Németország és Olaszország EU-s stabilcoin-szabályozási keretet javasol: pénzpiaci garanciák erősödnek, vita technikaiból politikai szintre lép
Németország és Olaszország átfogó új jogköröket sürget, amelyek lehetővé tennék a külföldi stablecoin-szolgáltatók kizárását az Európai Unióból, amennyiben székhely szerinti országuk nem felel meg az uniós szabályozási standardoknak – derül ki egy, az Euronews által látott dokumentumból. A lépés a világ egyik legnagyobb pénzügyi piacáról zárhatná ki a legnagyobb kriptocég egy részét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A két ország közös vitairatban fejtette ki álláspontját, amelyet március 27-én osztottak szét, a blokk Piacintegrációs és Felügyeleti Csomagjáról (MISP) szóló munkacsoporti ülés előtt.
A dokumentum kifejezetten az EU „stabilitása és szuverenitása” köré építi a javaslatot – a megfogalmazás arra utal, hogy ez legalább annyira geopolitikai lépés, mint pénzügyi szabályozási ügy.
Nagy nemet mondanak az amerikai stablecoinokra?
A javaslat közvetlenül a több kibocsátóra épülő stablecoinokra céloz – olyan tokenekre, amelyeket egyszerre több joghatóság alatt bocsátanak ki, és a tartalékokat is megosztják ezek között.
A stablecoinok olyan kriptovaluták, amelyeket arra terveztek, hogy fix értéket tartsanak, jellemzően a dollárhoz vagy az euróhoz kötve, és amelyeket valós pénz tartalékolása fedez, hogy a tulajdonosok bármikor készpénzre válthassák őket.
„Az EU pénzügyi rendszerének stabilitása és szuverenitása érdekében elengedhetetlen egy átfogó és harmonizált szabályozási keret kialakítása a harmadik országok többes kibocsátási konstrukcióiból származó globális stablecoinokra” – áll a dokumentumban.
Bár a szöveg egyetlen céget sem nevez meg, a leírt struktúra egyértelműen a nagy, dollárhoz kötött stablecoin-kibocsátók jelenlegi modelljeire utal, amelyek többsége az EU-n kívül – és az Egyesült Államokban – van bejegyezve.
A javasolt keret szerint az ilyen szereplők mindaddig nem kínálhatnának tokeneket az EU-ban, amíg az Európai Bizottság hivatalosan nem állapítja meg, hogy székhely szerinti országuk szabályozási rendszere egyenértékű az uniós normákkal.
Ha nincs megfelelőségi döntés, nincs piacra lépés sem. Tekintve, hogy az Egyesült Államokban jelenleg nincs összehasonlítható keretrendszer, a javaslat gyakorlatilag teljesen kiszoríthatná a főbb dolláralapú stablecoinokat az EU-ból.
Vészleállító kapcsoló
A javaslat egy kemény vészleállítót is a felügyeletek kezébe adna.
A tervezett rendelkezések szerint az Európai Bankhatóságnak (EBA) kötelezően be kellene tiltania egy stablecoint, ha tartalékátutalási mechanizmusa meghibásodik, ha a kibocsátó súlyosan megszegi a saját országának szabályait, vagy ha bizonyíték van arra, hogy az uniós tokenbirtokosok érdekeivel ellentétesen jár el.
A határokon átnyúló stablecoinok kockázata egyszerű: ha egy amerikai és egy uniós cég közösen bocsát ki egy stablecoint, a fedezetként szolgáló tartalékokat megosztják egymás között.
Ha az EU-ban lévő tulajdonosok egyszerre próbálnak pénzhez jutni, az uniós oldalon lévő tartalék nem biztos, hogy elegendő mindenkinek a kifizetésére. A pénz létezik – de egy amerikai bankszámlán ül, és elképzelhető, hogy olyan amerikai szabályok vonatkoznak rá, amelyek késleltethetik vagy akár meg is akadályozhatják Európába utalását.
Németország és Olaszország jogszabályban íratná elő, hogy a forrásoknak mindig azonnal át kell tudniuk áramolni az unión kívüli oldalról, hogy fedezni tudják az ilyen hiányokat – vagyis, ahogy a dokumentum fogalmaz, biztosítani kell, hogy „az eszköztartalékok átcsoportosíthatók és ténylegesen mozgósíthatók legyenek a határokon át az Unió irányába, jogi vagy működési akadályok nélkül a lokalizált likviditáshiányok esetén, beleértve a válság vagy pénzügyi stressz időszakait is”.
Ha ezt a garanciát nem lehet teljesíteni – vagy ha a kibocsátó megszegi saját országának szabályait, illetve az derül ki, hogy az uniós befektetők érdekei ellenében cselekszik –, az Európai Bankhatóságnak teljes egészében le kellene állítania a működését, vagyis be kellene tiltania a stablecoin uniós forgalmazását.
Versenyfutás az idővel
A sürgetés mögött az Európai Rendszerszintű Kockázati Testület (ESRB), az EU rendszerszintű kockázatokért felelős felügyeleti szerve áll, amely már korábban jelezte, hogy a több kibocsátó által működtetett stablecoin-struktúrák eleve sebezhetőek, és pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoznak.
A testület attól tart, hogy egy stablecoin összeomlása vagy befagyása úgy gyűrűzhet végig az uniós pénzügyi piacokon, mint egy bankroham.
Az ESRB azt kérte az európai és nemzeti hatóságoktól, hogy 2026 végéig vezessenek be védőkorlátokat, majd 2027 végéig további intézkedéseket.
Németország és Olaszország szerint ezeket az ajánlásokat az MISP-ről folyó tárgyalások során, még a lehetőség bezárulta előtt be kell építeni a jogszabálycsomagba.
„Az időzítés kulcskérdés, és hamarosan lépnünk kell, hogy kezeljük a többes kibocsátási rendszerek jelentette pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi kockázatokat a folyamatban lévő MISP-tárgyalásokban” – fogalmaz a dokumentum.
Szigorúbb felügyelet az első naptól
A javaslat a nagyobb stablecoin-kibocsátókat közvetlen EBA-felügyelet alá vonná azzal, hogy a harmadik országok többes kibocsátási rendszereiben való részvételt automatikusan „jelentős” státuszt kiváltó feltétellé minősítené.
A jelenlegi szabályok szerint a jelentőséget elsősorban a méret – a felhasználók száma, a tranzakciós volumen – alapján állapítják meg.
Németország és Olaszország egy új automatikus feltételt vezetne be: ha egyáltalán határokon átnyúló, megosztott struktúrát működtet egy kibocsátó, akkor már a kezdetektől a legszigorúbb ellenőrzés alá esik, függetlenül a méretétől.
A kriptoeszköz-piacokról szóló rendelet (MiCAR), amely 2024-ben lépett hatályba, már most is előírja, hogy az EU-ban működő stablecoin-kibocsátók tartalékokat tartsanak, és megfeleljenek bizonyos irányítási normáknak.
A német–olasz vitairat szerint azonban a jelenlegi keretrendszer hézagos, ha olyan határokon átnyúló konstrukciókról van szó, ahol a kibocsátó jogi személy az uniós joghatóságon kívül található – és ezeket a réseket még azelőtt be kell tömni, hogy a globális stablecoinok elterjedése tovább gyorsulna.
A munkadokumentumot a Pénzügyi Szolgáltatásokkal és a Bankunióval foglalkozó Munkacsoport elé terjesztették a testület március 30-i ülése előtt.
A szöveg nem jelent uniós szinten egyeztetett álláspontot, de az ilyen, nem hivatalos anyagok – különösen ha az euróövezet két legnagyobb gazdasága áll mögöttük – jelentős befolyással bírnak a jogalkotási folyamat kimenetelére.