Hétfőn megugrottak az európai földgázárak, miután a fokozódó közel-keleti konfliktus miatt Katar leállította LNG-termelését a világ legnagyobb üzemében.
A holland TTF gáztőzsdén jegyzett irányadó európai gázár a kora délutáni kereskedésben akár 45 százalékkal, megawattóránként mintegy 46 euróra ugrott.
Az Egyesült Királyságban is kilőttek a földgázárak: az NBP irányadó jegyzés meredeken emelkedett, lépést tartva a kontinens piacain zajló drágulással.
A fokozott piaci volatilitás percről percre heves kilengéseket okoz.
A meredek drágulás az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásait követte, amelyek tovább fokozták a feszültséget a világszintű energiaáramlás szempontjából kulcsfontosságú térségben.
A QatarEnergy hétfő kora délután bejelentette, hogy a létesítményei elleni támadást követően leállította a cseppfolyósított földgáz termelését, amely az óriási North Field gázmezőhöz kapcsolódik, de nem közölt részleteket az üzemelésre gyakorolt hatás mértékéről.
A Hormuzi-szorosban kialakult zavarok világszerte aggodalmat keltenek
A világ energiaellátásának jelentős része a Közel-Keletről származik, és már a katari bejelentés előtt is a tengeri olaj- és gázszállítás állt a piaci aggodalmak középpontjában.
A többnyire Irán ellenőrzése alatt álló, szűk tengeri átjáró, a Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiacsomópontja a kőolaj és az LNG szállításában, beleértve a Katárból induló exportot is.
A csapásokat követően Irán lépéseket tett a szoroson áthaladó forgalom blokkolására, ami újabb félelmeket kelt az ellátás akadozása miatt.
„A modern történelemben a Hormuzi-szorost soha nem zárták le teljesen, bár időszakos forgalomlassulás előfordult már” – mondta Maurizio Carulli, a Quilter Cheviot globális energiaipari elemzője.
Hozzátette: „a világ kőolaj-kínálatának mintegy 20 százaléka, a tengeri nyersolaj-kereskedelemnek pedig 38 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson”.
Carulli nem számít arra, hogy az olajszállító vállalatok addig átküldenék hajóikat, amíg „nem enyhül a katonai helyzet”, tekintettel a hajók megrongálódásának vagy lefoglalásának kockázatára, valamint az esetlegesen ideiglenesen elérhetetlenné váló biztosítási fedezetre.
„A műholdas adatok szerint a hétvégén gyakorlatilag leállt az olajszállító tankhajók áthaladása, ami az áruszállító cégek óvintézkedésének tudható be” – tette hozzá.
Az elhúzódó fennakadások a Katárból érkező LNG-szállítmányokat is érinthetnék; az ország az európai LNG-import mintegy 12–14 százalékát adja.
Európa a globális versenynek kiszolgáltatva
Bár Európa nem elsősorban a katari gázra támaszkodik, elemzők szerint a közvetett hatások így is jelentősek lehetnek.
Ha az Ázsiába irányuló szállítások akadoznak, az ottani vevők alternatív szállítmányok után nézhetnek, ami tovább fokozná a globális versenyt az LNG-ért.
Ez várhatóan világszerte, így Európában is tovább hajtaná fel az árakat.
Katár, amely az Egyesült Államok és Ausztrália után a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre, azóta vált egyre fontosabb beszállítóvá Európa számára, hogy Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója rákényszerítette az európai országokat az orosz vezetékes gázfüggőség mérséklésére.
Az alacsony készletszintek növelik a kiszolgáltatottságot
Európa viszonylag alacsony gázkészlete tovább növeli a piaci aggodalmakat.
Az uniós tárolók töltöttsége jelenleg a kapacitás kevesebb mint 30 százaléka a fűtési szezon végéhez közeledve, szemben a tavaly ilyenkor mért mintegy 40 százalékkal.
A blokk két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország különösen sebezhető.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint a német gáztárolók szombaton 20,5 százalékos, a franciaországi létesítmények 21 százalékos töltöttségi szinten álltak.
Az alacsonyabb tartalékok sebezhetőbbé teszik az országokat az ellátási zavarokkal és az árak ingadozásával szemben, különösen akkor, ha a globális LNG-piacok tovább szűkülnek.