AGI-versenyben Big Tech és AI-startupok: elit kutatók és mérnökvezérek a techvilág sztárjátékosai
A feltörekvő mesterségesintelligencia-ipar olyan munkaerőpiacot hozott létre, amilyenre a Szilícium-völgyben a dotkomlufi óta nem volt példa; csakhogy ezúttal talán csak néhány száz ember képes nagy léptékben legfejlettebb MI-rendszereket építeni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az OpenAI, a Meta, a Google DeepMind, az Anthropic, az xAI, a Safe Superintelligence és az egyre szaporodó MI-startupok mind ugyanazért, a rendkívül szűk, kiemelkedően képzett szakembergárdáért versengenek.
Ennek következtében az elmúlt két évben sorra érkeztek hírek kilencjegyű fizetési csomagokról, hatalmas részvényjuttatásokról és olyan toborzási kampányokról, amelyeket Mark Zuckerberghez és Sam Altmanhez hasonló vezérigazgatók személyesen irányítanak.
Mivel az interneten keringő összegek egy része vitatott vagy nem ellenőrzött, ez a cikk azokra a csúcsszakemberekre koncentrál, akiknek toborzási értékéről és piaci keresletéről nagy tekintélyű lapok számoltak be hitelt érdemlően, vagy maguk a tárgyalásokban érintettek erősítették meg azokat.
Az alábbiakban öt, világszerte legismertebbnek számító MI-mérnök és -kutató története következik, tetszőleges sorrendben; pályájuk jól megmutatja, milyen típusú licitháborúk zajlanak ma az MI-iparágban.
Ilya Sutskever
Kevés szereplőnek van akkora tekintélye az MI-szektorban, mint az izraeli–kanadai számítógéptudósnak, Ilya Sutskevernek.
Az OpenAI társalapítójaként és korábbi vezető kutatójaként Sutskever kulcsszerepet játszott a GPT-modellek mögötti áttörésekben, és széles körben a generatív MI-robbanás egyik fő szellemi építészének tartották.
Az OpenAI előtt a Google Brainnél dolgozott – ez volt a Google DeepMind elődje –, és hozzájárult azokhoz az alapvető áttörésekhez, amelyek elindították a mélytanulási forradalmat.
Az OpenAI-nál 2023-ban kirobbant, Sam Altman vezérigazgató ideiglenes leváltásával járó látványos irányítási válság után Sutskever végül elhagyta a céget, és 2024-ben társalapítója lett a Safe Superintelligence-nek (SSI).
Az SSI azonnal a világ legszorosabban figyelt MI-startupjai közé került, és bár még nem dobott piacra kereskedelmi terméket, 2025-ben a zárt körű értékelések szerint mintegy 32 milliárd dollárt (27,5 milliárd eurót) ért.
Később arról is érkeztek hírek, hogy a Meta felvásárlási tárgyalásokat kezdeményezett az SSI körül, és Mark Zuckerberg 2025-ös MI-s toborzási offenzívája során agresszíven próbálta elcsábítani a céghez kötődő szakembereket.
Sutskever a múlt héten azt is megerősítette tanúvallomásában az Elon Musk és a ChatGPT fejlesztője között zajló, nagy tétre menő perben, hogy 7 milliárd dollár (6 milliárd euró) értékű részesedéssel rendelkezik az OpenAI-ban. Ő ezzel a második, frissen azonosított OpenAI-milliárdos, miután az elnök, Greg Brockman korábban arról vallott, hogy csaknem 30 milliárd dollár (25,8 milliárd euró) értékű részesedése van.
Sutskever értékét a tudományos hitelesség, a frontvonalbeli modelleken szerzett tapasztalat és a vezetői képességek rendkívül ritka kombinációja adja. Sok befektető azon kevés ember egyikének tartja, aki képes egy általános mesterséges intelligenciára (AGI) méretezett kutatószervezet irányítására.
Mira Murati
Az OpenAI-tól egy másik meghatározó tehetség is távozott: a korábbi műszaki igazgató, Mira Murati 2024-ben hagyta ott a céget.
Az albán–amerikai mérnök és üzleti vezető kulcsszerepet játszott a ChatGPT, a DALL·E és a GPT-4 rajtjában, és az MI-forradalom egyik nyilvános arca lett. Korábban a Teslánál is dolgozott vezető termékmenedzserként.
Az OpenAI után Murati elindította a Thinking Machines Lab nevű vállalkozást, amely gyorsan korábbi OpenAI-kutatókat vonzott magához, és rövid időn belül az MI-startup-ökoszisztéma egyik fontos új szereplőjévé vált.
Akárcsak Sutskever SSI-je, a cég még nem jelent meg termékkel a piacon, de a hírek szerint már a rajtot követően 5 milliárd dollárnál (4,3 milliárd eurónál) nagyobb értékelést ért el. A kizárólag teljesen autonóm MI-rendszerek fejlesztése helyett az ember és MI együttműködésére helyezi a hangsúlyt.
Alig a múlt héten mutatta be a Thinking Machines Lab úgynevezett „interakciós modelljeit”, amelyeket állítólag teljes egészében beszéddel lehet majd irányítani, és amelyek többek között natív módon hozzáférnek a felhasználó képernyőjéhez, így az ígéretek szerint szinte súrlódásmentessé teszik a felhasználói élményt.
A Meta szintén agresszívan próbált elcsábítani olyan elit kutatókat, akik Muratihoz és a Thinking Machines Labhez kötődnek, mivel a startupnak sikerült olyan mérnököket egy helyre gyűjtenie, akik a ChatGPT-n, a Character.ai-on, a Mistralon, a PyTorchon, valamint más MI-modelleken és keretrendszereken dolgoztak.
Murati stratégiai értéke abban rejlik, hogy azon kevés vezető egyike lett, aki képes nagy tömegben vonzani a legjobb kutatókat.
Az MI-szektorban ez a „toborzási gravitáció” önmagában is versenyelőnynek számít, különösen most, hogy a cégek kezdik belátni: az elit MI-tehetség egyre inkább viszonylag kevés frontvonalbeli laborhoz koncentrálódik.
Alexandr Wang
Sutskeverrel és Muratival ellentétben, akik az OpenAI-nál kezdték, majd onnan léptek tovább saját startupjaikhoz, a másodgenerációs kínai–amerikai mérnök, Alexandr Wang alapítóként vált ismertté, és csak ezt követően igazolt a Metához.
Wang már 2016-ban elindította a Scale AI-t, amely létfontosságú infrastruktúrát épített a gépi tanulási rendszerekhez adatcímkézési, értékelési és modellvizsgálati eszközökkel.
A Scale AI szervesen beépült a generatív MI-ökoszisztémába: kormányzati szervekkel, vállalatokkal és vezető MI-laborokkal dolgozott együtt. 2025-ben a hírek szerint a Meta 14,3 milliárd dollárért (12,3 milliárd euróért) 49 százalékos, szavazati joggal nem járó részesedést szerzett a cégben, 29 milliárd dollárra (25 milliárd euróra) értékelve azt.
Alexandr Wang vezető pozíciót kapott a Meta mesterségesintelligencia-részlegénél, a Meta Superintelligence Labsnél.
Állítólagos dokumentumszivárgások szerint a juttatási csomagja a Szilícium-völgy történetének egyik legnagyobbika: 1 millió dolláros (860 ezer eurós) alapfizetés, többmillió dolláros bónuszok és 100–150 millió dollár (86–129 millió euró) értékű részvényjuttatás, amely öt év alatt fut ki.
A lépést sokan úgy értelmezték, mint Zuckerberg kísérletét arra, hogy felgyorsítsa a Meta MI-fejlesztéseit, miután a cég a közvélekedésben lemaradt az OpenAI mögött.
A pusztán akadémiai kutatókkal szemben Wang értékét az adja, hogy működés közben érti, miként épülnek és skálázódnak a frontvonalbeli MI-rendszerek. Szaktudása az infrastruktúrától az adathalmazokon és az értékelési folyamatokon át a szervezeti megvalósításig terjed.
Ez az átfogó tudás egyre fontosabb, ahogy az MI-rendszerek egyre nagyobbakká válnak, és egyre többe kerül a betanításuk és az üzemeltetésük.
Demis Hassabis
Wanghoz hasonlóan Demis Hassabis is alapítóként kezdte pályáját az MI-szektorban, mielőtt egy technológiai óriáshoz került.
A görög, ciprusi, kínai és szingapúri felmenőkkel rendelkező brit mérnök éveken át építette a DeepMindot a világ egyik vezető MI-kutatóintézetévé. A szervezet olyan áttörésekkel vált híressé, mint az AlphaGo – ez a modell a kínai eredetű go táblajáték mesterszintű elsajátításával hívta fel magára a figyelmet – és az AlphaFold, amely fehérjestruktúrákat jósol meg.
2024-ben az AlphaFold2 modell megoldott egy 50 éve fennálló kihívást azzal, hogy nagy pontossággal jósolta meg a fehérjék háromdimenziós szerkezetét; ennek nyomán Hassabis elnyerte a 2024-es kémiai Nobel-díjat.
A DeepMindot eredetileg Londonban alapították, a Google pedig 2014-ben vásárolta fel. Ebből jött létre a ma is működő Google DeepMind, amely a technológiai óriáscég központi MI-részlegeként működik.
A végső vételárat soha nem hozták hivatalosan nyilvánosságra, de a beszámolók szerint 400 és 650 millió dollár (344–559 millió euró) között fizethetett érte a Google, abban az időben, amikor az MI még alig jelent meg a technológiai ipar horizontján.
Hassabis alapfizetését nem hozták nyilvánosságra, de a Google DeepMind vezérigazgatójaként éves teljes juttatását többmillió dollárra becsülik.
A hírek szerint konkrét teljesítményprémiumokat is kapott, például jelentős, 3 millió dolláros (2,58 millió eurós) bónuszt a Gemini MI-projekttel elért eredményeiért. Hassabis vagyonát nagyjából 600 millió dollárra (516 millió euróra) becsülik.
Miután a ChatGPT rajtja kiélezte az MI-fegyverkezési versenyt, a Google egyre több MI-fejlesztést vont a Hassabis vezette Google DeepMind alá. A vállalat hirtelen élesebb versenyben találta magát az OpenAI-jal, az Anthropickal és a Metával – mind a tehetségekért, mind a nyilvános láthatóságért.
Hassabis különösen értékes pozíciót tölt be, mivel egyszerre rendelkezik alapítói státusszal, kiemelkedő tudományos háttérrel és szervezetirányítási tapasztalattal.
A DeepMind kulcskutatóinak megtartása stratégiailag létfontosságúvá vált a Google számára, miközben az MI-iparban elszabadultak a fizetési elvárások.
Andrej Karpathy
A listát Andrej Karpathy teszi teljessé, aki szintén az OpenAI egyik társalapítója.
Miután segített elindítani a nagy MI-céget, a szlovák–kanadai számítógépes kutató a Teslánál vállalt munkát, ahol 2017 és 2022 között az MI-részleget vezette, és az ideghálókra épülő önvezető rendszerek fejlesztését irányította.
Karpathy később rövid időre visszatért az OpenAI-hoz, majd 2024-ben megalapította az Eureka Labsot.
A vállalat értékelését nem hozták nyilvánosságra; önálló oktatási és startup kezdeményezéseket visz.
Karpathy vagyonát korábbi állásai nyomán 50 és 150 millió dollár (43–129 millió euró) közé teszik.
Noha neve nem forog a legnagyobb fizetési pletykák között úgy, mint más frontvonalbeli laborok kutatóié, Karpathy továbbra is az egyik stratégiailag legértékesebb MI-szereplő. Ennek oka, hogy képes formálni a fejlesztői közösségeket és vonzani a tehetségeket a mérnöki kultúrára gyakorolt, máig érzékelhető hatása révén.