2050-re több hal meg szuperbaktériumok miatt, mint rákban: japán szakértők szerint az antibiotikum-rezisztencia súlyos fenyegetés egészségre, gazdaságra
„Új antibiotikumokra van szükségünk” – mondta Estelle Fruchet, a Shionogi Europe franciaországi vezérigazgatója.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bár ez elsőre nem hangzik különösebben újszerű megállapításnak, a felhívása mögött álló számoknak mindannyiunkat aggasztaniuk kellene.
A The Big Question aktuális epizódjában Estelle a stúdióban csatlakozott Angela Barneshez, hogy megvitassák, miért válhat az antimikrobiális rezisztencia a következő gazdasági válsággá.
Halálesetek, betegnapok, gyenge termelékenység
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a szakszó arra, amikor a baktériumok mutálódnak, és ellenállóvá válnak az antibiotikumok elpusztító hatásával szemben. Ezért mondják, hogy ne bánjunk túl nagyvonalúan ezekkel a szerekkel.
„Amikor 25 évvel ezelőtt kezdtem, egy egyszerű köhögésre is rengeteg antibiotikumot írtak fel. És minél többet használjuk őket, annál inkább ellenállóvá válnak a baktériumok” – magyarázta Estelle.
Mivel egyre kevesebb terápiás lehetőség áll rendelkezésre a rezisztens baktériumok ellen, feleslegesen nő a halálesetek száma.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az AMR-fertőzések évente több mint 35 ezer halálesetet okoznak az EU-ban.
Világszinten ez évente körülbelül 1,3 millió embert jelent. Ez nagyjából Prága, Dublin vagy Helsinki lakosságával egyenlő.
Mit jelent az AMR a gazdaság számára?
A megbetegedések számának növekedése és a hosszabb kórházi tartózkodások a már most is túlterhelt egészségügyi rendszerek számára magasabb kiadásokat, a betegeknek jövedelemkiesést, a munkaadóknak pedig csökkenő termelékenységet jelentenek.
Ez Európának nagyjából évi 12 milliárd eurójába kerül, és ez az összeg várhatóan tovább emelkedik.
Egy 2024-es Lancet-tanulmány szerint, ha nem teszünk ellene, 2050-ig világszerte összesen 39 millió ember halhat meg AMR okozta fertőzésekben. A becslések szerint ez évi 412 milliárd dollár (352 milliárd euró) többletegészségügyi kiadást és 443 milliárd dollár (379 milliárd euró) kieső munkaerő‑termelékenységet jelentene a világnak.
Vannak ennél is borúlátóbb előrejelzések, amelyek 1 billió dollárnyi plusz egészségügyi kiadással és a globális éves GDP 3,8 százalékos visszaesésével számolnak.
Ahol pedig ennyire megugranak a költségek, ott könnyen romolhat az életminőség is.
Meg tudjuk-e oldani az AMR-problémát?
A gyógyszeripar nagy része már régen felhagyott új antibiotikumok fejlesztésével. A Shionogi azon kevés cégek egyike, amelyek továbbra is kitartanak.
Egy új gyógyszer kifejlesztése körülbelül 1 milliárd euróba kerül, és 10–15 évig tart, ráadásul az ilyen projektek 95 százaléka kudarcba fullad. Az antibiotikumoknál azonban az a sajátos gond, hogy a piaci áraik viszonylag alacsonyak, a fogyasztásukat pedig korlátozni kell, így a befektetés megtérülése egyszerűen nem jó üzlet.
„Ezt nevezzük torzult piacnak” – mondta Estelle a The Big Question műsorban.
„Új gazdasági modellre van szükségünk. A kormányoknak el kell gondolkodniuk azon, és olyan finanszírozási rendszereket kell kidolgozniuk, amelyek vonzóbbá teszik ezt az ágazat számára.”
Az Egyesült Királyság nemrég egy előfizetéses rendszert vezetett be, amelyet informálisan „Netflix-modellnek” neveznek: ebben a brit egészségügyi szolgálat rögzített éves díjat fizet a gyógyszercégeknek a létfontosságú antibiotikumokhoz való hozzáférésért, a felhasznált mennyiségtől függetlenül, hogy így ösztönözze az innovációt.
„Az Egyesült Királyságban ezt már kipróbálták, működik is, és úgy gondolom, hogy más országokban, például Franciaországban is be lehetne vezetni” – mondta Estelle.
A gyógyszeripari vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AMR elleni harc sikeréhez az orvosok, a döntéshozók, a kormányok és a tágabb értelemben vett iparág együttműködésére van szükség.
Annak ellenére, hogy 2030-ra 20 százalékkal kellene csökkenteni az antibiotikum-használatot, az EU-ban 2024-ben mégis nőtt a fogyasztás.
Kulcsfontosságú az is, hogy ne csak az embereknél, hanem az állatoknál és a mezőgazdaságban is visszaszorítsák az antibiotikumok alkalmazását, valamint hogy a fejlesztéseket ösztönző úgynevezett „push” és „pull” típusú támogatásokkal serkentsék az új gyógyszerekbe irányuló befektetéseket.
„Nemzetközi együttműködésre is szükség van, hiszen a baktériumok mindenhol jelen vannak” – zárta szavait Estelle.
The Big Questionaz Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel ülünk le átbeszélni a mai napirend legfontosabb témáit.
Nézze meg a fenti videót, hogy lássa a Shionogi Europe képviselőivel folytatott teljes beszélgetést az AMR-ről.