Az euróövezeti feldolgozóipar februárban ismét növekedési pályára állt, 44 hónapos csúcsot ért el, amit főként a német ipar élénkülése hajtott.
Az euróövezeti feldolgozóipar hónapok óta először ismét növekedési tartományba került, és elérte 2022 júniusa óta mért legerősebb szintjét – derül ki egy pénteken ismertetett, kiemelten figyelt üzleti felmérésből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (előzetes, PMI) az euróövezetben januári 49,5 pontról februárban 50,8 pontra emelkedett, ami 44 hónapos csúcsot jelent – közölték az S&P Global és a Hamburg Commercial Bank által összeállított adatok.
Az adat felülmúlta a piaci várakozásokat, és átlépte az 50 pontos küszöböt, amely a zsugorodást a növekedéstől elválasztja.
A szélesebb, ipart és szolgáltatásokat egyaránt magában foglaló összetett index 51,3 pontról 51,9 pontra nőtt, jelezve, hogy az euróövezeti magánszektor összességében továbbra is mérsékelt ütemben bővül.
A szolgáltatási aktivitás 51,8 ponttal a növekedési tartományban maradt, bár kissé elmaradt a konszenzusos előrejelzésektől.
Lehetséges fordulópont
Az elmúlt két év nagy részében a feldolgozóipar fogta vissza az euróövezeti növekedést, tükrözve a gyenge globális keresletet, a magasabb energiaköltségeket és a szigorúbb finanszírozási feltételeket. A februári fordulat változást jelezhet.
„Ez lehet a fordulópont a feldolgozóipar számára, mivel a fő PMI-mutató visszatért a növekedési tartományba” – mondta Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank vezető közgazdásza.
A közgazdász ugyanakkor óvatosságra intett, szerinte még korai lenne teljes kilábalásról beszélni, de úgy vélte, az alapfolyamatok erősebbnek tűnnek, mint a korábbi, rövid életű fellendülések idején.
Az új megrendelések három hónapnyi visszaesés után ismét mérsékelt növekedésre váltottak, ami arra utal, hogy a termelés a következő hónapokban is bővülhet.
De la Rubia szerint a feldolgozóipar most „stabilabb lábakon áll”, és idén már pozitívan járulhat hozzá az össznövekedéshez, ahelyett hogy fékezné azt.
Németország húzza a feldolgozóipari fellendülést
A javulást elsősorban Németország, az euróövezet legnagyobb gazdasága és ipari motorja vezette.
A német feldolgozóipari PMI februárban 49,1 pontról 50,7 pontra emelkedett, és több mint három és fél év után először lépett vissza a bővülést jelző tartományba.
Az új megrendelések – köztük a külföldi megbízások – erőteljesen nőttek, és a rendelésállomány is először emelkedett 2022 közepe óta.
„A német ipar ismét növekszik” – jegyezte meg de la Rubia, kiemelve az új megrendelések robusztus bővülését és a rendelésállomány mérsékelt emelkedését, amelyre 2022 közepe óta nem volt példa.
A külső kereslet is erősödött hat hónapnyi visszaesés után.
De la Rubia szerint az infrastruktúrára és a védelemre fordított magasabb állami kiadások, a megerősödő külső kereslettel együtt, támogatják a fordulatot.
A felmérés adatai arra utalnak, hogy a német gazdaság az első negyedévben érzékelhetően bővülhetett, feltéve, hogy márciusban nem következik be éles visszaesés.
Az egyéves távú üzleti várakozások is javultak, tovább erősítve annak jeleit, hogy Európa legnagyobb gazdasága végre kifelé tart elhúzódó ipari pangásából.
Franciaország továbbra is a stagnálás közelében
Franciaország viszont továbbra is lemaradásban van. A francia összetett PMI februárban 49,9 ponton állt, hajszállal az 50 pontos küszöb alatt, ami azt jelzi, hogy a magánszektor aktivitása összességében gyakorlatilag stagnál.
A feldolgozóipar januári rövid fellendülés után ismét zsugorodásba fordult, és a szolgáltatási kibocsátás is csökkent. A kereslet gyenge maradt, különösen az exportpiacokon, és a foglalkoztatás gyakorlatilag stagnált.
Jonas Feldhusen, a Hamburg Commercial Bank közgazdásza szerint a francia magánszektor nem tud érdemi lendületet venni.
„A fő fékezőerőt továbbra is a keresleti oldal jelenti, mivel az új megrendelések ismét visszaestek, és az exportmegrendelések kilátásai még kedvezőtlenebbek” – mondta Feldhusen.
Noha az üzleti bizalom a tavalyi átlag felett maradt, az új megrendelések tartós bővülésének hiánya továbbra is sérülékenységre utal.
Újra erősödnek a költségnyomások
A fellendülő aktivitással párhuzamosan ismét erősödő árnyomás látható, különösen a feldolgozóiparban.
Az inputköltségek az euróövezetben 2022 decembere óta a leggyorsabb ütemben emelkedtek, ami 34 hónap egyik legerősebb növekedésének felel meg. A gyorsulást főként a feldolgozóipar hajtotta, miközben a szolgáltatások költséginflációja enyhén mérséklődött.
A jelek szerint a magasabb energiaárak is szerepet játszanak. Németországban a nyersolaj és a földgáz ára január eleje óta euróban számolva mintegy 12–14 százalékkal emelkedett, ami hozzájárult a beszerzési árak erőteljesebb növekedéséhez. A vállalatok e magasabb költségek egy részét át tudták hárítani a vevőkre, bár összességében kissé lassult az értékesítési árak emelkedésének üteme.
Németországban a vállalatok továbbra is határozottan emelték áraikat, miközben a francia szolgáltatók három hónap után először csökkentették díjaikat. Az euróövezet többi részén ugyanakkor gyorsult az áremelkedés üteme.
Mit jelent mindez az EKB számára?
Az Európai Központi Bank számára ez a vegyes kép kényes egyensúlyi helyzetet teremt. A szolgáltatási árnyomások – amelyeket a döntéshozók kiemelten figyelnek – némileg mérséklődtek, de továbbra is magasak, miközben a feldolgozóipari költségnyomás ismét erősödik.
Mivel az aktivitás bővül, és a gazdaság egyes szegmenseiben az infláció továbbra is feszes, a felmérés alapján nem valószínű, hogy az EKB sietve változtat monetáris politikai irányultságán.
A háztartások és a vállalatok számára a fő kérdés az, hogy a most kibontakozó feldolgozóipari élénkülés fenntartható-e anélkül, hogy újra felpörgetné a szélesebb körű inflációs nyomást.
A februári adatok arra utalnak, hogy az euróövezeti gazdaság stabilabb alapokon áll, mint az elmúlt hónapokban, de a kilábalás továbbra is egyenetlen, és érzékeny az újabb költségsokkokra.