A lakhatás adja a háztartási kiadások legnagyobb részét, de a bérleti díjak Európában nagyon különböznek. Az Eurostat friss adatai jelzik, hol a legdrágább a bérlés, és hol maradt viszonylag megfizethető.
A lakhatás jelenti a háztartások legnagyobb kiadását. A rezsiköltségekkel együtt az uniós háztartási kiadások csaknem egynegyedét (23,6 százalékát) teszi ki – derül ki az Eurostat adataiból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A teher különösen nagy az európai fővárosok bérlői számára, és a bérleti díjak Európa-szerte jelentősen eltérnek egymástól.
De mennyibe kerül egy lakás bérlése egy európai városban? És mely országok számítanak a legdrágábbnak, illetve a legolcsóbbnak?
Európa 38 országának 40 városában – ideértve az uniós tagállamokat, a tagjelölt és leendő tagjelölt országokat, az EFTA-tagokat és az Egyesült Királyságot – egy kétszobás lakás átlagos havi bérleti díja az Eurostat szerint 470 eurótól (Szkopje) 3350 euróig (Genf) terjed.
A legdrágább főváros bérleti díjak alapján
London az egyetlen főváros, ahol a bérleti díj meghaladja a 3000 eurót, és a 40 város között a második helyen áll. A bérlők átlagosan 3050 eurót (2650 fontot) fizetnek egy kétszobás lakásért.
Átlagosan 2500 euró fölött van a bérleti díj Dublinban (2650 euró), Stockholmban (2650 euró) és Oslóban (2550). Dublin és Stockholm osztozik az EU legdrágább fővárosának címén a bérlakások piacán.
„A legfőbb oka annak, hogy Európában ennyire eltérnek egymástól a bérleti díjak, az, hogy a lakáspiacok alapvetően helyiek. Olyan városokban, mint Genf, London, Dublin vagy Stockholm, erős a kereslet a jól fizetett munkavállalók, a nemzetközi vállalatok, a diákok és az újonnan érkezők részéről, miközben a lakáskínálat nem nőtt elég gyorsan” – mondta az Euronews Businessnek Mikk Kalmet, a Global Property ingatlanszakértője.
Vagyis ha egy városban többen szeretnének élni, mint amennyi lakás rendelkezésre áll, a bérleti díjak jellemzően emelkednek.
A legmagasabb bérleti díj az EU „nagy négyese” között
Párizsban az átlagos bérleti díj 2500 euró. Ezzel a francia főváros vezeti az EU négy legnagyobb gazdasága közötti rangsort. Egy kétszobás lakás Berlinben 1750, Madridban 1700, Rómában 1650 euróba kerül.
Átlagosan 2000 euró fölött van a bérleti díj Koppenhágában (2350 euró), Luxembourgban (2350), Reykjavíkban (2350), Hágában (2150), Bernben (2150) és Münchenben (2050).
Az 1500–1750 eurós sávban mozognak többek között Lisszabon (1750 euró), Prága (1650), Bécs (1600), Zágráb (1550), Helsinki (1550) és Athén (1500).
A lista végén Szkopjét (470 euró) szorosan követi Pristina 520 euróval. A török főváros, Ankara a harmadik legolcsóbb város, ahol egy kétszobás lakás bérleti díja 770 euró.
A legolcsóbb uniós fővárosok bérleti díjak szerint
Szófiában a bérlők átlagosan 900 eurót fizetnek, Nicosiában pedig 910-et. Bulgária és Ciprus fővárosa számít a két legolcsóbb uniós fővárosnak bérlakások esetében.
Az átlagos bérleti díj 1000 euró alatt marad Tiranában (920 euró) és Bukarestben (930) is.
Több város is 1200 euró körül mozog: Belgrád (1100 euró), Szarajevó (1150), Riga (1150), Tallinn (1150), Vilnius (1200), Varsó (1300) és Budapest (1300).
Kalmet arra is rámutatott, hogy a jövedelmi szintek is számítanak. „Azokban az országokban, ahol magasabbak a bérek, általában a magasabb bérleti díjak is fenntarthatók, ez az egyik oka annak, hogy a legdrágább városok közül több Nyugat- és Észak-Európában található” – mondta.
„Ugyanakkor az alacsonyabb bérleti díjak Közép- és Kelet-Európában nem feltétlenül jelentik azt, hogy a lakhatás megfizethetőbb, mivel a helyi bérek gyakran alacsonyabbak. Ha csak a bérleti díjak szintjét nézzük, az félrevezető lehet a jövedelmek figyelembevétele nélkül” – tette hozzá.
Az uniós főváros a mezőny közepén
Az EU fővárosának számító Brüsszel viszonylag megfizethető. A belga fővárosban az átlagos bérleti díj 1450 euró, ami a 40 város közül a 22. helyre, nagyjából a mezőny közepére sorolja.
Kalmet megjegyezte, hogy az elmúlt években Európa nagy részén emelkedtek a bérleti díjak. Elmondása szerint ezt a növekedést a járvány utáni városi kereslet, a népességnövekedés, a migrációs folyamatok, a kamatemelések és a magas építési költségek együttesen hajtják.
Arról is beszélt, hogy a magasabb kamatszintek sok háztartás számára megnehezítették a saját lakás vásárlását, ezért többen kényszerülnek bérlésre, ami tovább növeli a keresletet. „Számos nagyvárosban, fővárosban a kínálat egyszerűen nem tudott lépést tartani ezekkel a változásokkal” – fogalmazott.
Az Eurostat adatai nem tartalmazzák a közös költséget és a rezsit, és bútorozatlan lakásokra vonatkoznak. A feltételezés szerint a lakások jó vagy nagyon jó minőségűek, de nem luxuskategóriásak.
Hogyan állították össze az adatokat
Az adatok az Eurostat legfrissebb bérleti felmérésén alapulnak, amely 2025 második félévét fedi le. Az uniós statisztikai hivatal harmonizált módszertannal gyűjti az adatokat, majd minden országban ingatlanügynökökkel készített interjúk révén ellenőrzi azokat. A bérleti díjak euróra váltásához a 2025. júliusi árfolyamokat használták.