Katari pénzügyminiszter: az energiaválság java még előttünk, Hormuz feletti iráni szigorítás globális ár- és ellátási sokkot hoz
Katar arra figyelmeztet, hogy a globális gazdaság az elkövetkező hónapokban súlyosabb megrázkódtatás felé tart, mivel egyre élesebb a patthelyzet a Hormuzi-szoros körül, és hogy az eddig tapasztalt energiaválság csupán „a jéghegy csúcsa”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ali bin Ahmed Al Kuwari katari pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap tavaszi ülésszakán, Washingtonban azt mondta, hogy a konfliktus teljes hatása a következő néhány hónapban érezhetővé válhat, ha a Hormuzi-szoros zárva marad.
„A teljes hatás még előttünk áll” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a válság a drágulásból valódi energia- és alapanyaghiányba fordulhat át.
Szavai egybeesnek a Hormuz körüli feszültség fokozódásával: a hajóforgalom továbbra is akadozik, noha időről időre tűzszüneti jelzések érkeznek, és ellentmondó állítások látnak napvilágot arról, hogy az útvonal teljesen járható-e.
Áremelkedésből világszintű hiány
Al Kuwari szerint a világ hamarosan „ellátásbiztonsági” problémával szembesül, amikor már azok az országok is nehezen tudnak elegendő energiahordozót beszerezni, amelyek képesek magasabb árat fizetni.
A világ műtrágyakereskedelmének mintegy harmada a Hormuzi-szoroson halad át, ami növeli annak kockázatát, hogy megzavarják a vetési szezont, és szélesebb körű élelmiszerválság alakuljon ki.
Katar, amely a globális héliumkínálat nagyjából 30 százalékát adja, arra is figyelmeztetett, hogy a hiány az egészségügyet és a félvezetőipart is elérheti.
„Ha ez így megy tovább, óriási gazdasági hatása lesz” – mondta a miniszter, utalva az ellátási láncokon és a kulcsfontosságú ágazatokon végiggyűrűző következményekre.
A Hormuzi-szoroson halad át a világ energiaellátásának mintegy ötöde.
A konfliktus kezdete óta akadozik a forgalom: hajók elleni támadások és egymással versengő katonai lépések teszik bizonytalanná az áthaladás biztonságát.
Nemzetközi intézmények arra figyelmeztetnek, hogy az elhúzódó fennakadások recesszió felé sodorhatják a világgazdaságot, tovább fűtve az inflációt és szigorítva a pénzügyi feltételeket.
Katar tompítja a sokkot, nőnek a globális kockázatok
Kataron belül már most látszanak a hatások a kulcsfontosságú energiainfrastruktúrán. A Ras Laffan cseppfolyósított földgáz-üzem, a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye, súlyosan megrongálódott a konfliktus során, ami mintegy 17 százalékkal vetette vissza az ország exportkapacitását, tovább mélyítve a globális gázhiányt.
A helyreállítás akár öt évig is eltarthat, ami rávilágít a hosszú távú következményekre.
Katar a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, így az elhúzódó kiesések tovább gyűrűznek majd a nemzetközi piacokon.
A komor globális kilátások ellenére Al Kuwari jóval megnyugtatóbban beszélt Katar belső helyzetéről.
Elmondása szerint az országnak elegendő pénzügyi tartaléka van az azonnali sokk elnyelésére, köztük egy kormányzati „sokk-alap”, amely hónapokon át képes támogatni a gazdaságot, a jelentős állami devizatartalékok mellett.
A hatóságok célzott támogatásokat is előkészítenek az olyan ágazatok számára, mint a légiközlekedés, a turizmus és a feldolgozóipar, amelyeket különösen súlyosan érintettek a fennakadások.
„A teljes hatás még előttünk áll” – mondta Al Kuwari. „Nincs messze.”
Katar számára az üzenet egyértelmű: a legrosszabb még nem jött el.
Ha nem áll helyre a stabilitás Hormuz térségében, a sokk az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább mélyül.