A megkérdezett intézményvezetők szerint jó, hogy egy napra a parasztság örökségére is figyelnek az emberek. Mint mondják, e népi örökség megőrzésének lehetőségei akadályokba ütköznek. Ennek prózai okai vannak: a finanszírozási rendszerek akadoznak, a téma iránti érdeklődés ingadozó.
Új köntösbe öltöztették a népi kultúrát a magyar kultúra napján. Ahogy a magyar múzeumok legtöbbjébe, a Néprajzi Múzeumba is ingyenes volt a belépés. Az intézményben különleges múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és kurátori tárlatvezetésekkel várták a látogatókat.
Veres Gábor, a múzeum általános főigazgató-helyettese azt mondja, szinte lehetetlen egyetlen tárgyat vagy tárgycsoportot találni, ami hűen tükrözné a magyar népi kultúra sokféleségét. A búsómaszk vagy a cifraszűr tehát fontos szimbólum, de egyik sem kizárólagos.
"Nagyon rétegzett a magyar kultúra. A népi kultúrában is láthatjuk ezt a rétegzettséget, hiszen számos néprajzi csoport van az ország területén, ami mind-mind része annak a kultúrának. Ezekből táplálkozik, épül föl a magyar népi kultúra. A palócoktól a mohácsi búsójáráson át. Nagyon sok programon láthatjuk ma azokat a népi jelenségeket, amelyeket természetesen hagyományaikba ágyazódva itt is bbemutatunk" – mondja a vezető.
A Duna túloldalán lévő Fonóban egy kortárs folklór produkció próbál: a Borbély Mihály vezette trió műsorában keverednek a népzene, a jazz, és az improvizáció elemei. Az előadásban a néptánc is központi szerepet kap. A közönség soraiban egy-egy tizenéves is ül. Horváth László, a Fonó ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy a közösségi médiában rengeteg fiatal lájkolja a virtuóz néptánc-videókat, ugyanakkor az, hogy az ilyen tartalmak népszerűek, megtévesztő.
"Egy táncházas élmény egy rituálé. Az minimum egy óráig, ha nem négy óráig tart. Az emberek mindenbe belekóstolnak, aztán rohannak tovább. Talán ez is érezhető. Régen egy meghirdetett nagy táncház az biztos hogy 200-300 fővel zajlott. A koronavírus után nemcsak ez a piac, hanem a koncertpiac is beesett. Tehát egy zenei klubban jó, ha 50-150 fős közönségünk van. A táncházaknál is iszonyú apropó kell, hogy buli legyen, mert a bulira jönnek az emberek, a klasszikus táncházas események, azok inkább az idősebbeknek szólnak. A fiatalok teljesen máshogy fogyasztják ezt a kultúrát is" – magyarázza.
A magyar kultúra napját azért ünnepeljük január 22-én, mert 203 éve Kölcsey Ferenc szatmárcsekei birtokán ezen a napon tiszázta le a magyar Himnusz kéziratát.