Évtizedeken át az észak‑amerikai, európai, kínai, majd afrikai piacokra összpontosítottak a befektetők. A bizonytalan gazdasági és geopolitikai helyzet miatt ma egyre inkább a Kaukázus és Közép‑Ázsia kerül a figyelem középpontjába.
Ahogy az átalakuló kereskedelmi útvonalak, a geopolitikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanság egyre inkább átformálják a beruházási döntéseket, a figyelem mindinkább egy, a nemzetközi piacok által régóta mellőzött térségre irányul: a Kaukázusra és Közép-Ázsiára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új befektetési lehetőségek és kereskedelmi folyosók keresése állt a középpontban az Investment Outlook Fórumon, amely az Iszlám Fejlesztési Bank (IsDB) Csoport éves üléseinek részeként zajlott, és döntéshozókat, befektetőket, fejlesztési pénzintézeteket és üzleti vezetőket hozott össze üzletkötésre és panelbeszélgetésekre.
Mind az 57 tagország képviselői összegyűltek, egyértelműen jelezve elhatározásukat, hogy erősítsék a regionális kohéziót. Emellett azt vizsgálták, miként vonzhat Azerbajdzsán és a tágabb régió hosszú távú befektetéseket, és hogyan nyithat meg új növekedési forrásokat.
A kereskedelmi útvonalak Oroszországtól való elfordításának igénye és a gazdasági bizonytalanság kezelésének szükségessége világszerte átformálja a beruházási döntéseket.
Számos befektető számára a hagyományos piacok továbbra is meghatározóak.
Ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul azokra a feltörekvő régiókra, amelyek stratégiai földrajzi elhelyezkedést, bővülő fogyasztói piacokat és jelentős infrastruktúra-potenciált kínálnak.
A regionális együttműködés kerül a fókuszba
Dr. Khalid Khalafalla, az Iszlám Beruházási és Exporthitel-biztosítási Vállalat (ICIEC) vezérigazgatója azt mondta, hogy az „eszmecsere” remélhetőleg „gyakorlati megoldásokban” testesül meg, és elmagyarázta, miért tartja elengedhetetlennek az iszlám országok együttműködését.
„Most, a globális bizonytalanság idején különösen időszerű, hogy tagországaink összefogjanak” – hangsúlyozta.
Hozzátette: „A tagországok pénzügyi integrációjáról is szó van, a rendelkezésünkre álló különféle eszközökkel, amelyekkel a likviditást a fejlesztés szolgálatába állíthatjuk.”
Ismail Ersahin, a Beruházásösztönző Ügynökségek Világszövetségének (WAIPA) vezérigazgatója szerint az együttműködési szándék a szolidaritás szellemét tükrözi.
„Azokon a térségeken, ahol jelenleg is konfliktusok zajlanak, nem ez a legkedvezőbb időszak arra, hogy a befektetések egyik pontból a másikba áramoljanak” – mondta.
„Itt azonban az emberek együtt vannak, szolidaritást mutatnak, és együttműködnek.”
A rászoruló országok támogatása ugyanakkor szintén a vita része, ahogy arra Muhammad Humair Karim, a pakisztáni Gazdasági Ügyek Minisztériumának titkára rámutatott.
_„_A regionális összekapcsoltság hozzájárulhat a térség fejlődéséhez, hiszen a fejlesztést nem valósíthatja meg egyetlen szereplő vagy egyetlen ország” – mondja.
„Úgy gondolom, közös felelősségvállalásra van szükség a hatékonyabb fejlődés érdekében.”
A fórum a tőkeallokációra, a befektetési trendekre és azokra a lehetőségekre összpontosított, amelyek Azerbajdzsánban, a Dél-Kaukázusban, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten rajzolódnak ki.
A napirenden szerepelt a határokon átnyúló befektetések, az ipari fejlesztés, az infrastruktúra, a megújuló energiák, valamint a fejlesztési finanszírozásnak a magántőke mozgósításában betöltött egyre fontosabb szerepe is, Azerbajdzsán pedig igyekezett e párbeszédek középpontjába pozicionálni magát.
Ulvi Mansurov, az Azerbajdzsáni Üzletfejlesztési Alap (ABDF) igazgatótanácsának elnöke szerint a befektetések vonzása több tényezőtől függ, mint pusztán a tőke rendelkezésre állása; kiemelte az üzleti támogató mechanizmusok, az ipari fejlesztés és a vállalkozások növekedését, méretnövelését lehetővé tévő környezet fontosságát.
„Itt nem csupán gazdasági integrációról vagy növekedésról folytatunk eszmecserét, hanem tapasztalat- és tudásmegosztásról is” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy különösen fontosnak tartja: ennyi ország van jelen, „ennyiféle gyakorlattal, üzleti szemlélettel és kormányzási megközelítéssel”.
Azerbajdzsán befektetési törekvései
Az Európa és Ázsia metszéspontjában fekvő ország jelentős összegeket fordított a közlekedési infrastruktúrára, a logisztikai folyosókra és az energetikai összekapcsoltságot célzó projektekre.
A döntéshozók szerint Azerbajdzsánnak a Középső Folyosó mentén elfoglalt helyzete – amely Kínát és Közép-Ázsiát a Dél-Kaukázuson keresztül köti össze Európával – stratégiai előnyt jelent, mivel a vállalatok alternatív kereskedelmi útvonalakat és ellenállóbb ellátási láncokat keresnek.
A bőséges természeti erőforrások, a növekvő népesség és a bővülő piacok ellenére a régió számos országa továbbra is verseng a nemzetközi tőkéért.
A reformokat, a szabályozási kereteket és a finanszírozási mechanizmusokat olyan területekként azonosították, amelyeken javítani kell a befektetői aggodalmak enyhítése, a bizalom erősítése és a létfontosságú, hosszú távú beruházások vonzása érdekében.
Kulcsszerepet játszanak a fejlesztési pénzintézetek is: képviselőik azt vizsgálták, miként segíthet a kevert finanszírozás, az állami partnerségek és a köz- és magánszféra együttműködése a beruházások felszabadításában az infrastruktúrától és a gyártástól kezdve egészen a technológiáig és a tiszta energiáig.
Visszatérő téma volt a regionális integráció, a megújuló energia és a gazdasági diverzifikáció is.
A COP29 után és Azerbajdzsánnak a megújulóenergia-termelés növelésére irányuló tervei nyomán a küldöttek élénk érdeklődést mutattak a nap- és szélenergia, az energiaexport és a zöld finanszírozási mechanizmusokhoz kapcsolódó beruházási lehetőségek iránt.
A kritikusok szerint továbbra is az jelenti a fő kihívást, hogy a regionális gazdaságok elég gyorsan tudnak-e fellépni a szabályozási akadályok leküzdésére, a piaci hozzáférés javítására és azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek nagy volumenű nemzetközi befektetéseket vonzanak.
A kérdés így tehát nem az, hogy vannak-e lehetőségek, hanem az, hogy a Kaukázus és Közép-Ázsia képes-e stratégiai potenciálját fenntartható gazdasági növekedéssé formálni, és a globális befektetések következő nagy célpontjává válni.