1,9 milliárd euró hatása a gazdaságra és a 750 milliós tét: ezt tárja fel az IOBE/EKKOMED tanulmánya.
A nemzetközi forgatásoktól és a beruházásoktól kezdve a turizmuson és a digitális játékokon át az audiovizuális ipar mára a görög gazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazatává vált.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az IOBE új tanulmánya első ízben mutatja be teljes egészében az ágazat gazdasági lábnyomát, és rávilágít arra, hogyan járul hozzá az ország fejlődéséhez.
Görögországnak kevesebb mint egy évtized alatt sikerült regionális forgatási helyszínből nemzetközileg is ismert audiovizuális produkciós központtá átalakulnia. Ebben a fordulatban meghatározó szerepet játszott a cash rebate mechanizmus, vagyis az elszámolható költségek azon részének visszatérítése, amelyet film-, televíziós és egyéb audiovizuális produkciók Görögországban költenek el.
A mechanizmus, amelyet 2017-ben vezettek be, és amely ma az elszámolható költségek akár 40 százalékát is visszatéríti, Európa egyik legversenyképesebb rendszerének számít, és döntő módon járult hozzá a külföldi beruházások bevonzásához az ágazatba.
Az eredmények immár kézzelfoghatók. Az IOBE (Gazdasági és Ipari Kutatások Alapítvány) tanulmánya, amely az EKKOMED támogatásával készült, kimutatja, hogy 2019 és 2024 között Görögországban 90 nemzetközi film- és televíziós produkció valósult meg az ország több tucatnyi térségében.
A forgatások nem korlátozódtak Attikára. Produkciók zajlottak Krétán, Korfun, a Kükládokon és számos további regionális egységben, új termelési ökoszisztémát hozva létre, amely mára az egész országra kiterjed.
A kultúrától a gazdaságig
Az IOBE tanulmánya egyértelmű következtetésre jut: az audiovizuális szektor ma már nem pusztán kulturális ágazat, hanem jelentős gazdasági lábnyommal rendelkező tevékenység.
Az audiovizuális szektor teljes hatását a görög gazdaságra évente mintegy 1,9 milliárd euróra becsülik GDP-értéken, ami a görög gazdaság mintegy 0,9 százalékának felel meg.
Ezzel párhuzamosan az ágazat csaknem 44 000 teljes munkaidős állást tart fenn, és nagyjából 581 millió eurónyi éves állami bevételhez kapcsolódik.
Még ha a rádió- és televíziós tevékenységeket ki is zárjuk, és kizárólag az audiovizuális alkotások gyártására összpontosítunk, a gazdasági lábnyom továbbra is jelentős: mintegy 1,1 milliárd euró a GDP-ben, 25 000 munkahely és körülbelül 340 millió euró állami bevétel.
Az IOBE elemzése azt is megmutatja, hogy az audiovizuális szektor GDP-hez való közvetlen hozzájárulásának minden egyes eurója további 1,47 eurót generál a gazdaság többi részében.
Más szóval, az ágazat által közvetlenül előállított minden egyes euró összesen 2,47 eurós hatást gyakorol a gazdaságra az indirekt és indukált hatásokon keresztül.
Hasonlóképpen: minden egyes, egy játékfilm gyártása révén a GDP-hez hozzáadott 1 euró összesen 2,67 eurónyi gazdasági tevékenységet hoz létre, míg a digitális játékok esetében a teljes hatás 2,71 eurót ér el.
Görögország utolérte az európai átlagot
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az audiovizuális szektor GDP-hez való hozzájárulása tekintetében Görögország mára felzárkózott az Európai Unió átlagához.
2013-ban az ágazat hozzájárulása a görög gazdasághoz nagyjából a fele volt az uniós átlagnak. 2018-tól azonban folyamatos konvergencia figyelhető meg, így 2021-től kezdve Görögország nagyjából azonos szinten mozog az európai átlaggal.
Ezzel párhuzamosan az ágazat bruttó hozzáadott értéke tíz év alatt 78 százalékkal nőtt, a 2013-as 425 millió euróról 2024-re 756 millió euróra.
Ugyanebben az időszakban az ágazat teljes kibocsátási értéke 1,4 milliárd eurót ért el.
Növekvő beruházások és üzleti tevékenység
Az ágazat növekedési pályája a beruházásokban is tükröződik.
Az audiovizuális szektorban a beruházások összege több mint a kétszeresére nőtt: a 2013-as mintegy 146 millió euróról 2024-re 337 millió euróra, miközben 2023-ban tízéves csúcsot jelentő, 390 millió eurós beruházást regisztráltak.
A görög ágazat beruházási intenzitása ma már az Európai Unió legmagasabbjai közé tartozik. 2023-ban a beruházások a szektor bruttó hozzáadott értékének 47,7 százalékát tették ki, amivel Görögország a vizsgált tagállamok között a negyedik helyre került.
A növekedés a vállalatok fő mutatóiban is visszaköszön.
Az audiovizuális alkotások gyártásával foglalkozó vállalkozások árbevétele 2013 és 2024 között 137 százalékkal nőtt, és elérte a 745 millió eurót.
Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatás 147 százalékkal bővült: a dolgozók száma ma már meghaladja a 12 700-at a 2013-as mintegy 5 100-hoz képest.
Ma mintegy 3 000 vállalkozás tevékenykedik az ágazatban.
300 millió eurót meghaladó állami támogatás
A tanulmány szerint 2019-től 2026 közepéig összesen 307 millió euró állami finanszírozást biztosítottak audiovizuális alkotások gyártására és promóciójára.
E források legnagyobb része a cash rebate mechanizmusból származott, amely az ágazat finanszírozásának fő pillérévé vált.
Az IOBE kutatói úgy vélik, hogy a jelenlegi, 40 százalékos visszatérítési arány európai szinten is versenyképes, és döntő szerepet játszott abban, hogy Görögország vonzó forgatási helyszínné vált.
Új ötéves terv 750 millió eurós kerettel
Az elmúlt években kialakult lendületet várhatóan tovább erősíti a "Greece on Screen" elnevezésű, az audiovizuális szektorra vonatkozó új, ötéves stratégiai cselekvési terv.
A terv a következő öt évre összességében mintegy 750 millió eurós forráskerettel számol, célja pedig az ország versenyképességének megőrzése, új nemzetközi produkciók bevonzása és a hazai termelési bázis kiszélesítése.
A cél nem csupán a forgatások számának növelése, hanem a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, például az utómunka (post-production), a vizuális effektek, a virtuális gyártás és a digitális játékfejlesztés megerősítése is.
A "filmturizmus" jelensége
A tanulmány talán legérdekesebb megállapítása a turizmust érinti.
Világszerte egyre több ország fektet be az úgynevezett screen tourismba, vagyis abba a turizmusba, amely akkor jön létre, amikor a nézők olyan helyszíneket keresnek fel, amelyeket filmekben vagy televíziós sorozatokban láttak.
Úgy tűnik, Görögország kezd élvezni e trend előnyeit.
Az IOBE kutatói ökonometriai elemzést végeztek annak vizsgálatára, hogy a forgatások számának növekedése összefügg-e a turisztikai érkezések emelkedésével.
Az eredmények azt mutatják, hogy az összefüggés statisztikailag is szignifikáns.
Konkrétan: minden további 1 000 eurónyi, a cash rebate mechanizmuson keresztül egy-egy regionális egységben elköltött összeg 31 és 43 fő között növeli a külföldi turisták beutazásait.
Ezzel párhuzamosan a vendégéjszakák száma 45 és 105 között nő.
Az átlagos turisztikai költés alapján ez a növekedés mintegy 17 700 és 24 600 euró közötti többlet turisztikai bevételt jelent.
Ugyanilyen figyelemre méltó az a megállapítás, amely maguknak a produkcióknak a népszerűségére vonatkozik.
A tanulmány szerint minden további 1 000, a térségben forgatott nemzetközi filmekhez és sorozatokhoz kapcsolódó népszerűségi szavazat 512 és 773 fő közötti többletet eredményez a külföldi turisták érkezéseiben.
Ezek az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a film- és televíziós produkciók erőteljes eszközt jelentenek a nemzetközi láthatóság növelésére, és közvetlenül befolyásolják a nézők utazási döntéseit.
A következő kihívás
A jelentős előrehaladás ellenére a tanulmány rámutat, hogy az ágazat fejlődésének következő szakasza új beavatkozásokat igényel.
A kutatók hangsúlyozzák az emberi erőforrások megerősítésének, a mesterséges intelligencia és a virtuális gyártás technológiáinak hasznosításának, az utómunka-tevékenységek fejlesztésének és az előnyök több régióra való kiterjesztésének szükségességét.
Ezzel párhuzamosan különös hangsúlyt kap a digitális játékok ágazata, amely ugyan még kicsi, de rendkívül gyorsan fejlődik. 2023-ban Görögországban 18 játékszoftver-fejlesztő stúdiót és mintegy 90 munkavállalót tartottak nyilván, ami csaknem háromszorosa a 2021-es szintnek.
Mivel a digitális játékok piaca világszerte bővül, és Görögország már most is rendelkezik speciális képzési programokkal, sokan a görög kreatív gazdaság következő nagy növekedési lehetőségeként tekintenek erre az ágazatra.
Évtizedek óta először Görögországot nem csupán vonzó forgatási helyszínként tartják számon, hanem olyan, nemzetközi orientációjú, feltörekvő audiovizuális tartalomiparként, amely jelentős gazdasági hozzájárulással bír, és egyre nagyobb hatást gyakorol a turizmusra, a foglalkoztatásra és a beruházásokra.