Az ázsiai tőzsdéken szerdán súlyos veszteségek érték a piacokat, a dél-koreai Kospi index több mint 12%-ot zuhant, története legnagyobb egynapos esését produkálva, miközben az iráni konfliktus eszkalálódása továbbra is felforgatja a világpiacokat.
A szöuli Kospi 12,1 százalékos mínuszban, 5 093,54 ponton zárt, ami ideiglenes kereskedési felfüggesztést váltott ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A technológiai részvényekben erős Kosdaqon is életbe lépett a tőzsdei vészfék, amely még nagyobb, 14 százalékos zuhanást szenvedett el.
A Samsung Electronics részvényei 11,7 százalékkal estek, a félvezetőgyártó SK Hynix papírjai pedig 9,6 százalékot veszítettek, mivel a mesterséges intelligenciához szükséges chipek iránti kereslettel kapcsolatos befektetői derűlátást elnyomták az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmak.
Dél-Korea, amely a nyersolaj gyakorlatilag teljes mennyiségét a Közel-Keletről importálja, az év elején még a világ egyik legjobban teljesítő részvénypiaca volt, most azonban különösen kitett az iráni konfliktus miatt akadozó tengeri kereskedelemnek.
A Hormuzi-szoros a válság egyik fő gócpontjává vált. Napi mintegy 20 millió hordó olaj halad át rajta, főként az energiaéhes ázsiai gazdaságok, köztük Dél-Korea, Japán, Kína és India felé, amelyek az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) adatai szerint a szűkületen áthaladó olajszállítások mintegy 75 százalékát teszik ki.
Az olajárak tovább emelkedtek, bár a drágulás mérséklődött, miután Trump elnök intézkedéseket jelentett be a tengeri szállítás védelmére.
A cikk írásakor az irányadó amerikai nyersolaj hordónként 77 dolláron forog, míg a nemzetközi etalonnak számító Brent ára 84 dollár fölött jár, ami a 2024 óta látott legmagasabb szint. Mindkét jegyzés nagyjából 15 százalékkal drágult a hét eleje óta, és a piacokon továbbra is nagy az árfolyamingadozás.
Az X-en a Fehér Ház által közzétett bejegyzésben Trump elnök közölte, hogy utasította az amerikai Fejlesztési Pénzügyi Társaságot (US Development Finance Corporation), hogy politikai kockázatbiztosítást és garanciákat nyújtson a tengeri kereskedelem számára.
„Ha szükséges, az Egyesült Államok haditengerészete a lehető leghamarabb megkezdi a tankhajók kísérését a Hormuzi-szoroson keresztül” – tette hozzá Trump elnök.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy ezek az intézkedések csak részben csökkentik a kockázatokat.
Már önmagukban a magasabb biztosítási díjak is hordónként 5–15 dollárral növelhetik az árakat, és a „háborús felár” várhatóan fennmarad a folytatódó támadások közepette.
Zuhanás az ázsiai piacokon
Tokióban a Nikkei 225 index szintén 3,9 százalékot esett, de azóta a nap közbeni visszaesés nagy részét ledolgozta. Az irányadó mutató ennek ellenére ezen a héten már több mint 6 százalékos mínuszban áll.
Japán Dél-Koreához és Tajvanhoz hasonlóan nagymértékben függ az öböl menti térségből származó olaj- és földgázimporttól.
Hongkongban a Hang Seng index 2 százalékkal 25 249,48 pontra esett, míg a sanghaji kompozit mutató mintegy 1 százalékot gyengült, 4 082,47 ponton zárva.
A tajvani Taiex szintén 4,4 százalékkal, 32 829 pontra csúszott vissza.
Francis Lun, a hongkongi székhelyű pénzügyi szolgáltató, a Venturesmart Asia vezérigazgatója egyre súlyosabbnak nevezte a helyzetet.
„Úgy gondolom, hogy az iráni helyzet kezd kicsúszni az irányítás alól, és azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök óriásit tévedett” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve, hogy „a helyzet nagyon komor”.
Az eladási hullám annak a szélesebb körű aggodalomnak a jele, hogy az elhúzódó közel-keleti instabilitás visszafoghatja a vállalati nyereségeket és lassíthatja a világgazdaságot, különösen a kereskedelemtől erősen függő ázsiai országok esetében.