Januárban bővült az euróövezet magánszektora, de a szolgáltatások inflációja tartósan emelkedik, ami aggodalmat kelt az Európai Központi Bank szakértői körében.
Az euróövezet magánszektori aktivitása januárban már nyolcadik hónapja bővült, ám a szolgáltatási infláció aggasztó megugrása bonyolíthatja az Európai Központi Bank idei kamatpályáját.
A Hamburg Commercial Bank (HCOB) és az S&P Global által közzétett legfrissebb előzetes beszerzésimenedzser-index (PMI) felmérések azt mutatják, hogy a térség gazdasága az új év elején továbbra is törékeny növekedési pályán halad.
Az euróövezet kompozit PMI-je, amely a feldolgozóipari és szolgáltatási teljesítményt egyaránt rögzíti, januárban változatlanul 51,5 volt, kissé elmaradva az 51,8-as várakozásoktól.
Dr. Cyrus de la Rubia, a HCOB vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „A kilábalás továbbra is meglehetősen erőtlennek tűnik.”
Bár a szolgáltatási aktivitás továbbra is a bővülést jelző tartományban maradt, a szektor a lassulás jeleit mutatta.
Az euróövezeti szolgáltatások PMI-je januárban 51,9-re csökkent, ami négyhavi mélypont, a decemberi 52,4-ről, és elmaradt az előre jelzett 52,6-tól.
Eközben a feldolgozóipar növekedése továbbra is küszködik: a PMI immár harmadik hónapja némileg az 50 pontos küszöb alatt maradt, ami tartós zsugorodásra utal.
Inflációs kockázatok
Január adatai közül a legégetőbb aggodalom a szolgáltatási szektor inflációjának újbóli felgyorsulása.
Noha az euróövezeti infláció decemberben 1,9 százalékra csökkent, az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alá, a januári PMI-jelentés azt jelzi, hogy a mögöttes árnyomások korántsem csillapodtak.
De la Rubia így fogalmazott: „A szolgáltatási szektorban, amelyet a jegybank különösen szoros figyelemmel kísér, az eladási árak tekintetében jelentősen emelkedett az infláció.”
Az eladási árak inflációja 2024 áprilisa óta nem látott csúcsra emelkedett, döntően a szolgáltatási szektornak köszönhetően. Ezzel szemben a feldolgozóipari kibocsátási árak csekély mértékben tovább mérséklődtek.
De la Rubia hozzátette, hogy „az EKB számára ezek az eredmények semmiképp sem megnyugtatóak”, és azt sugallta, hogy a döntéshozók megerősítve érezhetik óvatos álláspontjukat.
De la Rubia szerint az EKB Kormányzótanácsának keményebb hangot megütő tagjai közül néhányan akár amellett is érvelhetnek, hogy a következő kamatlépésnek emelésnek kellene lennie.
Az EKB legutóbbi inflációs előrejelzése szerint az infláció 2026-ban 1,9 százalék, 2027-ben pedig 1,8 százalék lehet.
Az EKB múlt havi ülésén Christine Lagarde elnök úgy fogalmazott, hogy „aligha meglepő”, hogy a szolgáltatási infláció a vártnál magasabban alakul, és hozzájárul a jelenlegi inflációs mutatóhoz.
Hozzátette, hogy ezt ellensúlyozza a termékek árainak csökkenése, megjegyezve, hogy a két komponens ellentétes irányba mozog.
Az aktivitási adatok vegyes képe és az inflációval kapcsolatos megújult félelmek ellenére az üzleti bizalom az euróövezetben látványosan javult.
Az előttünk álló évvel kapcsolatos optimizmus 20 hónapos csúcsra emelkedett, amit a feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban egyaránt erősebb hangulat támogatott. A gyártók optimizmusa közel négy éve nem volt ilyen magas.
Eltérő nemzeti tendenciák
Az euróövezet két legnagyobb gazdaságának közelebbi vizsgálata eltérő pályákat mutat.
Németország magánszektora a lendület megújulásának jeleit mutatta: a kompozit PMI januárban 52,5-re, háromhavi csúcsra emelkedett a decemberi 51,3-ról, és felülmúlta az 51,6-os várakozásokat.
De la Rubia szerint „összességében jó kezdetet jeleznek az adatok az új évre”.
„A feldolgozóipari kibocsátás és az új megrendelések egyaránt visszatértek enyhe növekedéshez, míg a szolgáltatási szektorban meggyőzőbb élénkülés látszik.”
Ezzel szemben Franciaország gazdasága ismét zsugorodni kezdett. A francia kompozit PMI januárban 48,6-ra csökkent a decemberi, semlegesnek tekintett 50 pontos értékről, ami október óta az első visszatérés a visszaeséshez, és elmarad a piaci várakozásoktól.
A külső ellenszelek továbbra is sújtják a francia vállalkozásokat, különösen az exportőröket.
Jonas Feldhusen, a HCOB junior közgazdásza szerint „az Egyesült Államokból érkező megújult vámfenyegetések, köztük a francia pezsgőre kilátásba helyezett 200 százalékos vám, jól mutatják, mennyire törékeny maradt a külső környezet”.
Bár az ilyen intézkedések részben politikai játszmázásnak tekinthetők, tovább növelik a bizonytalanságot az exportorientált cégek számára, amelyek már így is az erős euróval és a Kínából érkező erősödő versennyel küzdenek.
Noha a 2026-os állami költségvetés rendezésének kilátása bizonyos fokú politikai stabilitást ígér, Feldhusen arra figyelmeztetett, hogy a francia gyártók előtt továbbra is nehéz út áll.
Hozzátette: „Az is bizonytalan, hogy a feldolgozóipar 2026-ban megkezdi-e a kilábalást”, megjegyezve, hogy az új megrendelések továbbra is zsugorodnak, és az exportteljesítmény nyomás alatt marad.