Európai infláció száguld: euróövezeti hirdetett bérek nem tartanak lépést, reálkereset és vásárlóerő csökken a közel-keleti konfliktus után
Ismét emelkednek az árak Európa-szerte, a bérek viszont nem tartják velük a lépést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU-ban 2026 áprilisában 3,2 százalékra emelkedett az infláció, ami 2024 januárja óta a legmagasabb szint, és az Eurostat gyorsbecslései szerint májusban is tovább nőttek az árak.
Az Indeed adatai szerint ugyanakkor az euróövezetben a hirdetésekben megjelölt bérek növekedése nem tart lépést az inflációval. Vagyis Európa-szerte gyorsabban emelkednek az árak, mint a meghirdetett bérek, ami erősen rontja a dolgozók vásárlóerejét: a keresetükért kevesebbet tudnak vásárolni, mint korábban.
A mostani inflációs hullám azt követi, hogy az EU az elmúlt évtizedek legnagyobb ársokkját élte át. Az éves infláció 2022-ben 11 százalék fölé ugrott, elsősorban az energiaárak elszállása miatt, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Hogyan viszonyul egymáshoz az infláció és a meghirdetett bérek növekedése a nagyobb európai gazdaságokban?
Közel-keleti konfliktus: emelkedő infláció
2024 elejétől egészen a közelmúltig 3 százalék alatt maradt. Azóta azonban fokozatos emelkedés látszik, különösen azóta, hogy 2026 februárjának végén az Egyesült Államok és Izrael közös támadást indított Irán ellen, amelyre Teherán is válaszolt.
2026 januárjában az éves infláció az EU-ban még 2 százalékon állt. Márciusra hirtelen 2,8 százalékra ugrott, áprilisban pedig elérte a 3,2 százalékot.
A járvány utáni infláció már korábban is csökkentette a dolgozók vásárlóerejét a nagyobb európai gazdaságokban, mivel a fogyasztói árak gyorsabban nőttek, mint a bérek. 2026 elejére az Indeed számításai szerint az öt legnagyobb európai gazdaságban a kumulált reálbérek még mindig elmaradtak a járvány előtti szinttől.
A közelmúltbeli közel-keleti konfliktust követő inflációemelkedés nyomán az euróövezetben 2026 márciusában a bérek növekedése ismét az infláció alá esett, a különbség pedig áprilisban tovább nőtt. Ezzel megfordult az a 2023 szeptembere óta tartó trend, amikor az eurózónában a meghirdetett bérek növekedése tartósan meghaladta az inflációt.
Mivel az éves infláció áprilisban 3,0 százalékra emelkedett az eurózónában, a bérek már nem követik a megélhetési költségek növekedését az Indeed bérkövetője szerint, amely szerint a meghirdetett bérek éves növekedése mindössze 2,3 százalék.
2026 januárjában a meghirdetett bérek növekedése még 2,4 százalék volt, miközben az éves infláció csupán 1,7 százalékot tett ki, ami jól mutatja, milyen gyorsan változott a helyzet.
„Az energiaár-sokk okozta inflációs nyomás kezd visszaköszönni az európai adatokban, és felemészti a reálbér-növekedést” – mondta Aubrey Woessner, az Indeed Hiring Lab közgazdász-helyettese.
Miért lóg ki a sorból az Egyesült Királyság?
Az infláció és a meghirdetett bérek növekedése országonként jelentősen eltér a nagyobb európai gazdaságokban. Az Egyesült Királyság különösen kiemelkedik: ott a meghirdetett bérek éves szinten 4 százalékkal nőnek, jóval meghaladva a 2,8 százalékos inflációt.
„Még így is látszik azonban, hogy a reálbérek növekedése megtorpant. A vásárlóerő kisebb csökkenése is visszafoghatja a keresletet az előttünk álló hónapokban, tovább erősítve azokat a hátszelet helyett inkább ellenszélnek számító tényezőket, amelyek már most is fékezik a gazdaságot” – jegyezte meg Woessner.
Pawel Adrjan, az Indeed gazdaságkutatási igazgatója hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban még mindig van olyan reálbérpuffer, amely az euróövezet nagy részében már eltűnt. A brit infláció áprilisban mérséklődött, részben a kormány energiaszámlákat csökkentő intézkedéseinek köszönhetően, miközben a kontinensen tovább emelkedett.
„A brit reálbérpuffer azonban gyorsan vékonyodik. A meghirdetett bérek növekedése áprilisban éves szinten 4,0 százalék volt, amit részben a 4,1 százalékos minimálbér-emelés támogatott, de ez így is a leglassabb ütem az elmúlt négy évben” – mondta az Euronews Businessnek.
„Mivel a munkaerő-felvétel továbbra is gyenge, a közelmúltbeli reálbér-növekedés gyorsan elolvadhat, ha az iráni konfliktus tartósan magasan tartja az olaj- és gázárakat.”
Az Egyesült Királyság azonban nincs egyedül. 2026 áprilisára Németországban és Írországban is meghaladta a meghirdetett bérek növekedése az inflációt, bár jóval kisebb különbséggel. Németországban a meghirdetett bérek 3,2 százalékkal nőttek, szemben a 2,9 százalékos inflációval. Írországban még szorosabb volt a különbség: ott a bérek 3,7 százalékkal emelkedtek, miközben az infláció 3,6 százalék volt.
Olaszország és Franciaország: legsúlyosabb helyzetben a dolgozók
Úgy tűnik, Olaszországban és Franciaországban a legnehezebb a helyzet a munkavállalók számára. Franciaországban a meghirdetett bérek növekedése 2026 egészében 1,1 százalékon ragadt, miközben az infláció januári 0,4 százalékról áprilisra 2,5 százalékra emelkedett.
Az olasz dolgozók is veszítenek. Ott 2025 közepe óta 0,8 százalék alatt maradt a meghirdetett bérek növekedési üteme, miközben az infláció az elmúlt évben folyamatosan meghaladta azt. A különbség idén tovább nőtt, áprilisban az infláció 2,8 százalékra kúszott fel.
Bár a havi adatok fontos támpontot adnak, az elmúlt évek kumulált reálbér-növekedése árnyaltabb képet mutat.