A japán parlament felsőháza elfogadta a 122,3 ezermilliárd jenes (664 mrd eurós) rekordköltségvetést: Takaicsi kormányfő expanzív fiskális politikát céloz meg.
A japán állam 2026-os költségvetése kedden lépett hatályba, miután a parlament felsőháza is jóváhagyta; az állam így 122,3 billió jenből (664 milliárd euróból) gazdálkodhat, ami a valaha elfogadott legnagyobb keret az ország történetében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kiadási törvény elfogadása azt követően történt, hogy a kormány március 30-án kénytelen volt ideiglenes szükségköltségvetést életbe léptetni, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a parlament felsőháza március 31-ig, a pénzügyi év végéig nem hagyja jóvá a teljes költségvetést.
A nagyobb súlyú alsóház már március 13-án rábólintott a büdzsére, mivel ott Sanae Takaichi miniszterelnök kormányzó Liberális Demokrata Pártjának (LDP) kétharmados többsége van.
A felsőházban azonban az LDP és koalíciós partnere, a Japán Innováció Pártja négy hellyel marad el a többségtől a 247 tagú kamarában.
Tizenegy éve először fordult elő, hogy a japán állam kiadási törvénye nem ment át április 1-je előtt, részben Takaichi miniszterelnök februári előrehozott választási döntése miatt, amikor az alsóház hagyományosan a költségvetés vitájával foglalkozik.
1990 óta ez volt az első februárban tartott japán parlamenti választás, ami rendkívül szokatlanná tette a helyzetet.
A költségvetés jóváhagyása megerősíti Takaichi miniszterelnök célját, hogy expanzív fiskális politikát folytasson: a törvényjavaslat 39 billió jent (211,7 milliárd eurót) irányoz elő szociális kiadásokra, ami az összes ráfordítás mintegy 32 százaléka.
Többek között 700 milliárd jenes (3,8 milliárd eurós) többletforrást biztosít az ingyenes középiskolai tandíjra és az állami általános iskolai étkeztetésre, míg 370 milliárd jent (2 milliárd eurót) az állam és az önkormányzatok között osztanak fel.
A kiadási törvény 8,8 billió jenes (47,7 milliárd eurós) védelmi büdzsét is tartalmaz, ami 300 milliárd jennel (1,6 milliárd euróval) több a tavalyinál. A védelemre fordított kiadások növelése Takaichi egyik kifejezett politikai célja.
Ezt a hatalmas költségvetést a pénzpiacok fokozódó nyomása közepette állították össze, amit az államkötvényhozamok emelkedése és a gyengülő jen is jelez.
Inflációs félelmek és növekvő államadósság Japánban
A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a rekordösszegű kiadási csomag éppen azokat a nyomásokat erősítheti, amelyeket elvileg enyhíteni hivatott.
Japán államadóssága már most a GDP több mint 250 százalékát teszi ki, ami a nagy gazdaságok között a legmagasabb arány, és a 122,3 billió jenes (664 milliárd eurós) költségvetés jelentős új hitelfelvételt tesz szükségessé.
Mivel az alapinfláció a Japán Jegybank 2 százalékos célja felett jár, a jenre pedig tartós leértékelődési nyomás nehezedik, a kritikusok attól tartanak, hogy Takaichi kifejezetten expanzív politikája egyszerűen „túl laza”.
Az utóbbi hetekben emelkedő államkötvényhozamok arra utalnak, hogy a piacok egyre jobban tartanak attól: a laza költségvetési politika alááshatja a nehezen elért árstabilitást, és megnehezítheti a jegybank számára a monetáris politika normalizálását.
Mindezt tetézi, hogy az iráni háború körüli bizonytalanság is árnyékot vet a japán gazdaságra.
A Hórmúzi-szoros létfontosságú energiacsatorna Japán számára, mivel a nyersolajimport több mint 90 százaléka a Közel-Keletről érkezik, és ennek legnagyobb része ezen a tengeri szűkületen halad át.
Miközben a japán kormány azt hangsúlyozza, hogy a védelemre, az oktatásra és a szociális biztonságra fordított kiadások a hosszú távú növekedést támogatják, a kétkedők szerint hiteles adósságcsökkentési intézkedések nélkül a költségvetés végső soron alááshatja Japán gazdasági ellenálló-képességét.