Németország továbbra is Európa egyik legnagyobb gazdasága, de teret veszít a nemzetközi befektetőkért folyó versenyben. Friss adatok mutatják, mely országok zárkóznak fel, és miért haboznak egyre inkább a vállalatok.
A külföldi beruházásokat sok állam a gazdasági növekedés, az innováció és a foglalkoztatás egyik legfontosabb hajtóerejének tekinti. Azok a vállalatok, amelyek új telephelyeket nyitnak, gyárakat építenek vagy kutatóközpontokat hoznak létre, nemcsak tőkét hoznak az országba, hanem rendszerint munkahelyeket is teremtenek, és erősítik a helyi értékláncokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek megfelelően rendkívül éles a verseny a nemzetközi befektetőkért. A kormányok támogatási programokkal, adókedvezményekkel és nemzetközi befektetői fórumokkal igyekeznek meggyőzni a cégeket a saját országuk előnyeiről.
Ehhez a kormányok nemzetközi befektetői fórumokra és célzott imázskampányokra támaszkodnak.
Franciaország az elmúlt években különösen offenzív stratégiát követ. A Choose France cím alatt a kormány 2018 óta célozza meg a nemzetközi befektetőket.
Az idei befektetői fórum keretében Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy 93 milliárd euró értékű külföldi beruházással számolnak – az Élysée-palota szerint ez rekordnak számít.
De mennyire sikeresek az egyes európai államok egymáshoz képest? Mely országok vonzzák a legtöbb nemzetközi befektetőt?
Németország veszít a vonzerejéből
A nemzetközi befektetőkért folyó aktuális verseny mérésére különösen alkalmas az EY Europe Attractiveness Survey (forrás: német). A hagyományos statisztikákkal szemben, amelyek a külföldi közvetlen tőkebefektetéseket (FDI) gyakran néhány nagy ügylet vagy vállalatcsoporton belüli pénzmozgás miatt torzítva mutatják, ez a tanulmány a konkrét beruházási projektek számát veszi alapul.
Vagyis azokat az új terveket, amelyeket külföldi cégek egy adott évben jelentenek be vagy jegyeztetnek be – például új telephelyek megnyitását, termelőüzemek építését vagy a már meglévő tevékenységek bővítését.
A tanulmány legfrissebb kiadása szerint Európában – az EY Európát földrajzi régióként, nem pedig az Európai Unióként érti – 2025-ben 5 026 új beruházási projektet jelentettek be. Ez 7 százalékos visszaesés 2024-hez képest, és egyben a legalacsonyabb érték 11 éve.
Németország 548 projekttel ugyan továbbra is Európa harmadik helyén áll, de ismét veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. A beruházási projektek száma 10 százalékkal csökkent, és a 2009 óta mért legalacsonyabb szintre esett.
Még beszédesebb a hosszabb távú tendencia. 2019-hez képest Németországban 44 százalékkal esett vissza a beruházási projektek száma. A csökkenés így jóval erőteljesebb, mint Franciaországban (–28 százalék) vagy Nagy-Britanniában (–34 százalék).
Franciaország marad az élen, Spanyolország és Törökország felzárkózik
Franciaország a jelentős visszaesés ellenére is Európa legfontosabb befektetési célpontja marad. A projektek száma 2025-ben 17 százalékkal, 852-re csökkent, ami azt jelenti, hogy a nagy európai befektetési helyszínek közül itt volt a legnagyobb visszaesés.
A második helyen az Egyesült Királyság áll 730 projekttel, ami 14 százalékos csökkenés az előző évhez képest.
A 2025-ös év nyertesei közé ugyanakkor Spanyolország és Törökország tartozik. Spanyolország 20 százalékkal, 383-ra növelte a beruházási projektek számát, és ezzel a negyedik helyre lépett elő. Törökország 376 projekttel és 7 százalékos növekedéssel az ötödik helyen követi.
Lengyelország is folytatta felzárkózását. 285 projekttel és 10 százalékos bővüléssel a hatodik helyen áll. Hollandia szintén azon kevés ország között van, ahol nőtt a beruházások száma: 8 százalékos növekedéssel 159 projektre.
Kevésbé sikeres volt az év Olaszország, Belgium és Portugália számára. Olaszországban 8 százalékkal, 206-ra csökkent a projektek száma, Belgiumban 11 százalékkal, 187-re. Portugáliában 186 projektet regisztráltak, ami 5 százalékos visszaesésnek felel meg.
Miért óvatosabbak a befektetők?
Az EY szerint a beruházások visszaesése elsősorban sok európai gazdaság gyenge növekedésével függ össze. Ehhez társulnak a magas energiaárak, a geopolitikai bizonytalanságok és általánosságban a nemzetközi vállalatok visszafogottabb beruházási hajlandósága. A kereskedelmi feszültségek és az új vámoktól való félelem szintén megnehezítik sok nagyvállalat tervezését.
Sok befektető szemében különösen problémás a viszonylag magas költségek és az alacsony növekedés párosa. Az EY arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre több kritika éri az európai szabályozás bonyolultságát.
Németországban főként „a magas adóterhek, a magas bérköltségek, a drága energia és ezzel együtt a bénító bürokrácia” felelős a gyenge beruházási teljesítményért – mondta Ahlers. Szerinte Németország „reformképtelensége” mára világszerte ismertté vált. „A stabil, minőségi gazdasági helyszín és a válságok közepette is sziklaszilárd ország imázsából sajnos nem maradt sok.”
Németország továbbra is sokat fektet be külföldön
Miközben Németország mint befektetési célpont veszít a vonzerejéből, a német vállalatok európai beruházási aktivitása is érezhetően visszaesett. 2025-ben a német cégek 484 beruházási projektet jelentettek be más európai országokban – 24 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés szokatlanul erősnek számít, tekintve, hogy az elmúlt években a projektek száma többnyire 600 fölött volt. Németország ugyanakkor továbbra is Európa legnagyobb befektetője.
Franciaország 101 projekttel ismét a német beruházások legfontosabb célországa volt. A második helyen ezúttal először Törökország állt, megelőzve az Egyesült Királyságot. A német vállalatok aktivitása különösen Nyugat-Európában esett vissza látványosan.
Az Egyesült Államok ismét Németország legnagyobb befektetője
A beruházások eredetét tekintve is átrendeződés látható. Miután 2024-ben a kínai vállalatok először jelentettek be több beruházási projektet Németországban, mint az amerikai cégek, 2025-ben ismét megfordult a trend.
98 projekttel az Egyesült Államok ismét Németország legfontosabb külföldi befektetője lett. Az előző évhez képest 9 százalékkal nőtt az amerikai beruházások száma. Kína 82 projekttel a második helyre szorult vissza, miután a beruházási tervek száma 15 százalékkal csökkent.
A legutóbbi élénkülés ellenére az amerikai vállalatok érdeklődése Németország iránt még mindig jóval elmarad a korábbi szintektől. A 98 projekt azt jelenti, hogy 2025-ben kevesebb mint feleannyi beruházás valósult meg, mint 2018-ban.
Európa-szerte az Egyesült Államok marad a legfontosabb külföldi befektető. Az amerikai cégek 943 beruházási projekttel 2025-ben ismét az élen végeztek. A második helyen a német vállalatok állnak, noha európai beruházásaik számottevően visszaestek.
Európa a globális versenyben is veszít pozícióiból
Világszintű összehasonlításhoz érdemes a tőkebeáramlásokat is megvizsgálni. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD) World Investment Report 2025 (forrás: német) szerint a globális külföldi közvetlen tőkebefektetések 2024-ben mintegy 1 493 milliárd amerikai dollárra estek vissza. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
A visszaesés Európát érintette a legérzékenyebben. Az UNCTAD adatai szerint 2024-ben mintegy 182 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen beruházás érkezett a régióba, szemben az előző évi 439 milliárd dollárral. Ez 58 százalékos zuhanásnak felel meg.
Észak-Amerika 343 milliárd dollárral a második helyen állt, és egy év alatt 23 százalékos növekedést ért el. Ázsia 605 milliárd dollárral továbbra is a nemzetközi tőke legfontosabb célrégiója maradt, mindössze 3 százalékos visszaeséssel.
Ezeknél a számoknál azonban fontos módszertani szempontot is figyelembe kell venni: az UNCTAD a Luxemburghoz, Hollandiához vagy Írországhoz hasonló úgynevezett „közvetítő gazdaságokat” kiszűri, hogy elkerülje a holdingstruktúrák és a vállalatcsoporton belüli pénzügyi tranzakciók okozta torzításokat.