2025-ben felgyorsult a gazdasági aktivitás Kazahsztánban, Üzbegisztánban, a Kirgiz Köztársaságban és Tádzsikisztánban. Azerbajdzsán ugyan nem tartozik Közép-Ázsiához, mégis szorosan kapcsolódott a térséget Európával és a világpiacokkal összekötő energia- és kereskedelmi folyosók révén.
A régió GDP-adatai szerint Közép-Ázsia gazdaságának összteljesítménye 2025-ben több mint 6%-kal bővült az előző évhez képest.
Független becslések 6,2 és 6,6% közé teszik a növekedést, ami a különböző módszertanokat tükrözi. A Világbank 6,2%-ra teszi a régió bővülését, míg az Eurázsiai Fejlesztési Bank (EDB) 6,6%-os növekedést becsül. Az adatok Kazahsztánt, Üzbegisztánt, a Kirgiz Köztársaságot és Tádzsikisztánt foglalják magukban, Türkmenisztánt pedig az adathiány miatt nem.
Ez a növekedés éles ellentétben áll a fejlett gazdaságokra vonatkozó, lényegesen visszafogottabb előrejelzésekkel. Az EDB szerint az Egyesült Államokban 2026-ban mintegy 1,6, az euróövezetben körülbelül 1,1%-os bővülés várható, míg Kína gazdasága hozzávetőleg 4,6%-kal nőhet.
A kedvező fő mutatók ellenére közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az infláció, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a külső tényezőktől való függés továbbra is alapvetően meghatározza a régió mindennapi gazdasági valóságát.
Kazahsztán: olaj, ipar és diverzifikáció
Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága, Kazahsztán 2025-ben mintegy 5,9%-kal bővült, és az EDB szerint 2026-ban 5,5%-os növekedés várható. Ez a több mint egy évtized legerősebb teljesítménye.
A növekedés fő motorja továbbra is az olaj, amit a vártnál korábban felfutó kitermelés támogat a Tengiz olajmezőn. Ezzel párhuzamosan lendületet vett az ipar is, különösen a gép- és fémgyártás, több térségben új üzemek nyíltak.
„Ennek elsősorban az az oka, hogy a beruházási potenciál felszabadításának hatása erősebbnek bizonyult annál, mint amit még júniusban vártunk” – mondta Aigul Berdigulova, az EDB Makrogazdasági Elemzőközpontjának vezető elemzője.
„Emellett az ipari termelés is gyorsan nőtt az idén, nagyrészt a gazdaság diverzifikálását célzó kormányzati intézkedéseknek köszönhetően” – tette hozzá.
A növekvő jövedelmek élénkítették a lakáshitelezést és az autóvásárlási hiteleket, és a belföldi turizmus is bővült. A döntéshozók ugyanakkor elismerik az energia vezérelte növekedési modell korlátait, ezért a Kaszpi-tengeren átvezető szállítási útvonalakba és a feldolgozóiparba ruháznak be, hogy szélesítsék a bevételi forrásokat.
Az infláció, amely tavaly mintegy 12,3% volt, továbbra is erodálja a vásárlóerőt, magasan tartja a kamatokat és visszafogja a háztartások költekezését.
Üzbegisztán: gyors növekedés és szerkezeti átalakulás
Üzbegisztán a régió egyik legerősebb teljesítményét nyújtotta: az EDB szerint 2025-ben 7,4, 2026-ban pedig várhatóan 6,8%-kal nő a GDP.
Az ország GDP-je 2025-ben meghaladta a 133 milliárd eurót, szemben a kilenc évvel korábbi nagyjából 56 milliárd euróval. Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó GDP mintegy 1750 euróról körülbelül 3220 euróra emelkedett, vagyis az átlagjövedelmek csaknem megduplázódtak.
A tárgyi eszközökbe irányuló beruházások 2025 első kilenc hónapjában éves összevetésben több mint 15%-kal nőttek, az export értéke pedig több mint 33%-kal ugrott meg.
Fontos szerepet játszottak a tartósan magas világpiaci aranyárak is: az üzbég statisztikai hivatal adatai szerint, amelyeket a Világbank és az Eurázsiai Fejlesztési Bank idéz, az aranyexport bevételei éves összevetésben több mint 70%-kal emelkedtek.
„Már önmagában a szolgáltatási szektor is mintegy 72,4 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez. Kiemelten fontosak a digitális szolgáltatások. A 'One Million AI Programmers' projekt jól mutatja, hogy az új készségek az átlagosnál többszörösen magasabb jövedelmet teremthetnek” – mondta Gulasal Madrahimova, a taskenti Textilipari és Könnyűipari Intézet dékánja.
Shavkat Mirzijojev elnök közlése szerint 2025-ben mintegy ötmillió ember jutott stabil jövedelemforráshoz, és 1,5 millióan kerültek a szegénységi küszöb fölé. A fogyasztói mutatók is elmozdultak: az éves lakásvásárlások száma nagyjából 270 ezerre nőtt, az autóeladások pedig elérték az egymilliót.
A Világbank szemszögéből nézve a növekedés következő szakasza jóval nehezebb lesz.
„Üzbegisztánt 2017 óta a világ vezető gazdasági reformerei között tartják számon” – mondta Pınar Yaşar, a Világbank üzbegisztáni irodájának országközgazdásza. „A jövőbeli növekedésnek erős magánszektorra, a WTO-csatlakozásra és valódi, egyenlő versenyfeltételekre kell épülnie. Ahol a magáncégek jobban teljesítenek, ott az állam szerepének visszafogása segíti a befektetések bevonzását és a jobb munkahelyek létrehozását.”
Kirgiz Köztársaság és Tádzsikisztán: gyors, de egyenetlen bővülés
A Kirgiz Köztársaság lett a régió leggyorsabban növekvő gazdasága: az EDB becslése szerint a GDP 2025-ben 10,3, 2026-ban pedig várhatóan 9,3%-kal bővül. Tádzsikisztán szintén profitált az erős hazautalásokból és az állami beruházásokból.
Elemzők szerint a közelmúltbeli gyorsulás részben annak tudható be, hogy Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű invázióját követően átrendeződtek a kereskedelmi és logisztikai útvonalak.
Kubat Rahimov, Közép-Eurázsia infrastrukturális fejlesztésével foglalkozó kirgiz szakértő úgy véli, hogy az alulfinanszírozott gazdaságok esetében a magas növekedési ütem gyakran inkább felzárkózási szakaszt jelez, mintsem szerkezeti áttörést.
„Az alulberuházott gazdaságokban a 6% körüli növekedés gyakran a felzárkózási szakaszra utal, míg a fejlett országokban már az 1,5-2%-os bővülés is erősnek számít” – mondta.
Rahimov hozzátette, hogy önmagában a GDP-növekedés nem tükrözi pontosan az életszínvonalat, a hosszú távú fejlődés szempontjából sokkal beszédesebb mutató a reál rendelkezésre álló jövedelem és a munkaerő-termelékenység.
Azerbajdzsán: energiacsomópont, amely Közép-Ázsiát szélesebb piacokhoz köti
Azerbajdzsán ugyan földrajzilag nem része Közép-Ázsiának, de kereskedelmi és energetikai infrastruktúrán keresztül szorosan kapcsolódik a régióhoz, és 2025-ben mérsékeltebb gazdasági növekedést ért el.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb országelőrejelzése szerint Azerbajdzsán GDP-je 2025-ben mintegy 3,0%-kal nőhet, ami lassulást jelent az előző évekhez képest.
Más nemzetközi előrejelzések kisebb eltérést mutatnak: a Világbank 2025-re nagyjából 2,6, az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig 2,4%-os növekedést vár.
Bár növekedési üteme elmarad több közép-ázsiai gazdaságétól, Azerbajdzsán kulcsszerepet játszik a régió bekapcsolásában a globális piacokba.
A gazdaság továbbra is erősen támaszkodik az olaj- és gázexportból származó bevételekre, amelyek pénzügyi stabilitást adnak, ugyanakkor általában fokozatos, évről évre mérsékeltebb változásokat eredményeznek. Az energiaszektorból származó bevételeket infrastrukturális projektekbe irányítják, köztük a Kaszpi-tengeren átvezető szállítási folyosókba, amelyek Közép-Ázsiát Európával és Törökországgal kötik össze.
Ezeknek az útvonalaknak a jelentősége nőtt az utóbbi években, ahogy átalakultak az ázsiai és európai kereskedelmi áramlások. Azerbajdzsán így egyre fontosabb tranzit- és logisztikai csomóponttá válik a közép-ázsiai export, különösen a szénhidrogének, fémek és mezőgazdasági termékek számára.
A hatóságok a megújuló energiába és a nem olajhoz kötődő ágazatokba is beruháznak, hogy diverzifikálják a bevételi forrásokat és mérsékeljék a nyersanyagárak ciklikusságának való kitettséget, miközben szoros gazdasági együttműködést tartanak fenn Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal és más közép-ázsiai államokkal.
Infláció, jövedelmi szakadékok és politikai korlátok
A gyors növekedés ellenére az infláció továbbra is az egyik legfőbb kihívás Közép-Ázsiában.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései szerint 2025-ben továbbra is magas maradt az infláció a térségben: Kazahsztánban nagyjából 12, a Kirgiz Köztársaságban mintegy 9, Üzbegisztánban pedig körülbelül 7-8%.
„Az alacsonyabb infláció megteremti a kamatcsökkentés feltételeit. Arra is számítunk, hogy a régió legtöbb nemzeti valutája összességében stabil pályát követ majd” – mondta Jevgenyij Vinokurov, az EDB vezető közgazdásza.
Amíg az infláció nem mérséklődik, a magas hitelköltségek továbbra is meghatározzák a háztartások viselkedését, és sokszor el is fedik a kedvező növekedési adatokat.
A Világbank adatai a jelentős jövedelmi különbségekre is rávilágítanak. Kazahsztánban az egy főre jutó GDP körülbelül 14 154 dollár volt, szemben Üzbegisztán nagyjából 3162, illetve a Kirgiz Köztársaság mintegy 2420 dolláros értékével. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban az egy főre jutó GDP meghaladta a 84 ezer dollárt.
Kockázatok és kilátások
Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi lendület sérülékeny a külső sokkokkal szemben, legyen szó Kína lassulásáról, a szénhidrogének és fémek iránti globális kereslet változásáról vagy a geopolitikai viszonyok átrendeződéséről.
A Világbank erőteljesebb lassulást jelez előre, mint az EDB: előrejelzése szerint a régió gazdasági növekedése 2026-ban mintegy 5,0, 2027-ben pedig 4,6% lehet, elsősorban a globális kereskedelmet övező bizonytalanságra és a kulcspartnerországok gyengébb teljesítményére hivatkozva.
Közép-Ázsia számára az jelenti a fő kihívást, hogy a szokatlanul gyors növekedés időszakát tartós termelékenység-növekedéssé, magasabb jövedelmekké és erősebb intézményekké váltsa, vagyis hogy a kedvező GDP-adatok maradandó javulást hozzanak a mindennapi életben.