nyugdíjkorhatára?
A nőknél jelenleg Dániában, Hollandiában, Izlandon és Norvégiában a legmagasabb a nyugdíjkorhatár, 67 év. Az EU-átlag 64 év.
Törökországban messze a legalacsonyabb a nők jelenlegi nyugdíjkorhatára, 49 év, utána következik Lengyelország 60 évvel.
Az EU-ban azok a nők, akik 2024-ben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, várhatóan átlagosan 66,6 évesen mennek majd nyugdíjba – 2,6 évvel később, mint azok, akik 2024-ben vonultak nyugdíjba.
A férfiakhoz hasonlóan a nőknél is Dániában lesz a legmagasabb jövőbeni nyugdíjkorhatár, 74 év. Észtországban várhatóan 71, Olaszországban pedig 70 évre emelkedik, míg a holland, svéd és ciprusi nők szintén 70 évesen vonulnak majd nyugdíjba.
Az EU-n belül Lengyelországban marad a legalacsonyabb a nők nyugdíjkorhatára a 2060-as évek végén is, 60 évvel.
Európa legnagyobb gazdaságai közül az olasz nőknek lesz a legmagasabb nyugdíjkorhatáruk, 70 év, őket követik az Egyesült Királyságban élők 68 évvel. Németországban a nők nyugdíjkorhatára 67, Franciaországban és Spanyolországban pedig 65 év lesz.
Mivel Törökországban a nők jelenlegi nyugdíjkorhatára rendkívül alacsony, ott lesz a legnagyobb emelés: 14 évvel, 49-ről 63 évre.
Az emelkedés Olaszországban 6,2 év, Dániában pedig hét év lesz. Legalább négyéves növekedést vetítenek előre Észtországban (6,3 év), Szlovákiában (5,8), Cipruson (5), Romániában (4,8), Ausztriában (4,5), valamint Svédországban és Görögországban (mindkét országban 4 év).
Spanyolországban a nők nyugdíjkorhatára 65 év marad. Németországban és Franciaországban kevesebb mint egyéves emelkedés várható, az Egyesült Királyságban pedig két évvel nő a korhatár.
Az elöregedő társadalmak egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a nyugdíjrendszerekre
Egyes országokban a várható élettartam változása befolyásolja a nyugdíjkorhatárt. Dánia például enyhítheti a jelenlegi, a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti egy az egyben fennálló kapcsolatot.
Ebben az esetben „a prognosztizált jövőbeni törvényes nyugdíjkorhatár 74 évnél alacsonyabb lenne”, áll a jelentésben.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az OECD-országok népessége a következő 25 évben gyors ütemben öregszik. Minden 20 és 64 év közötti 100 emberre vetítve a 65 évesek és idősebbek száma a jelenlegi előrejelzések szerint 2025-ben 33-ról 2050-re 52-re nő. 2000-ben ez az arány még 22 volt.