A brit jegybank csatlakozik az amerikai Fedhez és a japán jegybankhoz: a közel-keleti háború szétverte a tavaszi kamatcsökkentési terveket.
A Bank of England 3,75 százalékon hagyta az irányadó kamatot, miközben az Iránban zajló háború és Teherán gyakorlatilag teljes blokádja a Hormuzi-szorosban négyéves csúcsra lökte az olajárakat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csütörtöki döntés széles körben várható volt, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve egy nappal korábban sorozatban harmadik ülésén is változatlanul hagyta a kamatokat, és Japán jegybankja is hasonlóan döntött kedden.
A nemzetközi referenciaértéknek számító Brent nyersolaj jegyzése csütörtöki kereskedés során rövid időre hordónként 126 dollár (108 euró) fölé ugrott – ez a legmagasabb szint Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű invázióját követő időszak óta –, mivel a befektetők arra fogadnak, hogy a Hormuzi-szoros hosszabb távon zárva marad.
Békidőben a világ kőolajának mintegy egyötöde halad át ezen a szoroson.
A február 28-án kirobbant háború előtt a pénzpiacok még kamatcsökkentésre számítottak a Bank of England részéről, mivel az infláció várhatóan tavasszal ismét a 2 százalékos cél közelébe süllyedt volna.
A konfliktus azonban teljesen átírta ezeket a várakozásokat, az olaj- és energiaárak meredeken megugrottak.
Az energiahordozók ára az elmúlt napokban ismét gyors ütemben emelkedett, ahogy egyre nagyobb a bizonytalanság a szoros jövőjét illetően. Az Egyesült Királyságban az infláció márciusban 3,3 százalékra – háromhavi csúcsra – kúszott fel, amit elsősorban az üzemanyagárak háború kezdete óta tapasztalható hirtelen drágulása okozott.
A Monetáris Politikai Bizottság kilenc tagja várhatóan nagy többséggel a kamatszint fenntartására voksolt, miközben egy-két tag negyed százalékpontos emelést támogathatott, megelőző lépésként a további infláció ellen.
Közgazdászok szerint a testület utalhat arra, hogy további emelések jöhetnek, ha a közel-keleti konfliktus – ahol egyelőre törékeny tűzszünet van érvényben – tovább hajtja felfelé az árakat.
Sandra Horsfield, az Investec közgazdásza szerint „a konfliktus következményei továbbra is erősen érezhetők, és azzal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, hogyan alakulhat a helyzet”.
Nagyobb súlya lehet magánál a kamatdöntésnél is a jegybank negyedéves gazdasági előrejelzéseinek, amelyeket ezzel egy időben tesz közzé, valamint Andrew Bailey kormányzó sajtótájékoztatójának.
A mostani prognózisok – amelyek azóta készültek, hogy az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen – várhatóan magasabb inflációval és gyengébb növekedéssel számolnak majd.
Rachel Reeves pénzügyminiszter, akinek a megélhetési válság enyhítését célzó terveit felülírta a közel-keleti krízis, közölte: kész támogatást nyújtani a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, ha és amikor szükség lesz rá.