A képzés, a szabályozás és a dolgozók bevonása kulcsfontosságú az MI-vel való sikeres üzletméretnöveléshez – mondta az EY szakértője, Jad Shimaly az Euronews Nextnek a Mobile World Congressen.
A mesterséges intelligencia (MI) elképesztő tempóban rajzolja át a munka jövőjét, és sok cégvezetőnek okoz gondot, hogy átgondoltan illessze be a technológiát, miközben lépést próbál tartani az ágazat egyre nagyobb nyomásával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jad Shimaly, az EY globális ügyvezető partnere szerint létfontosságú, hogy a vezérigazgatók gyorsan, felelősségteljesen és nyitott, együttműködő szemlélettel igazodjanak ehhez az átmeneti időszakhoz.
„A munkaerőnek készen kell állnia arra, hogy befogadja az MI-t” – mondta Shimaly az Euronews Nextnek a barcelonai Mobile World Congressen.
„Az, hogy képzéseket tartsunk, gondoskodjunk róla, hogy a dolgozók fel legyenek vértezve az MI előnyeinek kihasználásához, és belefogjunk abba a változásmenedzsmentbe, amelyet az MI hoz magával, alapvető része annak, amit azok a vállalatok tesznek, amelyek a legtöbbet hozzák ki MI-kezdeményezéseikből – ráadásul mindezt már a folyamat legelső szakaszában.”
Az EY, a „nagy négyes” könyvvizsgáló cégek egyike az elsők között jár az MI-integrációs megoldások kidolgozásában az üzleti vezetők számára; 2025-ben szövetséget jelentett be a Boomi nevű, MI-alapú automatizációs rendszerrel.
Az ilyen eszközök használata része egy „MI-ökoszisztéma” kiépítésének, amely Shimaly szerint kulcsfontosságú ahhoz, hogy csökkentsék a dolgozók túlterheltségét, és az MI-bevezetés zökkenőmentesebb, hatékonyabb legyen.
„A vállalatok kezdik belátni, hogy az MI-projekteket nem tudják egyedül megvalósítani. Partnereket vonnak be, szövetségeket kötnek, közös vállalkozásokat indítanak, és ez az új típusú „munkaerő” létfontosságú ahhoz, hogy valóban kiaknázhassák az MI előnyeit.”
Az emberi előny megőrzése
Az MI bevezetésekor az egyik legnagyobb kihívást a vezérigazgatók számára az a feszültség jelenti, amelyet az emberi munkavállalók körében okozhat.
A technológiától és a munkahelyek elvesztésétől való félelmek mellett a kiégés veszélye is komolyan fenyeget, mivel a dolgozók az új, MI által vezérelt feladatokat próbálják összeegyeztetni meglévő munkaköreikkel.
Az EY adatai (forrás: angol) szerint emiatt a szervezetek az MI által kínált termelékenységnövekedés akár 40 százalékát is elveszíthetik, ami felveti a kérdést, hogyan ösztönözhetik a vezérigazgatók az innovációt anélkül, hogy ártanának a dolgozók motivációjának és jólétének.
Shimaly szerint a megoldások összetettek, de a lényegük a képzés, az együttműködés és az egyértelmű keretrendszerek kialakítása.
„Ha azt szeretnénk, hogy az innováció és a [munkavállalói] jóllét kéz a kézben járjon, és együtt fejlődjön, akkor megfelelő változásmenedzsment-programokra van szükség, hogy a dolgozók jobban megértsék a pozitív hatásokat” – magyarázta Shimaly.
„A dolgozóknak nem elég egyszerűen odaadni néhány újítást vagy egy technológiát. Nekik is részévé kell válniuk a megoldásnak. Ha pedig részévé válnak, magától értetődően sokkal inkább magukénak érzik azt” – tette hozzá.
„Így automatikusan megértik, hogyan hat a megoldás a mindennapi életükre. Felkészültebbek lesznek, jobb, kreatívabb dolgokat hoznak létre, és ez összességében a jóllétüket is javítja.”
Shimaly hozzátette: azokban a területekben, ahol a munkaerőt MI-vel egészítik ki, a kreativitás háromszorosára nő, ami még inkább aláhúzza, mennyire fontos az MI-t a munkavállalókat kiegészítő eszközként bemutatni.
„Sok esetben, ha az MI-t magára hagyják, túlságosan merevvé, ismétlődővé válik, anélkül hogy növelné a szervezeten belüli kreativitást. Ha viszont a munkaerőt hagyjuk MI nélkül, azt látjuk, hogy a kreativitás ott is elfojtódik, mert az emberi agy nem jut közelebb a benne rejlő lehetőségek teljes kihasználásához.”
Felelős MI
Újabb, ráadásul folyamatos kihívást jelent a vállalatvezetőknek az MI-integráció etikai vonatkozásainak kezelése.
Amíg a szabályozási keretek nehezen tartanak lépést az MI robbanásszerű fejlődésével, a vezérigazgatókon múlik, hogy erős elszámoltathatósági rendszereket alakítsanak ki az MI felelős használatához.
„A felelős MI számomra azt jelenti, hogy az MI teljes életciklusára – a kezdetektől a végéig – megvannak a megfelelő irányítási struktúrák, etikai normák és elszámoltathatósági keretek” – fogalmazott Shimaly.
Mint mondta, a cégek több lépésben vezetik be ezeket. Először is meghatározzák, mit értenek a felelős MI-szabványok alatt. Második lépésként kommunikálják, mik ezek a normák, és miként épülnek be a szervezet működésébe. Végül folyamatos felügyeletre van szükség, hogy a felelős MI-gyakorlatok naprakészek maradjanak, és mindvégig központi szerepet töltsenek be az MI teljes életciklusának menedzselésében.
Shimaly arra is rámutatott, hogy azok a vállalatok, amelyek a megfelelő irányítási kereteket alkalmazzák, több előnyt tapasztalnak, mivel így pontosabban tudják mérni a sikerüket.
„Ez teszi lehetővé számukra, hogy világos döntéseket hozzanak és előrehaladjanak, szemben azokkal, akiknél nincsenek meg a megfelelő sztenderdek, ezért két lépést előre, majd sokszor kettőt-hármat hátra tesznek” – mondta.
„Mert az MI elkerülhetetlenül kellemetlen meglepetéseket okoz, ha nem megfelelően irányítjuk.”