Az euróövezetben júliusban 2,9%-ra emelkedett az infláció, de az árnyomás tagállamonként jelentősen eltér. Megmutatjuk, hol gyorsult, hol mérséklődött, és hogyan reagáltak a piacok.
Európában rövid életűnek bizonyult az infláció lassulása.
A júniusi enyhülés után júliusban ismét gyorsult az euróövezeti fogyasztóiár-emelkedés, mivel az ismét fellángoló közel-keleti konfliktus felfelé hajtotta az energiaköltségeket.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves fogyasztói árindex júliusban 2,9 százalékra emelkedett a júniusi 2,8 százalékról, összhangban a közgazdászok várakozásaival.
A változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció is enyhén, 2,5 százalékra kúszott fel a korábbi 2,4 százalékról. Az energiaárak jegyezték a legnagyobb éves ugrást: 10 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezt követték a szolgáltatások 3,3 százalékos drágulással.
Mindez egy nappal azután történt, hogy az euróövezeti GDP a vártnál gyorsabban bővült a második negyedévben, tovább erősítve azt a vélekedést, hogy az európai gazdaság jóval ellenállóbb, mint azt sokan tartották.
A fő mutató mögött ugyanakkor erősen eltérő inflációs trendek rajzolódtak ki az euróövezetben: egyes országokban fokozódtak az áremelkedési nyomások, míg máshol érezhetően mérséklődtek.
Litvánia maradt az inflációs gócpont
Litvániában volt júliusban a legmagasabb infláció az euróövezetben, 5,6 százalékkal; őt követte Bulgária (4,1%), Ciprus (4,0%), Spanyolország (3,8%) és Horvátország (3,6%).
A másik végletet Észtország jelentette, ahol 2,0 százalékkal mérték a legalacsonyabb éves inflációt, majd Málta (2,1%), Franciaország (2,4%), Lettország (2,5%), Ausztria (2,6%) és Finnország (2,6%) következett.
A blokk legnagyobb gazdaságának számító Németországban 2,8 százalékra gyorsult az infláció, míg Olaszország hozta az euróövezet átlagát, 2,9 százalékot.
„Úgy véljük, hogy a teljes infláció makacsul 2,5 százalék felett marad az euróövezetben” – kommentálta az adatokat Claus Vistesen, a Pantheon Economics közgazdásza.
A cég arra számít, hogy az Európai Központi Bank még egy, 25 bázispontos kamatemelést hajt végre, mielőtt szünetet tartana.
Hol gyorsult és hol mérséklődött az infláció
Júniushoz képest az inflációs nyomás nagyon eltérően alakult az egyes tagállamokban.
A legnagyobb havi áremelkedést Hollandiában mérték, ahol a fogyasztói árak egy hónap alatt 1,5 százalékkal nőttek; ezt követte Németország (+0,9%), Franciaország (+0,6%), Horvátország (+0,6%), Málta (+0,6%), Észtország (+0,5%) és Bulgária (+0,4%).
Ezzel szemben a legnagyobb árcsökkenés Görögországban volt (–1,4%), majd Olaszország (–1,0%), Lettország (–0,7%), Belgium (–0,6%), Luxemburg (–0,6%), Ausztria (–0,4%), Portugália (–0,3%) és Szlovénia (–0,3%) következett.
„A tartós konfliktus és az energiaár-sokk továbbra is kulcsfontosságú növekedési kockázatot jelent, tekintve, hogy az euróövezet nettó energiaimportőr” – mondta Matthew Ryan, a globális pénzügyi szolgáltató Ebury piacistratégiai vezetője.
„Bár az olajárak valamelyest visszajöttek a csúcsukról, továbbra is magasak, és az, hogy a földgáz ára többéves csúcsokra ugrott, csak fokozza az aggodalmakat” – tette hozzá.
A piacok továbbra is „risk-on” üzemmódban vannak
A kockázatvállalási kedv erős maradt a piacokon a Wall Street előző napi, lendületes raliája után, amikor a Microsoft a vártnál jóval kedvezőbb negyedéves eredményeit követően 15 százalékot ugrott, ami 2008 óta a legerősebb egynapos emelkedése volt.
Az euró az inflációs adatok közzétételét követően mérsékelten erősödött az amerikai dollárral szemben, 1,1520-ra, miközben az európai részvénypiacok folytatták a csütörtöki ralit.
A német DAX 40 index mintegy 0,8 százalékkal, 25 800 pont fölé, új történelmi csúcsra emelkedett, az Euro Stoxx 50 több mint 1 százalékot erősödött, szintén minden idők legmagasabb szintjére, a francia CAC 40 körülbelül 0,9 százalékkal ment feljebb, az olasz FTSE MIB pedig közel 1 százalékos pluszával felülteljesítő volt.
Ismét a technológiai részvények jártak az emelkedés élén.
Az Infineon Technologies árfolyama több mint 6 százalékot ugrott, tovább erősítve a mesterséges intelligencia által hajtott fordulatot a globális félvezetőpapírokban. A STMicroelectronics több mint 4 százalékot nyert, míg a Siemens Energy mintegy 3,5 százalékkal került feljebb.
A vállalati gyorsjelentések tovább erősítették a hangulatot.
A Saint-Gobain árfolyama ralizott, miután a vártnál erősebb második negyedéves árbevétel-növekedésről számolt be. A NatWest a 29 százalékos adózás előtti nyereségnövekedést követően emelkedett, az Engie és a Crédit Agricole pedig szintén magasabban forogtak a várakozásokat felülmúló eredmények után.