Érkeznek Németország első ománi LNG-szállítmányai: ellátási lánc elemzése szerint Berlin közel-keleti válságnak való kitettsége mélyebb a hivatalosan elismertnél
Németország megkapta első, Ománból érkező cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányait, miközben a közel-keleti háború fojtogatja a globális szállítási útvonalakat, ám az ország gázellátási láncának alaposabb vizsgálata azt sugallja, hogy Berlin jóval jobban ki van téve a válságnak, mint ahogy a hivatalos adatokból látszik.
A szállítmányok egy négyéves szerződés keretében érkeznek, amelyet 2023-ban kötött Omán állami LNG-termelője és a német gázimportőr Securing Energy for Europe (SEFE). A Capital című német gazdasági magazinnak nyilatkozó SEFE-szóvivő szerint a szállítások a terveknek megfelelően indultak el ebben a hónapban.
Omán az iráni partokkal szemben, a Hormuzi-szoros másik oldalán fekszik, a vállalat szerint a szállításokat nem érinti az elhúzódó konfliktus.
A hír ritka pozitív fejlemény az egyre szűkösebb energiapiaci helyzetben.
Irán blokádja leállította Katar, a világ második legnagyobb LNG-exportőre összes LNG-kivitelét, miközben a katari Ras Laffan termelőlétesítményei ellen március közepén végrehajtott iráni csapás a Perzsa-öböl menti állam termelési kapacitásának 17 százalékát ütötte ki.
Katherina Reiche gazdasági miniszter igyekszik kisebbíteni a kockázatokat: szerinte Németország „nem jelentős mennyiségben” importál LNG-t az Öbölből, és gázának 90 százaléka Norvégiából, Hollandiából és Belgiumból érkezik vezetéken.
Németország a vártnál jobban kitett?
Ezek a számok technikailag pontosak, de a Capital szerint elfednek egy jóval összetettebb képet.
Németország gázimportjának mindössze 10,3 százaléka érkezett tavaly a saját, négy LNG-terminálján keresztül, és ez a mennyiség is szinte teljes egészében az Egyesült Államokból származott.
Ugyanakkor Hollandia és Belgium – amelyek 2025-ben együtt a német gázimport 45 százalékát adták – maguk is az EU legnagyobb LNG-importőrei közé tartoznak.
Rotterdam és Zeebrugge kikötője nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt fogad tartályhajókon, visszagázosítja, majd vezetéken továbbítja Németország felé.
A belga zeebrugge-i terminál 2025-ben rekordnak számító, 55,5 terawattóra LNG-t kezelt, kétszer annyit, mint korábbi csúcsán.
Hollandia 2024-ben gázimportjának 45 százalékát LNG formájában szerezte be, és ebből az amerikai szállítmányok önmagukban 30 százalékot tettek ki – írja a Capital.
Mivel a vezetékekben áramló gáz egyes molekuláinak eredete nem visszakövethető, Németország közvetett LNG-függőségének – és így a közvetett amerikai kitettségnek – a valós mértéke pontosan nem meghatározható. Az irány azonban egyértelmű.
További nyomást jelentenek a német gáztárolók is. A készletek jelenleg nagyjából 22 százalékon állnak, ami a Capital szerint történelmileg alacsony szint ebben az időszakban.
A következő tél előtti feltöltésre alig vannak piaci ösztönzők, mivel a rövid távú és a határidős gázárak nagyjából azonos szinten állnak. Így jelenleg lényegében csak azok a kereskedők injektálnak gázt a tárolókba, akik elhúzódó konfliktusra fogadnak.
A Szövetségi Hálózati Ügynökség ugyanakkor ezen a héten úgy nyilatkozott, hogy mennyiségi problémát nem lát, az ellátásbiztonság garantált. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a fogyasztói szerződésekben rögzített árgaranciák védelmet nyújtanak az azonnali piaci sokkokkal szemben.
Ugyanakkor elismerték, hogy az árak ingadozása a konfliktus időtartamától függően tartósan fennmaradhat.
Európában fokozódik a kínálati nyomás
A TTF, az európai gázár-referencia, a Ras Laffan elleni támadás után átmenetileg 60 euró fölé szökött megawattóránként – vagyis a háború előtti szint kétszeresére –, majd mintegy 55 euró körül állt be.
Az ICIS energetikai tanácsadó 85 eurós megawattóránkénti árat prognosztizál arra az esetre, ha a Hormuzi-szoros három hónapig zárva maradna; hat hónap esetén 120 euróval, egy teljes évnél pedig 150 euróval számolnak.
Friedrich Merz kancellár felvetette a széntüzelésű erőművek üzemidejének meghosszabbítását, hogy csökkentsék a villamosenergia-termelés gázfelhasználását.
Reiche eközben arra szólította fel a német importőröket, hogy kössenek hosszú távú szállítási szerződéseket azeri és algériai termelőkkel.
A SEFE ezen a héten új tendert is indít a 2027 és 2036 közötti LNG-szállításokra, amely a német, francia, holland és belga terminálokat célozza. A vállalat szerint az eljárást kifejezetten úgy alakították ki, hogy ellensúlyozza a közel-keleti szállítási zavarokat.