A francia autóiparban a foglalkoztatás 2010-ben 425 500-ról 2023-ra 286 800-ra esett, ami csaknem 139 ezer teljes állás, azaz 33% eltűnését jelenti.
A francia Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete (INSEE) által csütörtökön közzétett jelentés szerint 2010 és 2023 között egyharmadával zsugorodott az ország autóiparában foglalkoztatottak száma.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A visszaesés az autógyártókat, az alkatrész- és berendezésgyártókat, valamint más beszállítókat egyaránt érinti; a legnagyobb megrázkódtatást azonban maguk az autógyártók okozták, amelyek a vizsgált 13 év alatt 46 ezer munkahelyet szüntettek meg.
A kínai verseny miatt visszaeső eladások – több más tényezővel együtt – tovább súlyosbították a helyzetet, és gyárbezárásokhoz, illetve termelésáthelyezésekhez vezettek.
A Renault és a Citroënt, Fiatot, Peugeot-t és további tucatnyi márkát tömörítő Stellantis olyan, olcsóbb munkaerővel rendelkező európai országokban létesített gyárakat, mint Románia, Szlovénia, Spanyolország, Portugália és Szlovákia.
Az INSEE mostani kutatása az első, amely feltérképezte a francia autóiparhoz kapcsolódó valamennyi termelési tevékenységet, és igencsak borús képet rajzol fel.
Az adatok még kedvezőtlenebbnek tűnnek, ha a nem autóipari ágazatokkal vetjük össze őket, ahol a foglalkoztatás lényegében stabil maradt, mindössze 1 százalékos csökkenéssel.
Sötét kilátások a francia autóipar számára
A francia autógyártás visszaesése és az ezzel járó kitelepítés több kapcsolódó hazai ágazatra is negatívan hatott, és a folyamat 2023 óta csak felgyorsult.
A beszállítók még a gyártóknál is jobban megszenvedték az üzemek elköltöztetését: az alkatrész- és berendezésgyártók 31,5 százalékkal csökkentették franciaországi létszámukat, ami 92 700 teljes munkaidős állás megszűnését jelenti.
Ráadásul a Michelin, a Valeo, a Forvia, a Bosch, a Lisi és a Dumarey is éppen franciaországi telephelyek bezárására készül.
Éles a kontraszt a francia autóipartól függő munkahelyek és ugyanazon iparágak autóipartól független szegmenseinek foglalkoztatási adatai között.
Az autóipari felhasználásra gyártó gumi- és műanyagipari cégek dolgozóik 43 százalékát veszítették el, miközben az ágazat autóiparon kívüli részében mindössze 3 százalékos volt a visszaesés.
Hasonló a helyzet a kohászatban is: az autógyártáshoz kapcsolódó termelésben 42 százalékkal csökkent a munkahelyek száma, míg az ágazat más területein ismét csak 3 százalékos a mérséklődés.
A fémtermékeket előállító cégeknél az autóipari megrendelésekhez kötődő részben 27 százalékos a visszaesés, más területeken viszont gyakorlatilag változatlan a foglalkoztatás.
Még szembetűnőbb a különbség a vegyiparban: az autóipari felhasználásra termelő cégeknél 29 százalékkal csökkent a foglalkoztatás, miközben más iparágakat kiszolgáló részeken 19 százalékkal nőtt a munkahelyek száma.
Végső soron ezek a markáns különbségek egyre mélyülő strukturális válságra utalnak: jól látszik, hogy a francia autóipar gyors ütemben válik le a tágabb ipari környezet viszonylagos stabilitásáról, fellendülésnek pedig nincs jele, annál több a további romlásra utaló mutató.