A nagy techvállalatok mindent a mesterséges inteligencia fejlesztésére tesznek fel: az idei évre tervezett tőkeberuházások 60 százalékkal lépik túl a 2025-ös szintet.
Az elmúlt hetekben egymás után tették közzé eredményeiket a nagy technológiai vállalatok. A Wall Street figyelmét leginkább a 2026-ra becsült beruházási kiadás keltette fel, az összeg ugyanis több mint 700 milliárd dollárt tesz ki. A tőke döntő részét MI-infrastruktúrába, termékekbe és szolgáltatásokba fektetik. Megjegyzendő: tavaly 460 milliárd dollárt költöttek a Big Tech cégek az MI-vel kapcsolatos beruházásokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 2026-os költekezési rangsor élén az Amazon áll, amely önmagában is óriási, 200 milliárd dolláros beruházással számol. Hogy érzékeltessük a nagyságrendet: a cég önálló költési terve már majdnem eléri Görögország teljes éves GDP-jét. A Google anyavállalata, az Alphabet körülbelül 185 milliárd dollárt tervez elkölteni, míg a Meta és a Microsoft várhatóan nagyjából 135 milliárd, illetve 105 milliárd dollárt fordít beruházásokra.
Az Oracle 50 milliárd dollárt invesztál, a Tesla pedig azt tervezi, hogy idén megduplázza kiadásait, nagyjából 20 milliárd dollárra. Az Apple továbbra is elmarad a versenytársaktól, a cég 13 milliárd dolláros beruházással számol. A vállalat azonban múlt hónapban többéves partnerséget jelentett be a Google-vel, hogy a Gemini MI-modelleket beépítsék az Apple Intelligence következő generációjába, tehát az Apple máson keresztül oldja meg, hogy versenyképes maradjon az MI-fejlesztésben. A Big Tech cégek által befektetett pénz egyik fő kedvezményezettje a chipeket gyártó Nvidia lehe. Jensen Huang vezérigazgató szerint a vállalat bevétele 2026 végéig elérheti az 500 milliárd dollárt.
Tőkeátcsoportosítás
A Wall Street vegyes érzésekkel fogadta a Big Tech cégek által 2026-ra tervezett kiadások listáját. A befektetők tisztában vannak azzal, mennyire szükséges és sürgető versenyelőnyt szerezni a mesterségesintelligencia-korszakban, de a költekezés mértékee megrémisztette a részvényeseket, mivel a finanszírozás hatalmas hitelfelvételekből és a részvény-visszavásárlások felfüggesztéséből származik. Hagyományosan a Big Tech vállalatokat készpénztermelő masinaként jegyzik, melyek részvény-visszavásárlásokon keresztül óriási vagyonokat juttattnak a befektetőknek, csakhogy ez a dinamika az MI-korszakban megfordult.
A 2025 utolsó negyedévéből származó adatok szerint a techszektor összesített részvény-visszavásárlásai több mint 12,5 milliárd dollárral zuhantak, és 2018 óta nem látott mélypontra kerültek, a szektor pedig a hitelpiacok felé fordult. A Morgan Stanley becslése szerint a legnagyobb cégek 2026-ban mintegy 400 milliárd dollárt vesznek majd fel hitelként, tehát több mint kétszer annyit, mint a 2025-ben kihelyezett 165 milliárd dollár volt.
Alex Haissl, a Rothschild & Co elemzője tavaly novemberben baljós képet festett az Amazonra és a Microsoftra adott ajánlásaival. Ügyfeleinek írt jegyzetében azt írta, hogy „úgy tűnik, a befektetők úgy árazzák az Amazon és a Microsoft beruházási terveit, mintha még mindig a cloud 1.0 gazdaságtana lenne érvényben” - utalva ezzel a felhőalapú szolgáltatások alacsony költségstruktúrájára, amely az elmúlt évtizedben fellendítette a Big Tech cégeket. Az elemző azonban hozzátette: „Van néhány probléma, ami arra utal, hogy az MI-boom nem ugyanúgy játszódik le, mint a cloud 1.0, és jóval költségesebb lehet annál, mint ahogyan azt a befektetők gondolják.”
Nem kizárt, hogy Haissl aggodalma most már több elemzőnél is visszhangra talál az idei költési tervek miatt. A Big Tech cégek AI-versenyét óriási mértékű eladósodás finanszírozza, és egyelőre nem tudni, hogy ez a stratégia végül kifizetődik-e: az idő dönti majd el, hogy mely vállalatok szállnak ki nyertesként vagy vesztesként ebből a versenyből.
Európa ipari lemaradása
A példátlan költekezés közepette sürgető kérdések merültek fel Európa képességeivel kapcsolatban is: képes-e versenyben maradni az AI-fejlesztésben? Az Európai Unió számára kijózanító a transzatlanti kontraszt: miközben az amerikai technóriások csaknem 600 milliárd eurót mozgósítanak egyetlen év alatt, az uniós szintű erőfeszítéseknek még egyetlen amerikai gigász pénzügyi erejével is nehéz felvenniük a versenyt.
Brüsszel az AI Factories kezdeményezéssel és a 2025 áprilisában elindított AI Continent Action Plan akciótervvel próbál mozgósítani, amelyek célja az állami és magánforrások összehangolása. A számok azonban kijózanítóak. A szuverén felhőinfrastruktúrára fordított teljes európai kiadás 2026-ban várhatóan mindössze 11,5 milliárd eurót ér el. Ez ugyan tisztes, 83 százalékos éves növekedést jelent, de a tengerentúli beruházásokhoz képest mégis alig több a statisztikai hibahatárnál. Arthur Mensch, a francia Mistral AI vezérigazgatója tavaly azt mondta, hogy „Európa remek szabályozást épít az AI Acttel, de pusztán szabályozással nem lehet pénzügyi fölényt elérni.” A Mistral 1 milliárd eurós beruházási tervet jelentett be 2026-ra, és megerősítették, hogy megkezdték egy nagy adatközpont építését a svédországi Borlängében. Fontos lépés ez a vállalat számára, mivel ez az első jelentős infrastrukturális beruházásuk Franciaországon kívül, egyben kulcsfontosságú döntés az európai szuverenitás szempontjából is.
A svéd adatközpont-üzemeltetővel, az EcoDataCenterrel kötött partnerség keretében mintegy 1,2 milliárd eurót költenek majd egy olyan létesítmény felépítésére, mely megfelel az EU szigorú adatvédelmi előírásainak, és kihasználja Svédország bőséges zöldenergia-kapacitásait.
Közben az amerikai technológiai óriások igyekeznek megnyugtatni az európai szabályozókat úgynevezett „sovereign-light” megoldásokkal. Számos Big Tech-projekt indult lokalizált felhőzónák létrehozására például Németországban és Portugáliában. A kritikusok szerint ezek a megoldások technikailag továbbra is az amerikai anyavállalatoktól függenek, így az európai ipar kiszolgáltatott marad az amerikai gazdaság és külpolitika szeszélyeinek.
2026-ban a tét világos: az Egyesült Államok gyakorlatilag mindent az MI-fölény teljes megszerzésére tesz fel. Az óvatosabb és tőkében szűkösebb Európa abban bízik, hogy célzott beruházásokkal és szabályozással sikerül szuverén mozgásteret kialakítania egy olyan világban, amelyet egyre inkább az amerikai technológia határoz meg.