Az MI miatti aggodalom átformálja a szoftveripar térképét: ami amerikai részvényeladási hullámként indult, ma már Európa technológiai óriásainak számvetésévé vált.
A szoftveripar a 2008-as pénzügyi válság mélypontja óta nem látott mértékű eladási hullámot él át a tőzsdéken, ám ezúttal nem egy bankcsőd, hanem a mesterséges intelligencia a kiváltó ok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai szoftverrészvények januárban 14,5 százalékot estek, ami a legrosszabb havi teljesítményük 2008 októbere óta. Az eladási hullám február elején tovább gyorsult, amikor kevesebb mint két hét alatt újabb 10 százalékos visszaesés következett.
A zuhanás középpontjában egyre erősebb befektetői aggodalom áll. Sokan attól tartanak, hogy a MI-eszközök nem pusztán a meglévő szoftvertermékeket fogják feljavítani, hanem kikezdhetik azokat az előfizetéses üzleti modelleket is, amelyek több mint egy évtizede a szektor növekedésének alapját jelentik.
Az MI kedvenceiből a piac koloncai
Az Egyesült Államokban a szektor egykor szárnyaló sztárjai közül több is látványos fordulatot szenvedett el.
A videójáték-fejlesztőknek eszközöket kínáló Unity Software, a kiberbiztonsági Rapid7 és az ügyfélkapcsolati megoldásokat fejlesztő Braze részvényei az év eleje óta egyaránt értékük több mint felét elveszítették.
A legnagyobb szereplők sem úszták meg. A régóta MI-barámérőnek tartott Palantir, valamint a vállalati szoftverpiac oszlopos tagjai, a Salesforce, az Intuit és a ServiceNow is mintegy 30 százalékot estek év eleje óta.
A szektor eladási hullámának egyik fő kiváltó oka az volt, hogy az Anthropic januárban bemutatta a Claude MI-asszisztens új, vállalati felhasználásra szánt bővítményeit.
A bejelentés hirtelen kellemetlen kérdést vetett fel a befektetőkben: ha a MI képes mindarra, amire ezek a szoftverplatformok, akkor egyáltalán miért van szükség magukra a platformokra?
Ha Amerika tüsszent, Európa megfázik
Európa tágabb szoftverszektorának összértéke nagyjából 300 milliárd euró, és néhány vállalat kezében koncentrálódik.
Ez a koncentráció minden százalékpontos esést látványosabbá – és fájdalmasabbá – tesz.
A német SAP messze a legnagyobb európai szoftvercég, piaci kapitalizációja mintegy 200 milliárd euró.
Az SAP részvényei az év eleje óta nagyjából 20 százalékot veszítettek értékükből, és 40 százalékot estek a 2025 februári csúcsukhoz képest.
Piaci értékben mérve az SAP csak az elmúlt egy évben 188 milliárd eurót törölt le, ami jelenlegi kapitalizációjának közel a fele.
Még aggasztóbb a trend: az SAP a kilencedik egymást követő hónapja esik. Ilyenre több mint 30 éves tőzsdei története során még nem volt példa.
Egy olyan vállalat esetében, amelyet sokáig az európai technológiai szektor egyik tartópillérének tartottak, mindez erőteljes jelzés.
A 3D-tervező és mérnöki platformjairól, főként a repülőgépiparban és a gyártásban ismert francia Dassault Systèmes a második legértékesebb európai tőzsdei szoftvercég, mintegy 24 milliárd eurós piaci kapitalizációval.
Részvényei az év eleje óta körülbelül 25 százalékot estek, és sorozatban az ötödik veszteséges hónap felé tartanak – ilyen hosszú lejtmenetre 2016 óta nem volt példa.
A harmadik helyen a brit Sage Group áll. A könyvelőszoftvereket fejlesztő cég papírjai az év eleje óta nagyjából 25 százalékkal kerültek lejjebb, ebből 17 százalékos volt az esés csak februárban, így a részvény a 2002 júliusa óta leggyengébb havi teljesítmény felé tart.
A brit információszolgáltató és elemzőcsoport, a RELX a hónap elején egyetlen kereskedési napon belül 17 százalékos árfolyamesést szenvedett el – ez 1988 óta a legnagyobb napi zuhanása –, és most könnyen történetének legrosszabb hónapja felé tart.
A leggyengébben teljesítő európai szoftverrészvények 2026-ban
Ha az európai szoftveróriások is nyomás alatt vannak, a közepes méretű cégek még inkább érzik a feszültséget.
A kisebb vállalatok jellemzően szűkebb ügyfélkörrel és kevésbé diverzifikált bevételi szerkezettel rendelkeznek, ezért a befektetői hangulat változásai náluk sokkal hevesebb árfolyam-ingadozásokban csapódhatnak le.
A rendeléstől a pénz beérkezéséig tartó folyamatok menedzselését MI-vel támogató francia Sidetrade részvényei az év eleje óta közel 50 százalékot estek – ezzel jelenleg ez a legnagyobb vesztese az európai szoftverpiacnak.
A skandináv régióra fókuszáló svéd CRM-szolgáltató, a Lime Technologies árfolyama csaknem 38 százalékkal került lejjebb, míg a dán cBrain, amelynek digitális platformjait közigazgatási szervek használják, nagyjából 35 százalékot veszített értékéből.
A vállalati kommunikációs és üzenetküldő platformokat kínáló norvég LINK Mobility Group, valamint az építőipar számára felhőalapú eszközöket szállító SmartCraft egyaránt mintegy 32 százalékos esést könyvelhetett el.
A francia 74Software, amely API-menedzsmentre és digitális pénzügyi integrációra specializálódott, hasonlóan meredek lejtmenetet produkált.
Pánik a szoftverek körül, vagy csak átárazódik a piac?
A szakértői vélemények is tükrözik a piaci bizonytalanságot.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a szoftverek MI általi leváltásának gondolatát „a világ leglogikátlanabb elképzelésének” nevezte, hangsúlyozva, hogy a MI a meglévő rendszereket fogja erősíteni, nem pedig kiszorítani.
A Wedbush Securities elemzői szerint a piac egy „armageddon-szcenáriót” áraz, amely nincs összhangban a vállalatok valós helyzetével, rámutatva, hogy a cégek nem fogják egyik napról a másikra lecserélni a teljes szoftver-infrastruktúrájukat.
A JP Morgan stratégái hasonlóan úgy vélik, hogy a befektetők a legrosszabb forgatókönyvvel számoló zavarokat diszkontálják, amelyek rövid távon aligha valósulnak meg.
A veterán wall street-i befektető, Ed Yardeni szerint a piac az „AI-fóriából AI-fóbiába” lendült át: szerinte bár az iparági értékeltségek ma vonzóbbnak tűnnek, a profitvárakozásokban még nem jelent meg teljes mértékben az a lassulás, amely a szoftvercégeket fenyegetheti.
Mások viszont óvatosságra intenek. Ben Snider, a Goldman Sachs stratégája „hosszú távú lejtmenet kockázatára” figyelmeztetett, párhuzamot vonva olyan ágazatokkal, mint a napilapok vagy a dohányipar, amelyek alábecsülték a szerkezeti átalakulás erejét.
A szakértő alapvető piaci rotációra hívta fel a figyelmet: a befektetők gyors ütemben vonulnak ki az MI-nek erősen kitett szoftverrészvényekből, és a tőkéjüket a ciklikusabb, értékalapú, a „reálgazdasághoz” szorosabban kötődő szektorok felé irányítják át.
Mi következik ezután?
A kulcskérdés az, hogy mindez egy olyan szektor szükségszerű átárazódását jelzi-e, amely évek óta a megszokottnál magasabb értékeltségből profitált, vagy inkább egy, a MI által kikényszerített mélyebb szerkezeti átrendeződés első szakaszáról van szó.
A befektetők számára a mostani eladási hullám túlmutat a negyedéves gyorsjelentéseken vagy a kamatvárakozásokon. Sokkal mélyebb bizonytalanságot tükröz arról, hogyan keletkezik és kihez kerül majd a hozzáadott érték egy MI vezérelte gazdaságban.
Ha a MI-eszközök csökkentik a vállalati szoftverek egymásra épülő, többrétegű rendszerének szükségességét, az árképzési erő és a profitmarzsok is nyomás alá kerülhetnek.
Ha viszont a MI a meglévő platformok termelékenységét növeli, akkor a mostani korrekció utólag túlzónak bizonyulhat.
A történelem azt mutatja, hogy a technológiai váltások ritkán tüntetnek el teljes ágazatokat. Sokkal gyakoribb, hogy átrendezik az erőviszonyokat a szereplők között.
Egyes cégek várhatóan megerősödve kerülnek ki a folyamatból, másoknak viszont nehezebb lesz megvédeniük az áraikat vagy akár a relevanciájukat.
A szoftveripar nem tűnik el egyik napról a másikra. A nyertesek és a vesztesek köre azonban jó eséllyel egészen más lesz, mint az elmúlt évtizedben.